Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-08 / 32. szám

Békéscsaba, 1935 február 8. péntek 62. évfolyam 32. szám ígií gondoljuk Kodály és Bartók legRÓváiesztása nem érdekelte a Kitfeludy társaságot, mert a tagok részvétlensége miatt a tagvélasztó ülés határozatképtelen volt. Kodály és Bartók nem harcos vezérférfiai irodalmi mozgalmaknak, Kodály és Bartók nem állt ki a porondra a kettészakadt magyar irodalom aránytalan közdelmeiben. Kodály és Baitók nem hercoltek, nem 8zónokoltek, hanem dolgoztak, munkájukkal mellesleg világhírességek lettek, a magyarság, a mai magyar kuliura messze földön ismert büszkeségei. Ez azonban nem elég ok, hogy megmozgas *on husz kisfaludystál, akik el jönnének választani a kiválasztottak közül. Így is van ez rendjén. Miriek Kodálynak és Bartóknak irodalmi társasági tagság? Ők eléggé elismertek, „"léggé megbecsültek enélkül is. Ok összegyűjtötték a magyar r.ep dalait, megmentették a feledéstői népköltészetünk remekeit. Ezzel a munkával, ezzel a gyűjtéssel a magyar irodalom lett gazdagabb. Tagságukkal a társa ság lett volna értékesebb. Mire való ez? A/okat kell inkább megválasztani, akiket ez ilyen választások avatnak köllővé, ha már müveik jogán nem szerezték meg a halhatatlanságot. A kriptakápolnában tartották meg ma délelőtt az Apponyi-rekviemet (A B. K. tudósítója jelenti.) A Mátyás-templom kriptakópolnájában, ahol Apponyi Albert gróf koporsóját ideiglenesen elhelyezték, ma délelőtt halálának második évfordulóján rekviem volt a nagy államférfi lelkiüdvéért. A szentmisét Nemes Anlal címzetes püspök mondotla és ezon a csalód tagjain kivül számos előkelőség jelent meg. Jeftics szabadulni akar a többségi párttól A jugoszláv parlament feloszlatásával kapcsolatban Rómában arról értesülnek, hogy a Jefticskormánynek az a célja a parlament feloszlatásával, hogy szabaduljon a többségi nemzeti párttól, amely ellenségesen viselkedik a kormánnyal szemben. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az alkotmány értelmében a költségvetés érvényét, amely március 31-én lejár, rendelettel négy hónapra meghosszabbítják. így a választások alapján összeülő parlamentnek elég ideje lesz, hogy az uj költségvetést megszavazza. Négyszázhatvanhárom pengőt követel az AEGlf-től és a várostól egy nyíregyházi utazó, mert a mult év nyarán a Nádor-szálló előtt a békési motor összetörte az autója sárhányóját A rendőr bíróság szerint a sofőr volt a karambol (A B. K. tudósítója jelenti.) A mult év junius lizenöiödik napján auló kanyarodott a Nádor-szálló elé és megállolt a járda mellett. Pontosan ugy, ahogy azt a közfekedéc-rendészet szabályai előírják, A sofőr leállította a motort, az eutó utasa kiszállott, hogy munkája elvégzésére induljon. Az suló, a kormánykerék mellett a soffőrrel, ott maradt a járda mellett. Nem sok idő telt el, amikor a sofőr közeledő vonat füttyeire lett figyelmes. Az AEGV vonata közeledett, meg állott, egészen közel az autóhoz s mielőtt a sofőr bármit is tehetett az összeütközés elkerülésére, újra elindult, nekiment az autónak és azt összezúzta. A kocsinak összetört a sárhányója és egyéb olyan sérülések érték, hogy tíz napig tartott a javítása. A karambol természetesen rög tön elindította a rendőrség eljárását. Ennek az lett a vége, hogy a sofőrt megb&ntették. Az ítélet indokolása szerint a sofőr volt oka az összeütközésnek, mert tulközel állott a sínekhez. Az autó tulajdonosa, Schwartz Sámuel nyíregyházi kereskedelmi utazó pert indított az AEGV elleu és ebbe a pörbe másodrendű alperesként bevonta Békéscsaba városát is. Négyszázhatvanhárom pengőt követel okozott kór és elmaradt haszon megfizetéséért. Keresetében Schwartz Sámuel azt adja elő, hogy kocsija szabályszerűen állott a járda mellett, de az úttest helytelen megépítése folytén a Nádor szálló előtt koránt sincs annyi hely, hogy a motor az ott álló kocsi mellett elhaladhasson. Az AEGV mozdonyvezetője látta és tndta ezt, meg is állt, rá is fütyült az antóra, de a solfőr intézkedését be sem várva, njra nekiindult és összetörte az autót. Az ügyet ma tárgyalta Berényi Anlal dr. járásbirósági elnök. A AEGV szerirt az autó sofőrje volt a hibás, ennek igazolására kérte a rendőri büntetőiratok beszerzését. azonkívül több tanút, köztük Fenessy rendőrfőfelügyelő kihallgatását kérte arra, hogy a sofőr volt a hibás. A nyíregyházi utpzó is tanukat jelentelt be az összeütközés körülményeire. A járásbíróság el is rendelte a bizonyítást, kihallgatják a tanukat, beszerzik a rendőrségi iratokat. Az érdekes per következő tárgyalása február végén lesz. Szilvaaszalót építenek a kertészeti egyesület gyümölcsösében (A B. K. tudósítója jelenti.) A Bákésvármegyei Kertészeti Egyesület szerdén délulán a városháza kistanácstermében közgyűlést előkésziíő választmányi ülést lariolt Medovarszky Mátyás dr. főjegyző elnökletével. Az 1934. évi zárszámadásokat és az 1935. évi költségvetést a számvizsgáló bizottság elnöke, Kós Sándor főszámvevő terjesztette elő. Az elnök beszámolt az egyesü'et 1934. évi működéséről, jelentését a választmány egyhangúan elfogadta és a közgyűlés elé terjeszti. A választmány javasolja ezenki vül, hogy az egyesület gyümölcsös telepén létesítsenek egy szilvaaszalót, amely a kistermelők részére béraszalást végezne és a gyümölcstermelőket az aszalás szakszerű kiviteléra tanítaná. Több folyó ügy letárgyalása után a választmányi ülés hat órakor ért véget. Itt jegyezzük meg, hogy az egyesület vasárnapi közgyűlésén valószínűleg v. Márky Barna alispán fog elnökölni. A piaci hussiités nem sérti a vendéglősök érdekeit (A B. K. tudósítója jelenti.) Megírtuk annak idején, hogy a békéscsabai vendéglősök panasszal fordultak az elsőfokú iparhatósághoz. Az a sérelmük, hogy a hentesek a piacon nemcsak árulják, hanem meg is sütik az eladásra kerülő husárut s ezzel nekik illegitim konkurrerciát okoznak. Az iparhatóság véleményezés végett kiadta a panaszt az ipartestület húsipari szakosztályának, amely most tette meg észrevételeit az ügyben. A szakosztály hangsúlyozza, hogy a piaci hnstütés siokánjogon alapul s a vendéglősök érdekeit nem sérti. Kisigényű emberek igényeit elégítik ki a hentesek s ha a piacon megszüntetnék a husaütést, ezek a vevők úgysem mennének a vendéglőbe, mert nincs rá pénzük. Ezen az alapon a husiparos szakosztály azt javasolja, törvényesítse az iparhatóság a szokásjogot és járuljon hozzá a piaci hussütéshez. Az iparhatóság döntése remélhetően érvényt fog szerezni az igazságos álláspontnak és a kérdést közmegelégedésre fogja elintézni.