Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-22 / 18. szám

- 4 BEKESMEGYEI K0ZLONV 1935 január 22 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 8. Érettségin, a krupiék iskolájában Egy bécsi bérpalotában, ahol a krupiékét kiképezik — Mit kell tudni egy jó kru­piének? — Orvosok, zeneszerzők, ügyvédek, gyárosok nagykereskedők, mérnökök, szállodaigazgatók festőművészek képeztetik ki magukat krupiéknak — A krupié­fogások titkai— Mit mond az iskola igazgatója Szimpatikus, elegáns, jómodoru fiatalemberrel ismerkedtem meg előkelő társaságban. Barátai irigy­kedve mesélték róla: „Az exisz­íenciája biztosítva van, felvették a „ krupiék iskolájába Bécsben..." Megtudtam aztán azt is, hogy holnap vizsga lesz a krupié-isko­lában. Kíváncsi voltam erre a vizsgára. Bementem Bécsbe. Nem volt ördöngösség megta­lálnom ezt az érdekes „főiskolát". A Mariahilferstrasse egyik bérhá­zénak ötödik emeletén van a kru­piék iskoléja. Az osztrák kaszinó részvénytársaság tsrtja fenn és az iskolának az a bevallott célja, hogy intelligens osztrák fiatalembereket képezzenek ki a ktupié-pá­Iyára és velük (öltsék be azokat az állásokat, amiket az oszt­rák játékkaszinók megnyitásakor montecarloiak és belga kru­piék foglaltak eL Már eddig is mínlegy Ötven oszt­rák krupié „dolgozik" a bedeni, kitzücheli, salzburgi, semmeringi kaszinókban, ezek valamennyien a mariahilferstrassei iskolából ke­rültek ki. Öt tágas szoba sorakozik egy­más után. Mindegyikben rulettgép áll a kö­zépen. Vannak szobák, ahol egy szerre több masina is dolgozik. Az első szobákban még nem forog az asztalok közepén a cilinder, itt nem dobéljék még a golyót a számok közé, ezeknél az aszta­loknál a „gólyák" dolgoznak. A kezdők. Hátrébb mér tökéletes asztaloknál folyik a munka. A ta­nárok — öreg, montecarloi krupiék — ott állnak a növendékek háta megett, figyelik a munkájukat. Az első benyomás: az ember azt hiszi, hogy a játékkaszinóban van. A „közönség" dobálja a zseton­jait az asztalra, a játékmester ott ül magas székén, a krupiék be­húzzák és kifizetik a téteket. Éppen csak, hogy az izgalom hiányzik. Nincsenek heves jelenetek, senki sem akarja zsebre vágni másnak a tétjét és senki sem ngrik fel örömében, ha kijön a nyolcas, vagy a tizenhetes. É. ami a má­sodik percben feltűnik: hiányzanak a nük ... Kivétel nélkül jól szabott ruhá­ban, intelligens arcú emberek ül­nek az asztalok körül. Száznegy­ven növendéke van a krupiéisko­lának és ezek lulnyomórészben egyetemet végzett, vagy legalább is érettségizett emberek. Az isko­lába való felvétel feltételeihez tar­toznak: be nem töltött negyven éves kor, tökéletes francia nyelv­tudás, osztrák állampolgárság, fed­hetetlen előélet és általános mű­veltség. Ezenfelül persze megfelelő protekció, mert az uj pálya iránt hallatlanul nagy az érdeklődés, amit meg is lehet érteni, ha tud­juk azt, hogy ma egy osztrák krupié átlagos jövedelme bavenbint ezer sfcilling kőiül lehet. A katalógusból megtudtam ez­tán, hogy a százhúsz növendék között kilenc mérnök van, közülük négyen szerezték meg a mérnöki dok­torátust, két karmester, az egyik ismert zeneszerző, egy orvos, két ügyvéd, két bölcsész-tanár, tizenhat kereskedő, akik közül ketten doktori címet szereztek a kereskedelmi akadé­mián, tizennégy szállodaigazgató, nyolc banktisztviselő, négy tébori pilóta, két haditengerészeli ekadé­miét végzett fiatalember, egy fes­tőművész, aztán több egyetemi hallgató, texliití chnikus, rádiómér­nök, de akad egy krupiéjelölt, aki kitüntetéssel végesde el a mező gazdasági főiskolát. Az oktatás azzal kezdődik, hogy megtanítják a fiatalembereket a zsetonokkal való bánásmódra. Ott áll előttük oszlopokba rakva és csomókba szórva a sok zseton, órákon keresztülnem tesznek mást, csak ezeket számolják ki maguk elé. Igy sajátítják el aztán azt a kiupiéfogást, amit annyiszor bá­multunk, végy mosolyogtunk meg akár a francia Riviérán, akár Ba­denben, vagy a zoppoti kaszinó­ban. A kezük már ugy van berendezve, hogy automatikusan meg­álljon egy másodperc századrészére, ha a számolásnál elérkez­tek öt darab zsetonhoz és a következő ötöt már egy miliméter­rel beljebb rakják. A többi asztalnál javában fo- ] „közönség" rakja a léteket, van­yik a „játék." Pereg a golvó, a 1 nak, akik „halmoznak", a krupiék hosszú lapátjukkal végigszántják a mezőt, kifizetik a nyereségeket és délben, amikor két óra szünet következik, szépen zsákokba rak jók a „nyereséget". Innen nem visz ki senki egy fülért sem. Igaz viszont, hogy itt senki se veszíti el a pénzét. Arrél, h' gy ma itt vizsga van, nem tudnak semmit a nö vendékek. Itt nem kell írásban benyújtani az érettségi tételek megoldásait, nem kérdeznek és nem is felel­nek. Monsieur Bouvens, az iskola igazgatója és monsieur Xhrouet, a badeni kaszinó játékigazgatója csak nézi a növendéket és egy 1 szempillantás elég nekik, hogy megállapítsák: kikből válik „tehet­séges" krupié. Mi ennek a feltétele? Azt mondja nekem monsieur Bouvens: — A krupiének jól kell tudni számolni Emellett azonban gyor­san ót kell látnia a tablót. Tudnia kell pontosan azt, hogy mi történik az asztalnak azon a részén, amelyik hoszá tar­tozik. Egy jó krupiének olyannak kell lenni, mint a fotografáló lencse mögött a fűmnek: kell, hogy meg­rögzítsen minden, néha még je­lentéktelennek látszó momentumot is. Számolnia kell azzal, hogy a közönség babonás, a publikum kabaláját a kru­piének tisztelnie kell. Nem szabad meglepődni soha és nem sértődhetik meg akkor sem, ha akad játékos, aki előtt a sze­mélye unszimpalikus. A krupié legyen clyan, mint a rulett: legyen gép. Tegye oda a tétet, ahova a játékos rendeli és ne hozza ki őt flegmájából se a nyereség, se a veszteség. A krupié legyen mindenek­felett becsületes, korrekt és adjon annak igazat, akinek igaza van. Minden vitát határozottan döntsön el annak javéra, akiről a ]ó és gyakorlott krupié az első pillanat­ban meg tudja állapítani, hogy megérdemli- e az igazságot, avagy csalni akar. Ü — Ismernie kel! az embereket és különöten ismernie kell az asszonyokat, mert hiszen körülöttük van a leg­Szerkesztőség és kiadóhivatal ; Békéscsaba, Ferenc József-tér 4. Telefon: 242. Előfizetési ára: 1 hóra 1.50, '/« évre 4 50 P. Vidékre postán küldve 1 hóra 1.80, */« évre 5.40 P. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: DEBRECZENY LAJOS dr. Szerkesztik : ERDÉLYI GYÖRGY dr., FISCHER FERENC dr. Főmunkatárs: DEBRECZENY MIKLÓS •• v 7 Kiadótulajdonos: GRUBER DEZSŐ A Corvina-nyomda nyomása PALACEPENSIQ BUDAPEST, VII Károly király-ut 3/a. Telefon: 416-10, 416-20. Teljes komfort — Központi fekvés - Elsőrendű konyha Mérsékelt árak több vita a kaszinókban. A krupiét a ruletlasztalnál nem érdekelheti más, csak a játék. Másra nem figyelhet és másra nem gondolhat. Az ő szerszámúi: a lapát, a golyó, a zseton, a váltás és amikor ott ül az asztal mellett, a szótáréban nem lehelnek más szavak, csak az, hogy: „Messieurs faites vos jeuxl", „Rien ne va plus I", „La boule passe I és az eredmény ki­hirdetése. Négy hónapig tért a tanfolyam. Délelőtt kilenctől délig és délután kettőtől este hétig tanulnak a kru­piéjelöltek. Fokonkint jutnak egyik asztaltól a másikhoz. Közben az­tán megtanulják az összes krupié­fogásokat. A legnagyobb súlyt a gyorsa­ságra helyezik. Percek, sőt pillanatok alatt{kell lebonyo­lódni itt mindennek. A fegyelem mintaszerű, akárcsak egy kaszárnyában. Megtanulják, hogy mikor és hogyan kell felvál­taniok egymást, hogyan kell bele­dobni a forgó cilinderbe a golyót, — ennek is meg van a maga ele­gáns formája — milyen hangsu-^ lyozással kell kihirdetni, hogy „onze, noir, impair et manquel" és ha a közönség általában azt hiszi, hogy a játéktermek vezény­szavaiban nincsen muzsika, én mégis ugy találom, hogy a kru­piék között is meg vannak a Ca­russok és a Armando Tokatianok. Meg kell tanulniok itt az is­kolában azt, hogyha a cilin­der jobbra forog, akkor balra kell dobni a golyót, ha balra szalad a cilinder, akkor a golyó jobbra kanyarog, megtud­ják, mikor érkezett el az a perc, amikor felhangzik a vezényszó-, senki többet és mikor áll be a helyzet, hogy a sietve még feldo­bott tétet könyöttelenül vissza kell utasítani. Preciz ésltökéletes ez az is­kola és a tanárok legalább olyan lelkiismeretesen fog­ják fel mesterségüket, mint a sebészprofesszor a klini­kán, vagy a műegyetem ta­nára műszerei kőzött. A különbség talán csak annyi, hogy innen hiányzik a lelkesedés. Az iskolábalépés első napján zsá­kostól öntik a hallgató elé a zse­tonokat. Apró, kerek fémkorongo­kat, amiknek pár kilométernyire innen, Bádenben már értékük van, itt azonban nem egyebek ezek, mint egy darab réz, nikkel, vagy ezüst... Megszokják őket és szá­mukra elveszítik ezek a varázst és a valőrt. .. A krupié nem tud lelkesedni sohasem a zsetonért... Hirdetési dijak : milliméter soronkint 5 fitt., vasárnap 7 fiit. Tartam engedmé ny Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér, vastagon szedeti szavak kétszeresen számitódnak. ^ Notic soronkint 1 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents