Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-18 / 15. szám

Ára 6 fillér BEKESME6YIIIOZLONY Békéscsaba

y 1935 január 18. péntek 62. évfolyam 15. szám A multévi eredmény, a jövö reménye KülkereskedelmünK multévi eredményét most mér ismerjük. A ki mutatások szerint 1934 ben 353.4 millió pengő értékű árut hoztunk be, roig a kivitel 57.8 millió pen gővel haladta meg a behozatalt. Az 1933 évben az a kiviteli többlet még 78.7 millió pengőre rúgott, de az aklivum csökkenése ellenére is, külkereskedelmünk multévi alakulása kedvező volt, amennyiben a küiforgalom egészben véve az 1933. évi 702 millió pengővel szemben 1934 ben 764 millió pengőt tett ki. A behozatal és kivitel együttes értéke, az ország élénkebb külkereskedelmi forgalmáról tesz tanúságot. Behozatalunkban egyre növekvő helyet foglal el a nyersanyag és félgyártmány, amelyet aztán itthon dolgozunk fel. A& ilyen behozatallal gazdasági forgalmunkat csak növeljük, emellett pedig kereseti lehetőséget is juttatunk a munkásságnak. Az importnövekedés szinte természetes, mert valamenynyí állam azon igyekszik, hogy áiucsereforgalma mentől erősebben aktivvá váljon. A külföld csak abban az esetben vásárol tőlünk, ha mi is veszünk tőle és igy kiviteli lehetőségeinket majdnem mindig nagyobb, behozatallal fizetjük meg. Hogy a mult évben ennek ellenére mégis közel 60 millió kiviteli többletet tudlunk elérni, teljesen igazolja külkereskedelmi politikánk mindenek felelt álló helyességét. Ha már most az elmúlt év kivitelének egyes cikkeit tekintjük, ugy a mullhoz képest igen nagy eltolódást találunk. December havában például legnagyobb összeggel a disznózsír és szalonna fx portja növekedett és csak utána következelt a buza, de nyomban utánuk sorakoztak a villamos gépek és a különféle villamos készülékek és több mint egy millió pengővel növekedett az ágytollkivitel is. Buzatxportunk decemberi erőteljes növekedése természetesen a bek-áti Ausztria és Olaszország nagyobb arányú vásárlásaira vezethető vissza, bár a nagyobb exportértéket nem a megnövekedett mennyiség, hanem a magasabb exportárak magyarázzák. Minthogy a római megállapodások értelmében Olaszországba és Ausztriába még igen nagy mennyiségű búzát szállítunk le, most már itt is kiegyensúlyozódik ez év második felének kedvezőtlenebb exportmérlege. Egészben véve: mult évi külkereskedelmi mérlegünk alakulása azt mutatja, hogy az évek óta körülbelül felére csökkent kivitelünk ismét emelkedik és hogy ez az emelkedő irányzat, hála kitűnő exportpolitikánknak, mindenképen állandósulhat. Aminthogy állandósulhat is. Békéscsabának hatezer OTI tagja van, indokoltan helyezték át a kerületi Mit monda- pénztárt nak az igazi számadatok? (A B. K. tudósítója jelenti.) Bizonyos egyéni érdekeltségek ismét bírálat tárgyává tették a fel sőbb hatóságoknak azt a racionális rendelkezését, amellyel a vármegyei OTI központot éppen a számszerüséget figyelembe véve, Gyuláról Békéscsabára helyezte át. Ezek az érdekeltségek időrőlidőre felelevenítették az OTI áthelyezésének ügyét, most azonban mér magát az OTI vezetőségét támadják és azt igyekszenek bebizonyítani, hogy a pénztár áthelyezésével gazdaságilag is rossz cserét csináltak, mert a megnővekedett adminisztráció jelentős öszszegeket von le az eddig betegek ápolására jutott összegekből. Namrégiben fel is sorakoztattak egy pár olyan „megdönthetetlen számadatot", amely a régi rend gazdaságilag eredményesebb voltét bizonyítaná — ha igaz volna —. Mert ezek az adatok semmiféleképpen nem állják meg a helyüket, a statisztika helyes számai pedig azt bizonyítják, hogy az OTI központ áthelyezése éppen az OTI, a munkaadók és munkavállalók együttes érdekében történt. A visszahelyezés híveinek adatai szerint a mult év november havában befolyt járulékok közel 118.000 pengőt tettek ki s ebből csak 27.000 pengő jutott volna betegsegélyezésre, u többit pedig elvitte az adminisztráció. Hasonló volt a helyzet — mondják — 1934 októberében is, amikor a befolyt 89.000 pengőből csak 21 ezer pengőt fizettek ki betegsegélyezésekre. A visszahelyezés mellett szólna az is, hogy Csabáról változatlanul a gyulai kórházba utalják be a betegeket, emellett szóba kerülhet a nagy költségtöbblet is, mert a csabai kirendeltség mostani épülete 100 ezer pengőbe került, az uj székház építkezési költségei pedig meghaladják majd a 300 ezer pengőt. Ha tehát — érvelnek a visszahelyezés érdekében dolgozók — a pénztár Békéscsabára való helyezése egyszerű számolás alapján történt, azt kérdezzük. hogy a fentebbi adalok ebben a számolásban hogyan foglaltak helyet. A B. K. munkatársa utánajárt a „megdönthetetlen számok" valódiságénak és megállapította, hogy azoknak olyan módon való beállítása, ahogy történt — a legjobbat akaró tévedés jegyében született. A B. K. részint telekkönyvi adatok, részint pedig teljesen beavatott helyről kapott értesülései sze rint a következőkben ismerteti az OTI kerületi központjának Csabára való helyezésével ujabban felmerült kérdésekel. — A Csabára helyezett kerületi pénztár moslani székháza, — mondotta beavatott informátorunk — a békéscsabai telekköny irattárának 10.025/1.929 számú aktája szerint 36 ezerpenA számok Az átlagos havi járulék ugyanis nem haladja meg a 80 — 85 ezer pengőt. Ha most abból 27 ezer pengőt kifizetünk betegsegélyezésekre és még hozzáadjuk a 12—15 ezer pengőt kitevő kórházi ápolási dijat, a 80—85 ezer pengő atlagos havi járulékból pedig leszámítjuk a körülbelül 40 százaléknyi öregségi és rokkantsági járulékot,amely eta pénztár csak beszed és törvény szerint elkülöníti, tartalékolja, akkor mindenki megállapítja, hogy a körülbelül 50 ezer pengőt kitevő havi betegbiztosítási járulékból mintegy 40 ezer pengőt folyositanak betegsegélyezésekre és igy a költségekre, nem mint a visszahelyezés érdekeltjei állítják, nyolcvan százalékot, hanem legfeljebb 20 százalékot fordítanak. Azonban ebből a 20 százalékból is le kellene számitanunk azt a mintegy 40 százalékot, amely a fentiek szerint az öregségi és rokgöbe került, ugy, hogy az átalakítására költölt pár ezer pengővel együtt a felét sem teszi ki annak a százezer pengőnek, amelyet a gyulai étdékeitségek beállítottak. Ami pedig a gyulai székházat illeti, mindenki tudja, hogy az összes átalakítási költségekkel együtt sem került a közölt négyszázezer pengőnek felébe. A befolyt összegek elosztásának és felhasználásának adatai sem helyesek, mert a múltév novemberében ugyan 118 ezer pengő folyt be a pénztárba, azonban ez nem egy havi járulék, hanem a többszázezer pengős hátralékból és a rendes havi dijakból együttesen befolyt összeg. beszélnek kantsági biztosítás kezelésével függ össze, ugy hogy a betegségi biztositáa kezelése végeredményben a havi járuléknak csak mintegy 12 százalékát teszi ki s ezzel a magyar társadalombiztosítás egyik legolcsóbb szociális betegbiztosító intézménye Európának. Az OTI kerületi pénztár visszahelyezésének harcosai azt is felrójják, hogy Csabáról a betegeket Gyulára küldik át. Ez a múltban is igy volt, mert a pénztár ezután is azt a gyakorlatot követi, hogy a csabai és a Csabához közeleső helyekről való betegeket a csabai kórházba, a gyulai és gyulakörnyéki ápolásra szorulókat a gyulai kórházba utalja, speciális esetekben pedig Pestre, vagy az ország más helyeire is küld betegeket, aminthogy ez a múltban is volt. Ami mér most végül magát az áthelyezés tényét illeti, ha csak a számszerüséget vesszük alapul, Csabának 6000 tagja van, Gyulónak pedig csak