Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-18 / 15. szám

Ára 6 fillér BEKESME6YIIIOZLONY Békéscsaba y 1935 január 18. péntek 62. évfolyam 15. szám A multévi eredmény, a jövö reménye KülkereskedelmünK multévi ered­ményét most mér ismerjük. A ki mutatások szerint 1934 ben 353.4 millió pengő értékű árut hoztunk be, roig a kivitel 57.8 millió pen gővel haladta meg a behozatalt. Az 1933 évben az a kiviteli több­let még 78.7 millió pengőre rúgott, de az aklivum csökkenése ellenére is, külkereskedelmünk multévi ala­kulása kedvező volt, amennyiben a küiforgalom egészben véve az 1933. évi 702 millió pengővel szemben 1934 ben 764 millió pen­gőt tett ki. A behozatal és kivitel együttes értéke, az ország élén­kebb külkereskedelmi forgalmáról tesz tanúságot. Behozatalunkban egyre növekvő helyet foglal el a nyersanyag és félgyártmány, amelyet aztán itthon dolgozunk fel. A& ilyen behozatal­lal gazdasági forgalmunkat csak növeljük, emellett pedig kereseti lehetőséget is juttatunk a mun­kásságnak. Az importnövekedés szinte természetes, mert valameny­nyí állam azon igyekszik, hogy áiucsereforgalma mentől erősebben aktivvá váljon. A külföld csak abban az esetben vásárol tőlünk, ha mi is veszünk tőle és igy ki­viteli lehetőségeinket majdnem mindig nagyobb, behozatallal fi­zetjük meg. Hogy a mult évben ennek ellenére mégis közel 60 millió kiviteli többletet tudlunk el­érni, teljesen igazolja külkeres­kedelmi politikánk mindenek felelt álló helyességét. Ha már most az elmúlt év ki­vitelének egyes cikkeit tekintjük, ugy a mullhoz képest igen nagy eltolódást találunk. December ha­vában például legnagyobb összeg­gel a disznózsír és szalonna fx portja növekedett és csak utána következelt a buza, de nyomban utánuk sorakoztak a villamos gé­pek és a különféle villamos ké­szülékek és több mint egy millió pengővel növekedett az ágytoll­kivitel is. Buzatxportunk decem­beri erőteljes növekedése termé­szetesen a bek-áti Ausztria és Olaszország nagyobb arányú vá­sárlásaira vezethető vissza, bár a nagyobb exportértéket nem a megnövekedett mennyiség, hanem a magasabb exportárak magya­rázzák. Minthogy a római meg­állapodások értelmében Olaszor­szágba és Ausztriába még igen nagy mennyiségű búzát szállítunk le, most már itt is kiegyensúlyo­zódik ez év második felének ked­vezőtlenebb exportmérlege. Egészben véve: mult évi kül­kereskedelmi mérlegünk alakulása azt mutatja, hogy az évek óta körülbelül felére csökkent kivite­lünk ismét emelkedik és hogy ez az emelkedő irányzat, hála kitűnő exportpolitikánknak, mindenképen állandósulhat. Aminthogy állandó­sulhat is. Békéscsabának hatezer OTI tagja van, indokoltan helyezték át a kerületi Mit monda- pénztárt nak az igazi számadatok? (A B. K. tudósítója jelenti.) Bizonyos egyéni érdekeltségek is­mét bírálat tárgyává tették a fel sőbb hatóságoknak azt a racioná­lis rendelkezését, amellyel a vár­megyei OTI központot éppen a számszerüséget figyelembe véve, Gyuláról Békéscsabára helyezte át. Ezek az érdekeltségek időről­időre felelevenítették az OTI át­helyezésének ügyét, most azonban mér magát az OTI vezetőségét támadják és azt igyekszenek be­bizonyítani, hogy a pénztár át­helyezésével gazdaságilag is rossz cserét csináltak, mert a megnőve­kedett adminisztráció jelentős ösz­szegeket von le az eddig betegek ápolására jutott összegekből. Nam­régiben fel is sorakoztattak egy pár olyan „megdönthetetlen szám­adatot", amely a régi rend gazda­ságilag eredményesebb voltét bi­zonyítaná — ha igaz volna —. Mert ezek az adatok semmiféle­képpen nem állják meg a helyüket, a statisztika helyes számai pedig azt bizonyítják, hogy az OTI központ áthelyezése éppen az OTI, a munkaadók és munkavállalók együttes ér­dekében történt. A visszahelyezés híveinek adatai szerint a mult év november havá­ban befolyt járulékok közel 118.000 pengőt tettek ki s ebből csak 27.000 pengő ju­tott volna betegsegélyezésre, u többit pedig elvitte az adminiszt­ráció. Hasonló volt a helyzet — mondják — 1934 októberében is, amikor a befolyt 89.000 pengőből csak 21 ezer pengőt fizet­tek ki betegsegélyezésekre. A visszahelyezés mellett szólna az is, hogy Csabáról változatlanul a gyulai kórházba utalják be a betegeket, emellett szóba kerülhet a nagy költségtöbblet is, mert a csabai kirendeltség mostani épü­lete 100 ezer pengőbe került, az uj székház építkezési költségei pedig meghaladják majd a 300 ezer pengőt. Ha tehát — érvelnek a visszahelyezés érdekében dol­gozók — a pénztár Békéscsabára való helyezése egyszerű számolás alapján történt, azt kérdezzük. hogy a fentebbi adalok ebben a számolásban hogyan foglaltak he­lyet. A B. K. munkatársa utánajárt a „megdönthetetlen számok" valódi­ságénak és megállapította, hogy azoknak olyan módon való beál­lítása, ahogy történt — a leg­jobbat akaró tévedés jegyében született. A B. K. részint telekkönyvi ada­tok, részint pedig teljesen beava­tott helyről kapott értesülései sze rint a következőkben ismerteti az OTI kerületi központjának Csabára való helyezésével ujabban fel­merült kérdésekel. — A Csabára helyezett kerületi pénztár moslani székháza, — mon­dotta beavatott informátorunk — a békéscsabai telekköny irat­tárának 10.025/1.929 számú aktája szerint 36 ezerpen­A számok Az átlagos havi járulék ugyanis nem haladja meg a 80 — 85 ezer pengőt. Ha most abból 27 ezer pengőt kifize­tünk betegsegélyezések­re és még hozzáadjuk a 12—15 ezer pengőt ki­tevő kórházi ápolási di­jat, a 80—85 ezer pengő atlagos havi járulékból pedig leszámítjuk a kö­rülbelül 40 százaléknyi öregségi és rokkantsági járulékot,amely eta pénz­tár csak beszed és tör­vény szerint elkülöníti, tartalékolja, akkor min­denki megállapítja, hogy a körülbelül 50 ezer pengőt kitevő havi be­tegbiztosítási járulékból mintegy 40 ezer pengőt folyositanak betegsegé­lyezésekre és igy a költségekre, nem mint a visszahelyezés érdekeltjei állítják, nyolcvan százalékot, hanem legfeljebb 20 százalékot fordíta­nak. Azonban ebből a 20 százalék­ból is le kellene számitanunk azt a mintegy 40 százalékot, amely a fentiek szerint az öregségi és rok­göbe került, ugy, hogy az átalakítására költölt pár ezer pengővel együtt a felét sem teszi ki annak a százezer pengőnek, amelyet a gyulai étdé­keitségek beállítottak. Ami pedig a gyulai székházat illeti, mindenki tudja, hogy az összes átalakítási költségekkel együtt sem került a közölt négyszázezer pen­gőnek felébe. A befolyt összegek elosztásának és felhasználásának adatai sem helyesek, mert a múltév novemberében ugyan 118 ezer pengő folyt be a pénztárba, azonban ez nem egy havi járulék, hanem a többszázezer pengős hátralékból és a rendes havi di­jakból együttesen befolyt összeg. beszélnek kantsági biztosítás kezelésével függ össze, ugy hogy a betegségi biztositáa kezelése végeredmény­ben a havi járuléknak csak mintegy 12 száza­lékát teszi ki s ezzel a magyar társadalombiz­tosítás egyik legolcsóbb szociális betegbiztosító intézménye Európá­nak. Az OTI kerületi pénztár vissza­helyezésének harcosai azt is fel­rójják, hogy Csabáról a betege­ket Gyulára küldik át. Ez a múlt­ban is igy volt, mert a pénztár ezután is azt a gyakorlatot követi, hogy a csabai és a Csabá­hoz közeleső helyekről való betegeket a csabai kórházba, a gyulai és gyulakörnyéki ápolásra szorulókat a gyulai kór­házba utalja, speciális esetekben pedig Pestre, vagy az ország más helyeire is küld betegeket, aminthogy ez a múltban is volt. Ami mér most végül magát az áthelyezés tényét illeti, ha csak a számszerüséget vesszük alapul, Csabának 6000 tagja van, Gyulónak pedig csak

Next

/
Thumbnails
Contents