Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-15 / 12. szám

4 BEKESMEGYEI K02L0NY 1935 január 15 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 2. AB ördög bibliája Keletről indul el a »négy király* — Perzsiában született meg a kártya — A kártyalapok öregebbek, mint a könyv, eleinte kőbe vésték a figurákat és Koreában még ma is ilyen kőkártyával játszanak — Keresztes vitézek hozták el hozzánk az »ördög bibliáját.« Muzeumok vitrinjeiben őrzött régi emlékek légiót kutattam ét, tüdősök egész seregével beszéltem, heteket töltöttem el metropolis könyviáraiban, hogy megtaláljam az évszámot, amely hirül adja : mikor született meg a kártyajáték. A bölcsőt illetőleg nincsen kétségben a tudomőnyos világ, azt már régóta den kultura, Keleten született. A játék : az ember primitív kulturszükségletének első megnyilatkozása, a kártya : már egy fejletebb kultura gyermeke. Sokkal öregebb, mint a könyv és egy korszakkal megelőzi a betű világrajöttét, Őskora — Sir Stein Aurél szerint — ott vész el a Tigris és Eufrátes közölt. tudjuk,- hogy a játék is, mint min A kártya ott •zületett meg, ahol egykoron as emberiség bölcsője, a paradicsom volt tiv rajzú kártyalapokkal — aztán Ölezer esztendős, egymásra épített romvárosok templomainak falén Stein Aurél mér megtalálta az ősi kártya lapjaira festett képek hűséges mását. Turkesztár.ban Sven Hédin mér megtalálta a kártyáknak fejlettebb alakjait. Cserépre irt könyvek elmesélik azt is, hogy időszámításunk hetedik századában az ősi tokár-birodalom bud hista papjai szenvedélyesen forgatták az ördög bibliáját. Innen jutott el a kártyajáték Kinába. A Csing lsze-tung nevű kinai szótár elmeséli, hogy Séun-hó uralkodása idején — 1120-ban — a császár egyik kedvesét művésziesen festett kártyalapokkal ajándékozta meg. Ebben az időben azonban a kártyának mér története volt. Bizonyos az, hogy mai alakjára a sakk-ból fejlődött ki. Kevesen tudják, hogy a sakk mei alakjában sokkal fiatalabb, mint azt általában hiszik, ezt a formáját csak a XVI. század eleén kapta és addis? rengeteg változáson ment át. Ősi alakja a csaíur andzsa, vagy sattranzs, amelyet négyen játszottak. Hatalmas sakktábla előtt négyen ültek. Minden sarokban egy játékos. Mindegyiknek nyolc figurája voll, a négy játékosnak összesen harminckét lapja, miként az ősi és mai kártyának. Maga a sakk szó királyt jelent, hosszú ideig legerősebb ütőlapját a kártyának. Később a perzsák — akik a játékot a kaldeu soktól, ízumiroktól vették ét — elhagyták a táblát, a figurákat eleinte kőbe vésték, — Koreában ma elefántcsontra, végül pedig papírlapokra rejzoiták és ebben a formában vette át tőlük a kártyát India és a mohamedán világ. Sokan Indiába teszik a kártya őshazáját, Indarnarayon Brymohantall kiváló hindu tudós, akivel magam is beszéltem, hatórozottan kijelentette nekem, hogy a kártyajáték mór a sakkal egyidőben terjedt el Indiában, amikor a perzsa nagy-mogulok Indiát meghódították és átplántálták oda a perzsa kultúrával együtt ennek a kulturának egyik jellegzetes kifejezőjét, a játékot. A Korán már leméri a kártyát, aőt — el is tiltja azt. Egyedül a sakkot engedi meg, a kártyáról azt mondja, hogy: „a kártya tetszik az embereknek, akiknek hasznuk lehet belőle, mégis undok bün . . De azért mégis a mohamedánoknak köszönheti Európa a kártyát. Az Izlám híveit nem tartotta vissza a kártyázástól a Korén tilalma, hiszen a Próféta eltiltotta a bor élvezetét is, az igazhitűek mégis alaposan fenekére néztek a pohárnak. Az első évszám, amit Európában megtaláltam: 1240. A worcesteri zsinat ebben az évben mór eltiltja a „király és királynő játékot" és először használja a „Chartarum" kifejezést. Ekkor már a keresztes vitézek a hadban javában kártyáztak, tehát __ is játszanak még kőbe vésett, primia kártya Európában pontotan hétszáz esztendővel ezelőtt jelent még, sokkal előbb, mint azt a tudósok általában hiszik. Huszonnégy évvel későbben ' ka

l» 'g'fceket ne hallgasson, már a szent francia király, IX. La- ' korcsmát — kivévén utazás jos tiltja meg a kártyajátékot és 1279 ben Fülöp pápai legátus a Budára összehivottt zsinatban a budai városi életet kívánván szabályozni, elrendeli, hogy „egyházi ember komédiásoközben — ne látogasson és kockát, kártyát ne játsszék, ilyent házában se tartsen és j átéknál jelen ne legyen" III. Péter aregoniai király seregei 1267-ben mér uj kártyajétékokat visznek át Itáliába és Pipozzo di Saédro 1299-ben ir az Olaszországban elterjedt kártyajátékról. I. Eduárd angol király, aki 9 Szentföldön járt, naplójában 1272 ben már megemlékezik a „négy király" játékról, a következő század irodalma pedig már majdnem minden országban hoszszabb-tövidebb leírását adja az elterjedt játékoknak. Németországban a kártyajáték 1300 tói kezdve terjed el és a németek fel is lemérik a kártyában az üzletet. Hosszú időn keresztül ők látják el kártyával egész Európát, Anglia 1463 ben törvényt is hoz, amiben eltiltja az idegen kártyák behozatalét, mert azok „sértik az ország iparét." Egymás után jelennek meg a tiltó rendeletek, 1392ben törvény jelenik meg Périsban,. amely életfogytiglani fegyházzal, gályarabsággal, sőt visszaesés esetén halállal bünteti azokat, akiket kártyázáson érnek. A zsinatok egymásután hozzák tiltó rendelkezéseiket, a szószékről prédikálják ki a kártyásokat, megtiltják a papoknak, hogy kibiceljenek, Kapisztrán János a piactereken máglyába rakatja a kockával és a sakkal együtt a kártvákat is és Nürnberg piacén 1452-ben 2640 sakkot, 40.000 kockát és még ennél is több kártyát égetnek el. Egykori metszetek meg is örökítik ezt a jelenetet . . . A franciák maguknak tulajdonítják a kártya felfedezését. Jacquemin Gringonneur nevü francia festő 1341-ben három játszma kártyát festett a kedélybeteg VI. Károly királynak. Ezért 56 soust fizetett ki neki a király kincstárnoka. Bizonyos az, hogyha Gringonneur nem is találta fel a kártyát, a figurák mai alakjait ő kreálta. A francia udvariasság, amely fokozottabb mértékben nyilvánult mrg a nővel szemben, kreálta a kártyában a „dámát", amely a svájci és német kártyában éppenugy hiányaik, mint a sakkban. Gringonneur első kártyalapjain találkozunk a nő alakjával, ez aztán az idők során egyre jobban kialakult és elmaradhatatlan figurája lett az úgynevezett francia kártyának. A kártya elterjedése a fametszés feltalálása idején, 1423 után következett be erősen. Addig a kártyalapok a maguk korának valóságos remekei voltak. Ezüstlapok, gazdag aranyozással készítették őket, de voltak bőrből készült remekmüvek is és csak a sokszorosítás lehetővé válásakor juthatott el a kártya a nagy tömegekhez. Bécsben már 1444-ben kártyafestőcéh alakul, a kártyákat sokszorosítják, de még mindig kézzel festik az egyes lapokra a színeket. A XVI században terjed el rohamosan. A királyi udvartól kezdve a legutolsó falusi korcsmáig mindenütt játszottak. A tizenhetedik században még a mainál is nagyobb, szinte hihetetlen kártyadüh fogta el as egész világot. Katcnóknak kellett a gyerekek kezéből elszedni a kártyát. A kártya hatalmába kerítette a nőt is és a németországi Metzben annyira vitték a játékot, hogy tömeges asszeny pérbej lelt a vége. II. Albert császár rendeletet ed ki, amelyben eltiltja, hogy; „senkinek sem tzabad feleségét, gyerekeit, va(.y testének bármelyik részét kártyán eljátszani." 1666-ban három olyan könyv jelent meg Magyarországon, amelynek címében a kártyából vett kifejezések vannak. A Bécsi Magyar Kurir hírt ad egy eselről, amikor a pozsonyi diétán ülésező urak asszonyai leültek játszani és egyikük — elfogyván a pénze — a férjét vesztette el faraón. József palatínusnak kellett ítélet hozni az ügyben, a salamoni ítéletnek azonban már nem akadtam sehol sem nyomára .. . Hirdetmény A téli évszak beálltával a testiépségnek és a közlekedés zavartalanságának megóvása érdekében a 250.000/1 929. B. M. számú rendelet 54. § ának 5. bekezdése alapján felhívom az ingatlantulajdonosokat, ezek megbízottait és a bérlőket, hogy az ingatlanuk előtt levő gyalogjáró rész állandó tisztántartásáról (takarításéról) és a si kos járdarész behintéséről (homokkal. fürészporral) gondoskodjanak. Ezen kötelesség elmulasztása pénzbüntetéssel büntetendő kihágást képez s közegeimet a fe

nnthivalkozott rendelet szigorú betartásának szigorú ellenőrzésére utasítottam. Békéscsaba, 1925 január 11. A rendőrkapitányság vezetőjer Keresztes m. kir. rendőrtenácsos Apróhirdetések Lencsét veszünk. Kővári és Szelner Békéscsaba. Egy jókarban lévő uriszánkó eladó. Megtekinthető Thurzó-utca 1/,. Egy luxusszánkó, tizedes mázsa, lőszer, szóm eladó, Ferenc Józsel-tér 9. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Ferenc József-tér 4. Te

lefon: 242. Előfizetési ára : 1 hóra 1.50, */« évre ..„50 P. Vidékre postán küldve 1 hóra 1.80, 7« évre ,5.40 P. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: DEBRECZENY LAJOS dr. Szerkesztik : ERDÉLYI GYÖRGY dr, FISCHER FERENC dr. Főmunkatárs: DEBRECZENY MIKLÖS Kiadótulajdonos: GRUBER DEZSŐ A Corvina-nyomda nyomása Hirdetési dijak : milliméter soronkint 5fill., vasárnap 7 fitt. Tartam engedmény Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér, vastagon szedek szavak kétszeresen számitódnak. Notic soronkint 1 pengő.