Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-16 / 13. szám

6 Ara O fillér M BEKESME6YEII0ZL0NT Békéscsaba, 1935 január 16. szerda 62. évfolyam 13. szám tgy gondoljuk A Kereskedelmi Csarnok legutóbbi választmányi üléséről az egyesület hivatalos jelentést juttatott el hozzánk, melyben a Csarnok főtilkéra örömének adott ki fejezést efelett, hogy a készülő érdekképviseleti törvény minden kereskedőnek kötelességévé teszi azt, hogy az érdekképviselet tagjai sorába lépjen. Minthogy a főtitkárnak a komnüniké szerint senki nem mondott ellen, fel keli tennünk, hogy a kijelentés fedi az egyesület elnökségének és választmányának álláspontját is. Ennek mi kétszeresen örülünk. Egyrészt azért, mert a Kereskedelmi Csarnok, bár betartja a társadalmi egyesületekre kötelező elvet, hogy nem politizál és nem politizálhat, mégis osztja azon véleményünket, hogy a Gömböskormány reformpolitikája azokat ez értékeket, melyek nemzeti meg ujhodásunk során kifejlődtek, a magyar közélet szolgálatába állítja. Másrészt örülünk annak, hogy a Csarnok főtitkára is a kor mánytől várja azokat a törvényes intézkedéseket, melyek még nagyobb befolyást, még nagyobb jelentőséget adnak az érdekképviseleteknek. Az érdékképviseletek ugyan Békéscsabán már a korporációk kodifikálása előtt és e kodifikálás nélkül is élvezték mind azt az előnyt, melyet éppen Békéscsaba szerencsés érdekkép viseleti megoszlása miatt ma már csak szűkíthet egy parlamenti intézkedés. Örülünk annak, hogy örül a főtitkár, mielőtt még a kormány nyilvánosságra hozta volna javaslatát és az abban tervezett intézkedéseket bárki is ismerné, örülünk annak, hogy a korporációs rendszer fasiszta és antiparlamentáris mellékize — mely a magyar javaslatban bizonyára nem kep helyet — nem riasztja el a Csarnok vezetőit a rendszer kiépi tésének sürgetésétől, nem riasztja el annak ellenére, hogy legutóbbi előadásán az OMKE budapesti főtitkárával együtt tett hitet az egyesület elnöke is a kereskede lem szabadsága és a szabadkereskedelem mellett. Ez a korporáció bizonyóra nemcsak meghagyja, hanem meg is erősiti a kereskedők érdekképviseletének autono miéját, annyira mindenesetre, hogy a Csarnok a szabadfoglalkozású értelmiség klubja helyett a szakegyesület feladatát és felelős hatáskörét tölti majd be. Ennek az átalakulásnak a jelentőségét nem hogy csökkentené, hanem fokozza az, hogy a Csarnokba való belépés ezután rend b'rsággal és büntetések kíséretében történik, mert bizony a mi nemtörődöm polgőrainkat kényszeríteni kell arra, hogy érdeklődjenek a közügyek iránt. A mi polgáraink eddig Horáciusszal tartottak és tóvol a közügyek zejától mérték a sót és az egyéb drága portékát. Ez a polgár Valóban megérdemli, hogy közgyűlési meghívó helyett idézést kepjon és akarva-akaratlan utána kelljen néznie saját kari üdveinek. A polgár egyéb dolga hiján közügyekkel törődik majd 8 ennek itt a legfőbb ideje. Itt az ideje annak, hosy ne jobbról és ne balról irányítsák a polgár életsorát, hanem önmaga és a saját érdekképviselete képviselje érdekeit. Mindnyájan tagadnak a vádlottak a sorozatos magzatelhajtással vádolt Tyeluk Mária bűnügyében (A B. K. tudósítója jelenti.) Ma délelőtt kezdte tárgyalni a gyulai törvényszék Ungváry-tanácsa Tyeluk Mária békéscsabai szülésznőnek szenzációs magzatelhajtási bünügyét. Az ügyészség Tyeluk Máriát öt rendbeli magzatelhajtás bűntettével vádolja. A tiltott műtétet a véd szerint Ur bán György né, Havran Jánosné, Hrabovszky Judit, Sejben Pálné és ifj Zsíros Jénosné békéscsabai lakosokon végezte volna el a szülésznő. A hat nőn kivül ifjabb Bakos Mátyás, Havran János, Kocziha János és ifjabb Zsíros János ülnek a vádlottak padján, akiket az ügyészség egy egy rendbeli bün segédi bűnrészességgel vádol. Tyeluk Mária állt először a büntetőtanács elé. Tagadta, hogy tiltott műtétet bárkin is végzett volna. Az összes vádlottak tagadták a magzatelhajtást, sőt az asszonyok azt is tagadták, hogy teherben leltek volna. Mind azt vallotta, hogy csak oízsoálat és tanács miatt keresték fel Tyeluk Máriát. A vádlottak szembesítése sem vezetett eredményre. A megidézett orvosok közül a törvényszék egyedül Remenár Elek dr. kórházi igazgató főorvost hallgathatta ki, mert a megidézett Komássy Mihály dr., Kiiment Z. György dr., Szamek Lajos dr. és Szeberényi János dr. részére a vádlottak nem adtak felmentést az orvosi titoktartás alól. Remenár Eíek dr. főorvos Urbán Györgyné 23 éves vádlott esetére vonatkozólag tett vallomást. Előadta, hogy hozzá olyan kezdetleges stádiumban jött a vádlott megvizsgálás végett, amikor még a terhességet pontosan megállapítani nem lehetett. Háromnegyed egy órakor került Csermák Béla dr. törvényszéki OFvosszakértő kihallgatására a sor. Csermák Béla dr. véleménye szeírint teljes bizonyossággal nem állapitható meg azöt vádlottnő akkori terhessége, bár egyes esetekben erre következtetni lehet. A bűnjelként lefoglalt orvosi műszerek azt mutatják, hogy Tyeluk Mária tiltott műtéteket végrehajthatott. Ha ilyen műszereket szülésznőnél találnak, ez már önmagában is egészségügyi kihágás és igy tiltott cselekmény. Csermák főorvos kihallgatási két órakor ért végef. Ekkor tik elnök szünetet rendelt. Délután még egy-két tanú kihallgatősa kö* vetkezik, majd u vád- és védőben szédekre kerül sor. A Saar-vidék Németországé (A B. K. tudósító ja jelenti.) Ma reggel 8 órakor hirdették ki az európai távirati ügynökségek és a rádió adóállomások a saarvidéki népszavazás eredményét és a Saar-medence, amely hosszú másfél évtizeden keresztül gyüj tője volt az Európát állandó remegősben tartó szenvedélyeknek, mától kezdve Németországhoz tartozik. Az eredmény kihirdetése s Rodénak, a népszavazási bizottság elnökének rádiószózata után a né met rádiókban felhangzott Bürkler Józsefnek, Hitler Saar vidéki megbízottjának szava, aki a szavazás eredményét Berlinnek jelenlette. Utána Hitler beszélt a rádióban és többek között a következőket mondotta : Semmiféle területi követelés Franciaországgal szemben — A 15 éve tartó igazságtalanság végéhez közeledik. Az a sok baj és szenvedés, amelyen a Saar keresztül ment, a német nép egyetemének baja és szenvedése volt. A visszatérés lelett érzett öröm ai egész nép síivébSl jön. A sors azt akarta, hogy e szomorú és az esztelenségen alapuló állapotoknaknak ne az ész szava vessen véget, hanem egy olyan szerződés betűi, amely arra lett volna hivatva, hogy a békít hozza a világnak, de'még sem hezott máit, mintnyomorttságotés viszályt. Annől nagyobb az örömünk, hogy I 15 év után a német vér őllört mindenen és bebizonyította egész Németország nevében, hogy nem vagyunk gyengék. Büszkék lehellek ti saar-vidékiek és büszkék vagyunk mi németek és az egész német nép köszönetét tolmácsol! m ezen a napon, amely meghosza visszatérésteket, de emlékeztetlek arra, hogy bizonyos körök még mindig el akarnak gáncsolni benneteket a Németországhoz való visszatérésben. Ezért a Saar-vidék németségének továbbra is erősnek és kitartónak kell lenni. A következő ünnepélyes nyilatkozatot teszem : A német birodalom a Saar-vidék visszatérése utón sem miféle területi követelést nem támaszt Franciaországgal szembea. Azt hiszem, hogy ezzel hálámat tolmécsoltam azoknak a"hatalmak~ nak, akik a népszavazás sima lebonyolítását elősegítették. Németország tántoríthatatlanul és szilárd meggyőződéssel küzd továbbra is egyen jog uságáért. Kilencven százalék A szavazatok összeszámlósa tegnap este 5 órakor kezdődött és egyfolytában ma reggel 5 éra 20 percig tartott. A szőmszerü eredmény még af

1 legoptimistább német reményeket is meghaladta, mert a szavazásra jogosult 539 542 személy közül 528.704-en adták le szavazatukat s ebből 4 76.089 ember, tehát a szavazók 90.5 százaléka a Németországhoz való visszacsatolás mellett döntött. A státus quo fenntartása mellett