Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-15 / 38. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1935 február 15. péntek 62. évfolyam 38. szám így gondoljuk Elismerést érdemel a vármegye fanfelügyelője, mert a zord időjárás, a nagy hideg és a hófutta utek járhalallansága ellenére is alkalmat, eszközt és módot talált, hogy a bicerei elemi iskolát meg látogathatta és személyesen giő ződölt meg arról, hogy tanítás aiatt a gyerekek nagykabáiban, kendőkbe burkolózva gubbasztottak a kályha körül a hideg tanteremben s a hőmérő a fagypont fölött öt fokot mutatott. A tanfelügyelő azonnal intézkedett, rövid idő múlva élénken pat fogott a tüz a bicerei iskolában és a tanítás folyhatott simán és a maga rendjén tovább. A tanfelügyelő azonnal intézkedett és intézkedett a vármegye főispánja is, a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el a mulasztás ügyében. Igy minden oldalról biztosi totték azt, hogy a kivételes eset meg ne ismétlődhessék. A gyerekeket tehát Bicerén is époly meleg tantetem várja, mint eddig is várta a többi iskolában. Amig azonban ebben a szokatlanul erős télben az apró tanyai gyerekek az iskolába érnek, sok bejnek, veszélynek teázik Ü: magukat. Tegnep vitték be a vásárhelyi közkórhazba Hajnal Sándor iskolásfiút, kinek lefagylak a fülei addig, amig a tanyájuktól három kilométerre lévő iskolóig ért. Maga a derék tanító viite kórházba kis tanítványát, aki a husz fokos hideg áldozata lelt. Me&fonloiandó, nem lenne-e leghelyesebb a tanyai iskolák bezárása erre a remélhetőleg rövid, pár napra, amig a husz fok körüli fagyhuilám mifelénk tart ? Februér közepén nem hisszük, hogy ez hosszabb szünetet jelentene és nem hisszük, hogy a rövid idejű mulasztás a tanítás rovására történnék. ^^^^ A szellemi kapcsolatok fontosságát hangoztatja Róma, a magyar kultuszminiszter látogatása alkalmából Az olasz sajtó a legnegyobb érdeklődéssel foglalkozik Hómann Bólint közoktatásügyi miniszter római látogatásával és az aláírásra kerülő kulturális egyezménnyel. A Tevere „A müveit világ szolgálatában" cimü vezércikkben megállapítja, hogy az együttműködési és egyetértési politika amely nem hanyagolja el a szellemi kapcsolatokat sem a gyakorlati érdek képviselete mellett, sokkal nagyobb jelentőségű minden más együttműködésnél. Hómann Báiint kultuszminiszter és kísérete egyébként ma délelőtt Velencébe érkezeit és innen folytatják utjukat Róma felé. Titokzatos haláleset áldozatát boncolták fel a békéscsabai kórházban (A fí. K. tudósítója jelenti.) Titokzatosnak látszó haláleset ügyében nyomoz két nap óla a békéscsaba i rendőrkapitányság. Te lek Béléné (született Vidarok Márie) lőkösházi illetőségű 35 éves asszony, eki a leköshézi halárban lévő Vásárhelyi majorban lakott, napokkal ezelőtt vérmérgezés tüneteivel került a csabei kórházba, ahol február 12 én, kedden meghalt. A halál közvetlen oka szivgyer.geség volt. Az ügyészség elrendelte a holttest felboncolását, amit tegnap délután ejtettek meg a közkórház hullaházéban a törvényszéki orvosszakéítő és vizsgálóbíró jelenlétében. A boncolás után a gyulai ügyész ség a temetési engedélyt megadta. Telek Bélénét Békéscsabán már el is temették. A rendőrség a nyomozást most mér a boncolás adatai alapján tovább folytatja. Két vagon zsirt exportál Békéscsaba havonta (A B K. tudósítója jelenti.) Tegnap délután az ipartestületben értekezlet volt a hérom v8gon zairkontingens felosztása ügyében. értekezleten résztvelt a szegedi kereskedelmi kamera képviseletében Vértes Miksa elnök és Pleskó András titkár, a tiszántúli mezőgazdasági kameraképviseletében Me'xner Károly titkár, a város képviseletében Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, Gyula képviseletében Szentes Károly főjegyző és Baráth István ipartestületi elnök, a Békéscsabai KisMBída Egylet részéről Veress András alelnök, az Ipartestület részéről Lipták János elnök, továbbá a csabai és gyulai husiparosok nagy számban. Az értekezlet délután háromkor kezdődött és szenvedélyes hangú felszólalásokban bővelkedő,hosszú vita után este félhétkor fejeződött be, amikor is megállapodtak abban, hogy havonta két vagon zsirt Csaba, égy vagont Gyula fog (xportálni Németországba. Ez az export a Németországgal kötött szerződés értelmében már ebben a hónepban megkezdődik é3 novemberig tart. A havonkinti zsirexport mintegy 30.000 P-t jelent Békéscsaba közgazdasági életének. Az összeférhetetlenségi törvény reformját sürgette Csik József na >?rend előtt a felsőház mai ülésén, melyen az erdőjavaslatot tárgyalták (A B. K. tudósítója jelenti.) A felsőház mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Széchenyi Bertalan gróf alelnök. Csik József napirend előtti interpellációjában ax országgyűlési tagok össze léibe tétlenségének rendezését tette szóvá. Tekintettel erra, hogy a közeljövőben a kormány választójogi törvénnyel akar a felsőház elé jönni, különösen fontosnak tartja a szabályozást akkor, amikor a választói jogban a titkosság elve érvényesül. De követeli ennek a kérdésnek a rendezését azért is, mert az összeférhetetlenségi törvény hiányos. A Fiiedrich-féle rendelet annak idején megszüntette a közjogi összeférhetetlenséget, ez nagyon káros hatással van az alkotmá nyos élet fejlődésére. A törvényes rendelkezéseket a mai idők követelményeihez kell viszonyítani és az összeférhetetlenségi törvényt ebben az irányban is módosítani kell. Kérte a miniszterelnököt, ne f-ledkezzék meg erről a kérdésről sem, ha reformokról van szó. Utána Széchenyi Bertalan gróf alelnök az előterjesztések során kegyeletes szavakkel emlékezett meg Mátrai Rudoif tankerületi főigazgató és Batthyány Iván gróf elhunytáról. Bejelentette a felsői "—"•étcl'-ppri időközh^n beí.soi-ít. majd elfogadón az igazoló bizottság jelentését. Ezután került sor az országos iparlanácsban, afelsőház különböző bizottságaiban és a 33-as országos bizottságban megüresedett tagsági helyek betöltésére. Az ipartanácsba kiküldendő tagokul megválasztották Belatiní Arthurt, Frommer Rudolfot, KhuenHéderváry Károly grófot, Kornfeld Móric bárót, Purgly Emilt, Teleszky Jánost, a külügyi bizottságba Hazai Samu bárót, Imrédy Bélét és v. Shvoy Istvánt, a pénzügyi bizottságba és a 33-as bizottságba Imrédy Bélát. Utána az erdő és természet-védelemről szóló törvényjavaslat tárgyalására került sor. Báró Waldbott Kelemen előadó ismertette a javaslatot. Az erdőtörvénynek a célja az erdőtökének, a nemzeti vagyon e nagy kincsének biztosítása, az erdők fenntartása, szakszerű ápolása és kezelése, az erdőterületek szaporitása és a fatermelés szakszerű vezetése. Hangoztatta, hogy a trianoni békeszerződés következtében Magyarország erdőinek 80.2 százalékát elvesztette és az ország mai fakitermelése alig haladja meg Nagymagyarország termelésének 10%-át. Helytelennek tartja, hogy arra nem alkalmas területen is mezőgazdasági termelést folytatnak akkor, amikor az ország évenkint 42 millió perget fizet a küllőidnek fáért és 18 milliót papirért. Az erdőgazdálkodást uj alapokra kell fektetni. Erre van hivatva az uj javaslat, amely véget vet a zűrzavarnak és egy évsiázadra megszabja az elveket, amelyek alapul szolgálhatnak az erdőgazdálkodás számára, a modern gazdálkodás követelményeinek megfelelően. Az előadó ezután részletesen és szakszerűen ismertette a törvényjavaslat egyes intézkedéseit és a javaslatot e>fogadásra ajánlotta. A javaslathoz elsőnek Vásáry József szólt hozzá. Köszönetet mondott az előadónak és foglalkozott a javaslat egyes rendelkezéseivel. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az uj törvény a magyar mezőgazdaságnak csak javára fog szolgálni. A törvényt kétségtelenül a legnagyobb örömmel üdvözli mindenki, akinek a magyar erdőgazdaság a szivén fekszik. Ezután áttért a különleges debreceni viszonyok it mertetésére, amelyeket a törvény végrehajtásánál figyelembe kiván vétetni. A javaslatot egyébként elfogadta.