Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-15 / 38. szám

2 BPKESMCOVEI KOZLONV 1935 február 15 A város jövője Bud János dr. szegedi előadása (A B. K. tudósítója jelenti.) Bud János dr., Békéscsaba országgyűlési képviselője, nyug. kereskedelemügyi miniszter kedden este a szegedi kereskedelmi és iparkamara előadássorozatában „A város jövője" cimen előadást tartott. Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg Bud János dr. előadását, a városháza közgyűlési terme zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. Pálffy József dr.-ral az élén olt volt Szeged társadalmi és közgazdasági életének minden reprezentánsa. Az emelvényre lépő Bud János dr-t Vértes Miksa, a kereskedelmi és iparkamara elnöke köszöntötte. Dr. Bud János magasnivóju előadásét azzal kezdte, hogy az emberiség manapság az ellentmondások korszakát éli. Gazdaságilag és társadalmilag teljesen megtört éettJ állunk szemben. Áz anyagiasság ellen küzd mindenki és végső erőfeszítéssel harcol anyagi érdekeiért. Bérmennyire is nehéz a sorsunk, szükség van eszményekre, az ezeréves nemzeti gondolatra, amelynek szolgálatába kell állítani minden erőnket. A város fejlődéstörténelmi idejéből vett képek bemutatása után azt a kérdést tárgyalta, hogy a városok a mai nehéz gazdasági viszonyok között hogyan tudnak fejlesztési programot felállítani, milyen anyagi és erkölcsi eszközök állanak rendelkezésre azok megvalósításánál. — Kétségtelen, hogy a világháború a városi élet tragikumát hozta magával. A békekötések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a tragikum kiéleződjék. Lehetetlenné tették a városi élet egzisztenciáinak továbbfejlődését. Mint miniszter örömmel tette kötelességévé, hogy Szeged egyetemi várossá fejlődjék, mert az a helyes felfogás, hogy az egyetemi oktatás ne egy helyen legyen összpontosítva. Meggyőződése, hogy a világ be fogja látni azokat a tévedéseket, amelyek egész Európát és elsősorban bennünket lehetetlen helyzetbe hoztak. A városi élet jövői ;ről szólt ezulőn Bud János dr. Előnyös helyzetben vagyunk mi, — mondotta — mert s jövő városi élet kialakításánál látjuk a mult hibáit és ezek nélkül oldhatjuk meg jövő fejlődésünket. A problémáknak elsősorban a mezőgazdasági életből kell kiindulniok. Küzdenünk kell az egygyermek rendszere ellen. Meg kell teremteni ezérl az egzisztenciák megalapozottságét, hogy ezáltal a nemzet létszámában fejlődés álljon be. A mezőgazdasági népesség tere az, amely felesleget termel, ezért meg kell nyitni az útját annak, hogy a népfeleslegeket át tudjuk vezetni a többi foglalkozásra. Ezt kivánja meg a városi élet fejlődéi e. Elsősorban olyan városi éleire van szükség, amely kiegyenlítést képez a különböző foglalkozások közöli. A városokban a jövő organikus, egészséges fejlődését az Ipar és a mazőgazdaság együttes fejlesztése adja meg. Ezért ne hanyagoljuk el a városokkal kapcsolaloj mezőgazdisági területek fejlesztését. Igen szép példa erre Sseged városa, ahol az agrárizmus és az indusztrializmus összefogása igen szép jövőt jelent. Fontos a városok fejlődése szempontjából az utak tökéletes kiépítése, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az egyes városokat. Hangoztatta, hogy a mezőgazdaság legnagyobb érdeke a helyes iparfejlesztési politika. A fejlődés vonalát meg kell keresnünk s a nemzet összes erőit egységbe kell foglalni. Olyan fejlődésre kell gondolnuik, amely nem a nagy, hanem a közép és kisvállalatok helyzetét javítja meg. Egészséges közép és kisiparos társadalom kialakítására van szükség. Végül azzal fejezte be előadását, hogy av'rosésa falu köfölt meglevő ellentéteket meg kell szüntetni, hogy ezek összefogva meg tudják teremteni a jobb jövőt. A nagy tapssal és lelkes ovációval fogadott előadásért Vértes Mikia kamarai elnök mondott köszönetet az illusztris előadónak. Az OTI államosítását kivánja a Kereskedelmi Csarnok uj választmánya A texíilgyar jktól azt kérik, hogyne árJjanak kicsinyben (A B. K. tudósítója jelenti.) A Kereskedelmi Csarnok szerdán este tartotta a közgyülélés óta első J választmányi ülését, amelyen a hágok szép számban jelentek meg. Foglalkoztak Szatmár-Bereg U^o csa vármegyék átiratával, amelyet lapunk más helyén ismertetünk és amelyet az alispán véleménye zés céljából mesküldölt az egyesületnek. Az OTI államosításának kérdése hosszabb vitát eredményezett, végül is elfogadták a javaslatot. E'határozták továbbá, hogy a detai!-árusítás korlátozása érdekében a Csarnok átiratot intéz a helybeli gyárakhoz. Azt szeretnék elérni, hogy a munkásoknak csak annyi árut adjanak ki a gyárak, ame-inyi személyes szükségletüket kielégíti. A könyvtár ügyében akciót indítanak a könyvlétszám szaporítása érdekében. Életfogytiglani fegyházra átélték a trafikrablót (4 B K. tudósítója jelenti.) A budapesti törvényszék Patay tanácsa ma folytatta a Vilmos császár uti rablógyilkos. Horvát Sándor bűnügyének tárgyalását. A tárgyalás megnyitása után Horváth zárt tárgyaláson mondotta el az utolsó sző jogán védekezését, majd a bíróság tanácskozásra vonult vissza. Néhány perc múlva az elnök kihirdette az ítéletet, mely szerint bűnösnek mondották ki Horvát Sándort szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettében és ezért életfogytiglani fegyházra ítélték. Megállapította a törvényszék, hogy Horváth a mult év novemberében szándékosan, dj nem előre megfontoltan megölte özv. Pó'va Sándorné trafikosnőt, hogy 970 pengőjét elrabolja. Az ítélet ellen az ügyész és a védő is fellebbezett. Tari önvallomását ismertette ma GSadó elnök (A B. K. tudósítója jelenti.) \ bankrablók bünpörének tegnspí tárgyalásán kihallgatták v. Szaloy Miklóst, a Gyermekvédő Liga fő könyvelőjét. SzBlay elmondotta, hogy a tisztviselők fizetését vette éppen fel; amikor megláUa a két pisztolyt, rögtön tisztában volt a helyzettel. Zsebrsgyürte a pénzt, egy kiugró fal mögé állt és elő velte pisztolyát. R idovics felugrott a pénztárrácsra, ő pedig belelőtt. Amikor megsebesülve menekülni akart, még egyszer rálőit. Kihallgatták Balázs Józsefet is, aki Szalay közelében ült a padon és ma is súlyos betege az akkori idegizgalmaknak. A bank tisztviselőit és azokat hallgatták még ki, akik a mene külésről tudtak réazleteket. A bankrablók ügyének mai tárgyalásán közölte az elnök, hogy levelet kapott vitéz Csia Lajos református fogházi lelkésztől,aki leírja Radovíccsál és Tarival folytatott beszélgetését és elküldte Tari önvallomását, amelynek címe „Tari Nlndor bandita megtérése." Az elnök kérdésére Tari kijelentette, hogy valóban megtért. Az elnök ezután az ügyész ellenzése ellenére felolvastatta a lelkész leyelét és az önvallomást. Mindkét írás azzal foglalkozik, hogy Tari és Radovics gyermekkoruk óta milyen körülmények behatása következtében jutottak a lejtő u'jára. Ebben nagy része volt a detektív-filmeknek és ponyvaregényeknek. Tari önvallomásában többek között aat mondja, hogy mindenkor előre megálmodta a történendőket és azt hangoztatja, hogy Isten volt az, aki így akarta. Nyugodtan várja sorsát, bár tudja, hogy halál, vagy nagyon súlyos büntetés vár rá. Az önvallomás értékét Németh Ödön dr. elmeszakértő véleményében azonnal a kel ő értékre szállította le. Megállapította, hogy semmi adat sem merül fel arra, ami Tari elmebetegségét nutatná. Emuién ismertette a hőrom vádlottra vonatkozó vizsgálat eredményét. Megállapította mindhárom vádlott beszámithatóságát. Az OTI igazgatását vegye a közigazgatási hatóság a kezébe (A B. K tudósítója jelenti.) A békésmegyei iparosok körzeti szövetségének választmánya holnap, pénteken délelőtt fél 11 órakor az ipartestület tanácstermében ülést tart. A választmőny a márciusvégi OTI választásokkal foglalkozik s valószínűleg összeállítja az iparosság listáját. Ezenkívül térgya'ni fogják Szatmár— U^oc-ía — Bereg vérmegye törvényhatósági bizottságának köriratát, amelyet Bék^s vármegye kapott meg és adott ki a körzeti szövetségnek véleményezés céljából. A körirat kívánatosnak tartja a társadalombiztosítás generális reformját oly módon, hogy az egész intézmény adminisztrá cióját a közigazgat isi hatóságok vegyék a kezükbe s ezzel — Szatmár törvényhatósági bizottságának véleménye szerint — sok költséget meg lehetne takarítani. Száznégy statiszta perli a szegedi szabadtéri játékok rendezőjét (A B. K tudósítója jelenti.) Az egész országban nagy viszhangja volt a tavalyi szegedi szabadtéri játékoknak. A Tragédiát játszották s a közönség egy héten át mindennap zsufo'ásig megtöltötte a fogadalmi templom előtt berendezett nézőteret. A szabad'éri játékok rendezője Pásztor József volt, akit moM 104 statiszta perel a szegedi járásbíróságon ki nem fizetett napidíj áért. Dr. Szögi Géza, a statiszták jogi képviselője nyújtotta be a keresetet, amelyben többek között ezeket adja elő: — A szegedi szabadtéri játékok alkalmával az „Ember tragédiája" előadása alkalmából a tömegjelenetekhez szükséges embereket a szegedi szabadtéri játékok rendezőbizottságe, mint alkalmi egyesülés a szegedi munkaközvetítő hivatal utján alkalmazta. Fizetésüket az inségsegélyakcid alapból illetve a hatósági munkaközvetítő hivatal utján folyósították, amit onnan meg is kap'u ik. — A szini előadást megelőző próbák és az előadások munkaerőnket annyira igénybe vették, hogy az előre megállapított előadésonkiníi 1 P és a próbákért járó 1 P fizetés, kifejtett munkánk.