Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-10 / 34. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba

y 8935 február 10. vasárnap 62. évfolyam 34. szam Igy gondoljuk Hjalmár Schacht dr., Németország gazdasági kormányzója a a minap előadást leitott Boroszlóban, Az érdekes előadás kiemelkedően érdekes néhány mondata lemondásra, takarékosságra, spártai önfegyelmezésre intette a né met nép egyetemét. Legalább tiz Ínséges esztendővel kell számolnunk, mondolta Schacht dr. és ehhez kell szabnunk háztartásunk kiadásait. Takarékoskodni, takarékoskodni minden vonalon, a magángazdaságban épugy, mint a kőz dolgaiban, csak akkor ludunk majd kilábolni abból a kátyúból, amelyben ma vergődünk. Schachtra nem lehet mondani, hogy túlzottan pesszimista természetű volna. Jelentései, nyilatkozatai, amelyeket a Birodalmi Bank elnöki székéből telt annak idején, mindig megtalálták a német gazdasági életnek azt a pontját, ahonnan nézve biztató színben lehetett megfesteni a jobb jövőt: van tehát komoly alapja annak, ha most ilyen szűkszavúan, ilyen kinyilatkoztatásszerűen a legnagyobb takarékosságra hívja fel Németországot. Csak éppen nem ludjuk, hogy Schacht d». eme őszintén pesszimista intésének meg lesz e még a kellő foganatja? Olaszország tehát megvalósí' totta a „néma közlekedést." A városok utcáin, a legnagyobb forgalomban is, dudanyekergetés, Bosch kürt riogatás nélkül közlekednek a gépjármüvek és az eddigi jelek szerint semmivel sem okozva löbb balesetet, mint eddig. Sőt. A vezetők óvatosabbak. S minthogy nem inthetik vigyázatra az eddigi lármával a többieket, hát maguk fejtenek ki egy kicsivel több elővigyázatossőgot. Jó volna okulni az olasz példán. S kiterjeszteni a használatát. Hót ha a politikai és a gazdasági élet terén is beválnék egy kis „némaság." A sok hü hő, a sok lárma, a handabandázós és rikoltozős helyett — egy kis némaság. Persze némi elő-igyőzatosségga!. Alig hisszük, hogy az eredmény elmaradna. Uj tisztikart választ a Békésmegyei Orvosszövetség (A B. K. tudósítója jelenti.) Holnap délután 2 órakor tartja tisztújító közgyűlését a városháza tanőcstermében a Békésmegyei Orvosszcvelség. A választások elé érthető érdeklődéssel, mondhatni izgalommal néz a megye orvostársadalma, sőt azontúl is mindenki, akit a vármegye közügyei érdekelnek. Ezt az érdeklődést eléggé megokolják azok a körülmények, amelyek közölt ez eddigi tisztikar lemondott. Ennek a lemondásnak előzményei a törvényhatósági orvostagek megválasztásáig nyúlnak vissza és az a körül keletkezett nézeteltérésekben lelik magyarázatukat. A holnapi közgyűlés e'őrelélhalóleg tiszta helyzetet teremt mejd az orvosszövetségben és merjük remélni, hogy ez a tiszta helyzet a megbolygatott béke és rend helyreállítása lesz. A Hitelvédő Egylet szakértői véleménye eldöntheti a hetvennyolc rendbeli csalás bűntettévei vádolt Hartenstein Ignác ellen inditott bűnügyet Ma délelőtt a gyulai törvényszék a bizonyítás kiegészítését rendelte el a gyomai gabonacég vagyoni állapotára vonatkozólag (A B. K. tudósítója jelenti.) Elsőnek adlunk hírt arról a nagyösszegii fizetésképtelenségről, melyet a gyomai Hartenstein Hermann és fia gabonakereskedő cég jelentett be. A gyomai nagy gebonacég hitelezői között számos gazda szerepeli, akik az egyezségi ajánlat megtétele után bűnvádi feljelentést tettek a cég tulajdonosa, Hartenstein Ignác ellen. A feljelentés következtében megindult a bűnügyi eljárás, ami most érkezett el a főtárgyalásig. A gyulai kir. törvényszék a főtárgyalásra hetvnnyolc károsult gazdát idézett meg, akiken kivül számos tanú kihallgatása is szükségessé vált. A bizonyítás lefolytatása végett Vályi Nagy István dr. büntetőbiró Gvomára szólít ki, ahol a hét fo lyamén a sértetteket és a tanukat kihallgatta. Ma délelőtt Gyulőn folytattók a hetvennyolc rendbeli csalás és kétrendbeli sikkasztás bűntettével vódolt Har'enstein Ignác elleni bünügy főlárayalását. Szarvassy Imre dr. királyi ügyész a bizonyítás kiegészítésére vonatkozólag tette meg inditványőt. A védelem hasonló előterjesztése után a törvényszék további bizonyítást rendelt el. Ennek során beszerzik az Országos Hitelvédő Egyletnél a gabonakereskedő cég kényszeregyezségi ügyével kapcsolatban elkészített j szakértői véleményt ós a kényszeregyezség megindításakor előterjesztett vagyoni státuszt. A főlórgyalást a Hitelvédő Egylet iratainak megérkezése után folytatják. Gömbös miniszterelnök és Bethlen István gróf a kormányzónál A miniszterelnök elmondja rádióbeszédét A politikai kérdések teljes tisztázása érdekébén a kormányzó ma délután újból kihallgatáson fogadja Gombos Gyula miniszterelnököt és gróf Bethlen Istvánt. Minden kilátás megvan arra, hogy létrejön a kívánatos belpolitikai nyugalom. Tegnapi számunkban hírt edlunk arról, hogy Gömbös miniszterelnök a közeli napokban rádió nyi lalkozatot fog tenni, amelyben tájékoztatja a közvéleményt az időszerű politikai kérdésekről és belpolitikai helyzetről. E rádiónyilatkozat elmondásét megcáfolták, mert tegnap az volt a helyzet, hogy el fog maradni. Mai értesülés szerint a miniszterelnök mégis megtartja ezt a be. szédét és lehetséges, hofiymégma, ez est folyamán sor kerül erre. Ha bizonyos technikai okoknál fogva a nyilatkozat ma nem hangozhatna el, akkor vagy holnap, vasárnap, vagy hétfőn a késő délutáni, vagy kora esti órákban fog elhangzani. Politikai körökben nagy várakozással tekintenek e beszéd elé, mert ettől nagyon fontos kérdés tisztázását és általában a mai politikai helyzet feltárását várják. Az Árpád-fürdő Rt. töredékrészvényei árverés alá kerülnek Részvénytársaság vagy közüzem legyen-e a fürdő? (A B. K. tudósítója jelenti.) Február 15-én 202 darab, egyenként 5 pengő névértékű töredék fürdőrészvény kerül árverés alá Mázor közjegyző irodájában. Az árverés csak forma, mert a részvényekre komoly vásárlóként csak a város jöhet számításba, akinek amúgy is birtokában van a Fürdő Rt. részvényeinek többsége. Ezeknek a töredék részvényeknek a megvásárlásával most már a város lesz a Fürdő Rt. ura. Ez a tranzakció újból aktuálissá teszi a Fürdő Rt.-nak városi közüzemmé való átalakulását. Két évvel ezelőtt a minisztérium már kifejezte ilyen irányú kivőnságát s akkor a városi képviselőtestület azt határozta, hogy az áttérésnek mi akadályát sem látja, ha a város mentesül az átalahulái alkalmával egyébként fizetendő illetékek alól,