Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-10 / 34. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 február 10 Strasscsattok, gombok, arany-ezüst csipkék, divat és estélyi övek nagy választékban a Csipkeáruház ban GUTVILL ANDRÁSSY-Ur 6 ami kb. 20—30 ezer pengőt tenne ki. A képviselőtestületnek ezt a határozatát annak idején fal is terjesztették a minisztériumhoz, de ebben az ügyben azóta semmiféle leirat, vagy intézkedés nem érkezett a városhoz. Az iparkamara szakvéleménye szerint a lacikonyhán szabadon süthetik a hust a hentesek (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnapi számunkban foglalkoztunk a békéscsabai vendéglősök gyűlésével, amelyen ismét állást foglaltak a hentesek azon üzleti ténykedésével szemben, hogy pisci napok alkalmával sátraikban hussütéssel is foglalkoznak. Ma érkezett meg ebben az ügyben Szegedről az iparkamara véleménye, amely szertnt ha a hentesek nem nap-nep ulán, hanem csak alkalmilag foglalkoznak a hus kisütésével, ebben az esetben nem vétenek a szabályok ellen. Da azok a hentesek, akik üzletükben nap-nap után meleg állapotban adják el áruikat, kihágást követnek el, hacsak kifőzésre külön iparigazolvényt nem váltanak. Esik a hó: Nem jár a MA VAUT és az AEGV Egész Európában újra hidegre fordult az idő (A B. K. tudósitója jelenti.) A téli hideg a mult hét néhány napos pihenője után újra elhatalmasodott Európa8zerte. Mindenfelől komoly hideget jelentenek, amelyeket sok helyen nagy hóesés és északi szélvihar tesz kellemetlenebbé. Különösen nagy hideget és hófúvásokat jelentenek Franciaországból, ahol az időjárás következtében a lábrakapott náthaláz óriási arányokban terjed. Közlekedési zavarokat is okoz sokfelé a nsgy hófúvás. Tegnap és ma reggel ugyan a MÁV vonalain még menetrendszerűen közlekedtek a vonatok, da az AEGV ma már egyetlen járatot sem inditolt. A MA VAUT nál is sok bajt okozott a nagy hó. Ma nem közlekedett a Csaba—Gyu'a közötti, a Szervas—Csaba és Csaba—Szeghalom közötti járat. Külön autóbusszal hoztak volna be Gyuláról a ma esti vitézi bál vendégeit, . de ez időjárás szeszélye ezt is meghiúsította. A Csaba-Gvula közötti országúton nagyban folynak a hóeltakaritósi munkálatok, ugy hogy ezen a vonalon előreláthatólag holnap mér megindul a közlekedés. Krishna Behari Lal dr.,abenaresi okkult tanács tagja Indiáról, Gandhiról, a yoghiiskoláról beszél a B. K. olvasóinak Érdekes vendége van pár nap óta Békéscsabának. Világjáró útjában itt tartózkodik Krishna Behari Lal dr a benaresi okkult tanács tagja, a Hinduitan Times és a Jijaji Pratap bombayi lapok tudósitója. Krisna Behari ma meglátogatta a B. K. szerkesztőségét. Látogatása nem volt váratlan, mert titkára bejelentette jövetelél, mégis nagy meglepetést okozott. A titkár ugyanis egy „nngol" újságíró látogatását jelentette, a belépő vendég pedig az első pillanatra elárulta, hogy ő nem a ködös Albion fia, hanem a messzi rejtelmes Indiából jött hozzánk. Tipikus hindj arc és amint ránézünk, egy gondolatvillanás alatt igazat adunk annak a magyar református papnak, aki az utrechti egyetem könyviórában jölt rá arra nz igazságra, hogy a cigányok nem ,Fáraó ivadékai", hanem India gyermekei, akiket valami nagy nemzeti szerencsétlenség kergetett világgá. A rádzsa átnyújtja névjagyét: Dr. gróf Krishna Behari Lal Professor Benares Okkult Akadémie Correspondent of the Hindusían Times The Jijaji Pratap etc Bombay (India) London Victoria Spuare 4. Kérésemre megmagyarázza, hogy Behari a családi, Lal pedig a keresztneve. Egészen ugy irja a nevét, min mid, magyarok és mint a japánok és mint a mongolok. Az udvariasság konvencionális kérdései után azt kérdaztük Krisna Bahari Lsllól : mit csinál Európában ? — Tanulmányúton vagyok. Bannünket nagyon érdekel Európa. Az európai civilizáció, ku'tura. — A benaresi okkult tanács tagja vagyok és az asztrológián, telepátián, szugge8ztión, grafológián és egyébb okkult tudományokon kivül különösen társadalomtudománnyal foglalkozom. Európának csodálatos intézményei és berendezései vannak. Európától nagyon sokat lehet tanulni. Mi pedig szeretünk és akarunk tanutni. E'hallgat. Ésfnéz a nagy hindu szemével, amelyből a gyermeteg mosolyon lul, mintha India rejtelmes titokzatossága nézne vissza. — Ön a civilizációról beszél. Mit gondol, hol kell a civilizáció bölcjőjét keresnünk? — Mi tudjuk ezt, amit Európa tudósai majd csak etutón fognak pontosan megállapítani. Azt, hogy Mezopotámia ősi kultúrája és a mayáké Amerikában mongol eredetű. Ezeknek a kulturáknak az idejét nem ezer, hanem tízezer évvel kell megmérni. — Da én nem ezekkel a kérdésekkel foglalkozom. Minket elsősorban a jelen érdekel, Európa a nyakunkon ül. Indián Anglia tartja rajta a kezét. Az az áthidalhatatlan különbség, amely Ázsia eon dolkodását, egész filozófiáját Európáétól elválasztja és az a nagy nemzeti veszedelem, melyet n tőlünk távolálló és nekünk érthetetlen és elfogadhatatlan európai gondolkodás reánk nézve jelent, erra késztet, hogy egész alaposan megismerkedjünk az európai kuliura berendezéseivel. — Európa vadászterületnek tekinti Ázsiát, szabad prédának, amelynek kincseivel teletömheti zsebeit. Mi rettentően érezzük ezt. Azangol businessman-ok g

rn. doskodtak róla, hogy mi végre is elviselhetetlennek érezzük sgá|ukat, Gandbi mozgalma nemzeti szabadságharc, amely megmozgatja egész India népét. — A helyzet Indiában ez: vannak mesés vagyonú maharadzsák éa éhező százmilliók, akik robotmunkájukkal a betevő falatot sem keresik meg. Igaz, hogy ennek nemcsak az angolok az okai. Ami kasztrendszerünk (amely azonban mindjobban gyönaül) és a vallási falfogás nagyban hozzájárul ehhez. Az angolok csak kihasználták az adott helyzetet és most maharadzsáinkkal közösen tartják kezükben a nagy birodalmat. A hindu nép azonban ébred. Az angolok szeretnék ugyan elhitetni a világgal, hogy a mi mozgalmunk elaludt, ennek e^onbin ép az ellenkezője isaz, Gandhi egyelőre nern beszéltet magáról, da annál inkább cselakazik. Icdia leiszabadulásának müve eiindnlt és azt semmi sem fogja többé feltartóztatni. — Beszéljen valamit az életéről? — A/, én életem tulajdonképen ott kezdődik, amikoraz Asram-kolostorba, a yoghi iskolába kerültem. Ott áll az épület a szent Gangesz közelében, nem messze Bénaresztöl, hatalmas őserdők karéjától körülvéve. Az iskolát braminok vezetik, állandóan harminc-negyven tagja van. A tanítványok itt az okkult tudományokkal ismerkednek meg. Én négy évig voltam az iskola lakója, de van, aki egész életét ott tölti. Ebből az ickolából kerülnek ki a yoghi k. Meg kell itt jegyeznem, hogy Európában összezavarják a fogalmakat. A fakirok egyszerű koldusok, a népszerű és csodálatos mutatványok mesterei pedig a dervisek. Ezeket nevezik Európában tévesen fakiroknak. A yoghik viszont elmélyedő tudósok, az okkult tudományok mesterei. — A yoghi iskola nagyon szigorú intézet. Hus és alkohol ott teljesen ismeretlenek, ami egyébként hindu embernél jóformán semmit sem jelent. Nyerskoszton, jobbára gyümölcsön élnek. Csak egy-két olyan élei van, amit kicsit megfőznek. Lángosszerü lepényt sütnek, mit azonnal el kell fogyasztani, mert másnap már élvezhetetlen. Az oktatás nagyon szigorú. Reggel négy órakor már elkezdődik és percnyi pontos'ággal folyik egész nap. — Legsúlyosabb tantárgy a lélegzési, jobban mondva a nemlélegzési gyakorlat. A tanulóleül belemélyed egy gondolatba, csak abba az egy gondolatba és nem vesz lélegzetet. ElőSb percekig, aztáo órákig, végül napokig. —A braminvallás azt tartja, hogy az ember óréi már születésekor meg vannak szabva. Ha tehát lélegzetét megszakítva, kiszakítja magét az életből, annyi idővel hoszszabbitja meg az életét, ahánv órát nem lélegzik. Indiában nem ritkák a szézötvenéves emberek. A nemlélegzésnek azonban mégsem ez a tulajdonképeni célja és értelme, hanem az, hogy a yoghi feltétlen u

fa lesz akaratának. — Ezenkívül foglalkoznak az iskolában asztrológiával, telepátiával, sznggesztioval, grafológiával és az okkult tudományok minden ágával. Én ezeket mind megtanultam és legkedvesebb foglalkozásom a horoszkÓD felállítása. — Budapesten létemkor Kánya külügyminiszter urnák állítottam horoszkopot. Mellesleg megjegyezve ez a horoszkóp a külügyminiszter életében kedvező politikai események bekövetkezését mutatta. — Meddig marad még Európában ? — Jóidaje ittvaevok mór. Jártam Londonban, Parisban, Varsóban, Bécsben és Budapesten, ahol a rádióban elő idást is tartottam. Most rövid ideig itt maradok. Elrándulok Szecredre és Dabrecenbe. azután a Balkánon tarlók pár állomást. Azt hiszem, fél év múlva már visz a hajó hazámba, ahol vár rám Gandhi és vele a küzdelem India függetlenségéért. * Krisna Bihuri L^l dr. előadást is tartott már Békéscsabán a leánylícaumban, ahol Banner Benedek dr. igazgató a radzsa tudományos felkészültségét igen magas színvonalúnak találta s a jövő hét folyamán egyelőre meg nem határozott helyen még egy előadást fog tartani. Eredményes a hirdetés a „Békés megyei Köziöny"-ben