Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-05 / 29. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 február 16 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 16. Ami a játékosoknak szerencsét hoz... A játékosok kabalája — Egy játékos, aki megveri szomszédját, ha a rulettnél tőle tüzet kér — A púpos ember szerencséje — Ál-kéményseprők a kaszinók mellett — A péntek és a tizenharmadika — Mi hoz szerencsét és mi jár balszerencsével Vadász embereknek, amikor puska van a vállán és elindul hajnalban az erdő felé, nem il­lik szererceét kivánni. Minden vadász babonás, aminthogy ba­bonás mindenki, aki bizonytalan­ságba indul. Ismertem autóst, aki utjának elején visszafordult, mert amikor bekanyarodott az országútra, öreg asszonnyal találta szemben má­sát. A tengerészeknek a csillagok­ból jósoltak és a tengerészek ba­bonások ma is. De babonás a pilóta, a vidéki turnéjára induló könyvügynök, a szinéaz a pre­mier előtt, leginkább babonás azonban a játékos. Nem ismer- , tem egyetlen játékost sem, aki ne esküdött volna a szerencsét hozó amulettre. A Monté Carlo i kaszinó előtt mindig ott áll egy, néha több pu pos ember. Régi kabala: a nyo morék púpját megsimogatni biz­tos nyerést jelent. Mesélte ne kem Monsieur Antoine, a ka­szinó eg>ik főkrupiéja, hogy ta­valy egy ilyen púpos ember há­zat vett Mentone ban. Vagyonát a játékosok babonájának köszön­heti. Állásnélküli, ravasz emberek sokszor öltöznek kéményseprő ru­hába és tiz frankért árulják kor mos seprőik szálait. Szerencsét hoz az újévi szopós malec szőre is, legnagyobb szerencse azon­ban a négylevelü, friss lóhere. Ennek van a legnagyobb árfo lyama . . . Á nÓk sokbal babonásabbak, mint a léi (lak. Van nS, akt * ru­lett asztalon sohasem ruzsozza a száját, más pedig folyton — fésülködik. Van, aki csak állva tud Játszani és akadnak olya­nok, akik addig nem tesznek egy zsetont sem, atn'g meg nem kapják rendes helyüket. Ismerek játékosokat, akiknek az a kabalájuk, hogy egyik asztal­tól a másikhoz mennek, de ha egy ismerős^ megkérdezi tőlük: „hofiü meeyT, sarkon fordulnak és elrohannak a kaszinóból. Szent a hittk, hogy a kérdéssel elvág­ták a szerencséjüket. Napokon keresztül álltam ki Ba­denben a kaszinó elé és figyeltem az érkezőket. Tudtam, hogy már a kaezinóba vaió belépésnek is megvan a maga babonéja. Akad­nék, ekik csak jobb oldalon men­nek fel a kapuhoz, mások pedig megkerülik a kurparkot és csak akkor lépnek be, ha nem talál­koznak kövér aeszonnjal. Olya­nokat is láttam, akik a ruhatár előtti pulton csak bal oldalra te­szik le a ruhájukat, ha a baloldali pult foglalt, várnak amig ez sza bsd lesz. A ruhatári szám külön kabala: az utolsó, az első vagy a középső számjegyet kell megtenni a belépés után. Egyesek esküsznek a péntekre és a tizenhármas számra, mások pénteki napon vagy tizenharma dikán ki se kelnek az ágyból. Ismertem egy prágai urat. Ele­gáns, társaságbeli ember. Kifogástalanul szabott ruhában, a legújabb divat szerint öltözve jelent meg mindenütt, ahol talál­koztam vele. Az egyik alpesi kasaínóhan édívatn, piszkos, foltozott kezfyü volt a kezén. Később megtndtami Hamburgban vette valamikor és amikor először húzta a kezére, rengeteget nyeri. Ennek már harmioc esztendeje. A kestyüt nem dobta el és ha vészit — ki­fordítja. Rémes megnézni ilyenkor a kezét, de itt nem ütközik meg rajta senki. Azon se ütköztek meg az ©in­berek Salzburgban, hogy egy igen előkelő dón politikus állandóan megkérte a szomszédját I cserélje el vele a székéi. Es. a szomszéd teljesítette is a kérést. Tanuja vol­tam egyszer Nizzában, amikor valaki tetileg inzultálta a szom­szédját, mert tüzet kért tőle. Meg volt győződve, hogy a szomszédja a szerencséjét akarja elrabolni. Az inzultusból affér lett, de jegyző­könyvvel intézték el a sértést. A megvert játékos sem fogla fel tra­gikusan az affért: a játékteremben més az élet. .. Odahaza nem szabad bal lábbal kilépni az ágyból. Meg kell nézni és össze kell adni a lexi, villamos vagy auto­car számét: biztosan kijön .. . Szőke krupié.iél vörösre, feke­ténél noir-ra kell tenni, ha a kru­pié kopasz, nagy sansza van a zérónak ... Nem szabad meglepődni azon ha a játékos előtt valóságos régi­ségtér van. En mér láttam piszkafát is a já­tékteremben. Es nem ütköztem meg rajta, ha egy egy vaskos fényképalbum, a mult század nyolcvanas éveiből terpeszkedett el a zöld asztalon. Kitömött madarak, rozsdás ké­sek, lepréselt virágok, flaconban katicabogár, elszakadt selyem ha­rismakölő, üveg nélküli okuláré: mindezek hozzátartoznak a rulett­asztal rekvizilumaihoz, akár a go lyó, vagy a lapát. De a játékos leginkább a kibi­cével szemben babonás. Még a különben legudvaria­sabb ember is elzavarja ki­bicét, aki pechet hoz neki. Mások pedig • „jó kibicel" fejedelmi médon fizetik. Is­merek egy gigolót, aki hó­napokig abból élt — és pedig nagyon jól — hogy kibicnek szersödtetto őt egy gaxdag amerikri. Vannak, akik a legnagyobb sér­tésnek veszik, ha bárki — még a legjobb barátjuk is — játék köz­ben kölcsönt kér. Mások viszont azt tartják jó kabalának, ha nye­rés esetén „szerencsepénzl" osz­togatnak. Négylevelü lóhere a legjobb ka­bala. És női harisnyát tenni a frakk belső zsebébe, szintén nem tar­tozik az utolsó szerencse-mágne­sek közé. Ha uri társaságban, ahol a já­tékkaszinók látogatói otthonosan forognak, valakinek is olyan öt­lete támadna, amilyent a játék minden percében figyelhetünk meg a rulét'nél, vagy baccaratnál, ki dobnék, vagy legalább is kinéz­nék onnan az embert. De a já­tékasztalnál mindent szabad. Mór Francois Blanc kiadta a pa­rancsot Homburgban — hol volt akkor még Monté Carlo? — hogy mindenekfölött tiszteletben kell tartani a játékosok babonéjét. A legszeszélyesebb kívánságot is tisz­telni kell. Ha valaki azt kéri, hogy a bank 1829 os veretű arannyal fizessen, akkor össze kell szedni ezeket az aranyakat. És azóta szerte a világon mindenfelé, a Riviérán ép­pen ugy, mint az osztrák, vagy belga kaszinókban a játékos babonája szent és sérthetetlen. A krupié-isko­lában arra tanítják a krupié­jelölteket, hogy sohasem sza­bad vitába szállnia játékos­sal a babona miatt. Van olyan játékos, aki maga sohasem teszi az asztalra a pén­zét, vagy zsetonját, hanem a kru­piénak adja azt oda. Més pedig si rógörcsöt kap, ha a krupié csak fél centiméterrel is arrébb löki a tétet. Ro hschild csak ugy játszott — nem nagyképűségből, hanem babonából — hosy minden tétjét a bankkal fizettette be. 0 maga sohasem vett elő pénzt. És a nye­reségét is csak akkor velte ót, ami­kor a kaszinóból elment. Már tudniillik, ha nyereség volt. Tehette, hiszen Rotschild volt... Sokan vannak, akik figyelik a játékot. Félóráig nem tesznek sehol. Csak akkor kezdenek rakni, ami­kor „kiszámították", hogy hol ül­nek szerencsés emberek és hol arat a pech. Minden igazi játékosnak külön kabalája van. De erre még jobban vigyáz, mint az arany órájára. A Riviéra egyik előkelő hoteljében ismertem egy angol ezredest — Indiában szolgált — aki sztaniol­papirba csomagolt paprikát tett a meliéryz8ebébe, ha a kaszinóba indult. Vannak jáiékosok, akik a világért sem felejtik odahaza a születési bizonyítványukat... Persze ezek nem nők... . . . Ezt rossz kabalának tart­ják... A kabala a játékosok vilá­gában tabu és dogma. S» hozz* nyúlni, se vi'atkosnf felőle nem szabad. Ismertem egy német filozófust, aki előadást tartott a babona ellen és egész életét arra szánta, hogy felvegye a harcot az emberi buta­sággal. Leleplezte a spiritisztákat, könyvet irt a „gondolkodó lovad­ról, széjjellépte a miszticizmus vi­lágát. Bátor szóval hirdette, hogy minden babona az emberi buta­ság szülötte. Tavaly nyáron hchlenben talál­koztam vele. Talán akkor is egyik felolvasá­sáról érkezett... Aztán felment a kaszinóba. Es nyert. Másnap újra láttam... Négylevelü lóherét szorongatott a kezében. . . . Es esküdni mert volna rá,­hogy az hozla a szerencséjét... RÁDIÓ Február 5, kedd 6.45 Torna. Ulána hanglemezek. 10 Hirek 10.20 „Emberevők között az Uj­Hebridák szigetein". (Felolvasás). 10.45' „Petelei István elbeszéléseiből". ("Felolva­sás). 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 12 Déli harangszó, időjárásjelentés. 12.05 Losonczi-Schweitzer Osvkái szalonzene­kara. 12.30 Hirek. 1.20 Pontos időjelzés,, időjárás- és vízállásjelentés. 1.40 Salgó Sándor hegedül, zongora''isérettel. 2.40 H rek, élelmiszerárak, piaci árak, órfo­lyem'iirek. 4 10 Asszonyok tanácsadója, 4.45 Pontos időj lzés, időjárásjelentés, hí­rek. 5 Jan és Patrik Hoffmann jazz-zene­karának müsera. 5.35 Francia nyelvokta­tás. 6 Zenekari hangverseny. 6.55 „Hogy lesz a kéziratból könyv". Rába Leó és bisztrói Farkas Ferenc párbeszéde. 7.25 Az Operaház előadásénak ismerletése­7.30 Operaház előadásénak közvetítése. „Manón". Dalmű 5 felvonásban. 8.15 „Massenet életéről és Manonjáról". Kilián Zoltán előadása. 9 Hirek. IC.25 Időjárás­jelentés. 11 Pertis Pali és cigányzenekara muzsikáié Vadészkürt-széllóból.0.05Hirek. Apróhirdetések Kis háztartási munkáért lakást ér ellátást kap idősebb nő. Cim a kiadóban. Hó- és sércipők szakszerű javítását ol­csón és pontosan készítem, Penyaska György Prónay ucca 30. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Ferenc József-tér 4. Telefon: 242. Előfizetési ára: 1 hóra 1.50, 7« évr P 4.50 P. Vidékre postán küldv ú 1.80, Vi évre ,5.40 P. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztik : ERDÉLYI GYÖRGY dr., F1SCHER FERENC dr. Szerkesztésért felel Erdélyi György dr. Kiadótulajdonos :~GRUBF« DEZSŐ A Corvina-nyomda nyomása Hirdetési dijak: milliméter soronkint & fill., vasárnap 7 fill. Tartam engedmény Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér, vastagon szedet szavak kétszeresen számitódnak. Notic soronkint 1 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents