Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-06 / 30. szám

6 Ara O fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba

y 1935 február 6. szerda 62. évfolyam 30. szám így gondoljuk Az ötödikes gimnazista fiu késsel tómedt tanérjéra. A szomorú eset, rrely felizgatta a szomszé'd véros közvéleményét, annyira párjőlritkitó, hogy ha kivételnek tartanok, még mindig tulközel maradna ez ifjúság ideges magatartáséhoz. Nem megtörténhető és előfordulható kivétel, hanem rendellenes eset, a rendnek nemesek térsadalmi, hanem természeti értelmében is. A rendkívüli eset okainak felderítése és a következmények meghatározása, rész ben orvosi, részben jogászi, mindenképen tudományos feladat. Kilép azonban a tudományos elzárkózásból és az élet minden napi bejei, gondjai közé tör a kétség, vájjon nem irányavesztett és tétován utatkutató korunk az egyetlen, melyben az ilyen rend kívüli eset is megtörténhetik és nem jellemző e korunk idegállapotára az a nemtörődömség, érdektelenség és következménynélküliség, mellyel reagálunk, illetőleg nem reagálunk a legrendkivülibb jelenségekre. Ezelőtt a bírósági intézkedéseknél sokkal fu'yosabb következménye volt az iskolai fegyelem nagyobb megsértésének az, hogy elkövetője előtt minden iskola becsukódott, elérhetetlenné vált a tanulás mi.iden formája. E fegyelmezett korban azonban visszatartó erő-e mindez? Büntetés e ez, amiben sok okból, vagyoni és egyéb okokból a büntetlen és ártatlan diák is könnyen részesülhet? Büntetés e, van-e viszszatartó ereje annak, ^ ha valaki nem tanulhat tovább, amikor a továbbtanulás sem jelent ez élet küzdelmeiben sem erőt, sem esz közt, sem eredményi? Büntetés-e tudatlannak lenni, amikor a tudatlanság nemcsak nyíltan meri minden rosszal és rosszatokozéssal vádolni a szellemet, hanem a szellem pöreiben a birói székbe is bemerészkedik? Korunk sorsdöntő pőrében a szellem ugy ül oU a vádlottak padján, mintha ő rántott volna kést a tanító tudás ellen. A szellemesek ül. Ki vádolja hét azokat a világpolitikai gimnazistákat, akik a fiatalkorúak menlevelével és büntethetetlenségével rántanak kést ezeréves igazságok, ezeréves bölcsességek ellen? Ki vádol és kit vá dóinak? Anglia és Franciaország mégis csak a békét alapozzék meg, a békét, mely a mult évben mintha kikapcsolódott volna az európai megoldások lehetőségei közül. A két demokratikus nagyhatalom megegyezett és ennek a megegyezésnek is kell annyira demokratikusnak lennie, hogy minden hatalomnak előnyére szolgáljon elsősorban talán gazdaságilag s ami ezt követi majd, politikailag is. A polgári diplomácia igazolódhatik ott, hol minden rend a polgárt védi. Az angol—francia megegyezés Berlintől Washingtonig megmozgatta az egész világot A londoni tárgyaiésok sikere meglehetős váratlanul érte a nemzetközi közvéleményt, amelynek nem sok reménye volt arra, hogy az angol—francia tárgyalások megegyezéssel végződnek. A megegyezés célja az európai biztosság megszervezése, fegyverkezés korlátozó egyezmény kötése a kato nai egyenjogúság alapján és mindezeken keresztül Németország viszszaterelése a népszövetségbe. Németország évek óta fokozza fegyverkezését, ezért kell megszervezni az európai együttműködést Flandin miniszterelnök Londonból való hazaérkezése utón a rádióban nyilatkozott a londoni megállapodásokról : — Tudott dolog — mondotta — hogy Németország évek ÓU fokossá fegyverkezésit éa erre való tekintettel szükséges as európai együttműködés megszervezése. Tartózkodni akar minden polémiától, de nem teheti, hogy tudott tényeket legalább fel ne említsen. Visszapillantást vetett azokra a törekvésekre, amelyek a locarnói egyezménnyel indultek és több más megegyezésre vezettek. Köszönetet mondott az angol államférfiak támogatásáért, melyet a biztonság megvalósítása terén nyújtottak. Franclaorsságot as a remény hatja át, hogy Németország megragadja az alkalmat és részt vess a békére irányaié n«gy munkában. Az a meggyőződésem, hogy ez megfelel a német érdekeknek is. A németek jobb szerették volna, ha közvetlenül tárgyalnak Németországgal A német lapok örömmel üdvözlik a londoni tárgyalások eredményét, mégis annak a meggyőződésnek adnak kifejezést, célravezetőbb lett volna, ha Németország sorsáról nem Rómában és Londonban tárgyaltak volna előzőleg, hanem hivatalosan és közvetlenül folytatlak volna tanácskozásokat Németországgal. Litvinov nem hagyja magát egykönnyen kituszkolni Nyugateurópából A londoni tárgyalásokat a legélesebben Prágában és Moszkvában biráljáh. Attól tartanék, hogy Franciaország hajlandó lesz Németországnak a megegyezés kedvéért engedményeket tenni a keleti egyezmény körül. A szovjet, a kisantant éa a Balkán-szövetség éllamai árulással vádolják Lavalt, mert attól tartanak, hogy a légi megegyezés éllal nyújtandó nagyobb biztonság annyira megnyugtatja Franciaországot, hogy kevesebb érdeklődést fog tanúsítani Oroszország és kelet-európai szövetségesei iránt. Litvinovnak sikerült megvetnie a lábát Nyugateurépában és most nem egykönnyen hegy ja magát t {tuszkolni on> Roosevelt nem járul hozzá a pénzrögzitéshez. Enélkül pedig szó sem lehet a világkereskedelem fellendítéséről A londoni tárgyalások folyamán Flandin közölte Chamberlain kincstári kancellárral, hogy az angolfrancia pénzrögzitési egyezmény létrejötte esetén kész lenne ti sngol áruk bevitelét korlátosé francia külkereskedelmi hányadrendszer megszüntetéséről tárgyalni. London félhivatalosan érdeklődölt Roosevelt magatartása iráni és azt a választ kapta, hogy jelenleg semmi kilátás sincs arra, hogy Roosevelt hozzájáruljon a pénsrögzítésheza Flandin erélyesen hangoztatta, hogy a világkereskedelem fellendítéséről szó sem lehet a pénzrögzités nélkül. A Reuter iroda washingtoni jelentése szerint az angol—francia megegyezés híre az Egyesült Államokban kedvező benyomást keltett. Amerikai kormánykörök, mint mindig, ha Európa belügyeiről van szó, teriózkodnak ugyan a megjegyzésektől, de beavatottak meggyőződése szerint a megegyezés: újból elősegíti a lesTerelési értekezlet felélesztését is. Az olasz vélemény Olasz hivatalos körök a londoni megegyezést a négyhatalmi-egyezmény szelleme diadalának tekintik. Elégtétellel állapítják meg, hogy Anglia csatlakozott a Közép-európára vonatkozó olasz—francia konzultatív egyezményhez. Vámbéry: A Károlyi-kormány nem váltotta be a reményeket (A B. K. tudósítója jelenti.) A Rákosi-per mai tárgyalásán Varrjbéry Rusztem folytatta pénteken félbeszakított védőbeszédéi. Rámutatott az októberi kormány kihallgatott minisztereinek vallomásaira, melyekből kiderült, hogy az 1918 novemberében hazatért kommunistáknak azért sikerült Kunfiék közreműködésével a politikai hatalmat megszerezni, mert a Károlyi kormány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vád szerint a hatalom megszerzésében és a tanácskormány megalakításában nem volt része Rákosinak. A továbbiakban igyekezett kimutatni azt, hogy Rákosi nem vett részt a forradalmi törvényszék megszervezésében és a kivégzésekben. Értesülésünk szerint a Rákosiperben az ítéletet pénteken délelőtt hirdetik ki. Beliczey Géza a dohánytermelési szaktanács tagja (A B. K. tudósítója jelenti.) Fabinyi Tihamér, a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott kereskedelemügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően bajcai Beliczey Géza békéscsabai földbirtokost az OMGE, jelölése alapján az Állandó Dchánytermelé8i Szaktanács tagjává nevezte ki.