Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-12-25 / 291. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 december 25 TALALT PÉNZ ^ karacsonyi AMIT MEGTAKARIT szükségletét a Csipkeáruház •ban szerzi be GUTVILL ANDRÁSSY-UT 6 Az ügyvéd úr 1934-ben A túlzsúfolt ügyvédi pélyán már csak egy pár sztár éri el a békebeli hires ügy­védek nagy jövedelmét — Tetőfokára hágott as ügy vé d-nyomor — A pereknek több mint nyolcvan százaléka szegényjogon indul — Szác kitűzött árverés közül még ötöt sem tartanak meg — Bealkonyult a végrehajtóknak is — Már nem üzlet árverési hiénának lenni — A zugirászok — Konjunktura igényperek ben — Ingyen ebéd, diszkrét támogatás bajba jutott ügyvédeknek — Az „ügyvéd űi*" nem na|,| i már többé... Emlékezzünk vissza a béke esz­tendeire : lányos házaknál a legszí­vesebben látott vendég volt az ügy­véd ur. Még az is, akinek meg se száradt oklevelén az irás. Elég volt kitenni lábiáját a kapu alá és máris ömlött az irodába a pénz. Olt ültek az előszobában a jelöltek, a kisasz­szonyok, párnázott ajtó választotta el a tárgyaló-szobát, az ügyvéd ur elegáns irattáskával ment el a tár­gyalásokra és vezetője volt nem­csak a maga városa közéletének, hanem belőle került ki legtöbb tagja a parlamentnek is. Az ügyvédi dip­loma nyugodt életet, biztos vagyon­szerzés alapjait jelentette mindenki számára. Ma . . . Az ügyvéd ur Pesten egy szobás lakásban húzódik meg, elsején gon­dot okoz neki a minimális házbér, lakásán nem csilingel a telefon, vagy ő szereltette le, vagy a posta, gép­irókisasszonya nincs, levelezését a törvényszék körül megnyílt leíró-iro­dákban bonyolítja le olcsón és — sokszor hitelbe, az ügyvédek men­záján ebédel meg egy pengőért, vagy néha ingyen, peres ügyeinek nyolc­van százalékában nem kap honorári­umot, ha valahol jár is r.eki valami, azt se tudja behajtani, végrehajtásra el se megy, meri tudja, hogy min­dent kiigényelnek . . . A sztárok Békében 1800 ügyvéd éli a gaz­dag Budapesten, ma pedig 3245 ügyvéd látja el a lerongyolódott és hitelben élő szegény Budapest jog­kereső közönségének jogi képvise­letét . . . Ezeknek a legtöbbje nyomorog. De azért mais vannak primadon­nák az ügyvédi pályán. Csakhogy amig régen a kiváló jogi tudás, az ügyvédi képesség jelentette a sikert, addig ma az ügyvéd sztárok nagy jövedelmeinek alapja a családi össze­köttetés és a vagyon. Ma már csak az az ügyvéd lehet ügyésze valamely banknak, vagy vállalatnak, aki ott maga is érdekeltséget vállal meg­felelő tőkével. Ha az ügyvéd ma gazdagon nősül, azért van szüksége a hozományra, hogy azt befektesse abba a vállalkozásba, amelyben ki­látása van elnyerni az ügyészi állást. Az ügyvédi foglalkozás folytatásá­hoz egyébként is szükség van tőkére. Az ügyvédnek kell előle­geznie a jelentős bélyegköltsége­ket. A féltől ezt nem lehet előre kérni. Vagy szegény a kliens és nincs neki, vagy jómódú ember és akkor megsértődne, hogy előre ké­rik tőle a költséget, amikor ő „jó minden pénzre ..." Ha az alpe­resen nem lehet behajtani a pénzt — és ma az alperesek legnagyobb része ebbe a kategóriába tartozik — akkor a felperes nem fizet, mert „ügyetlen volt a fiskális"A Azért vannak ügyvédi-sztárok, akiknek az évi jövedelme horribilis összegre rug. Néhányan közülük Hódítani fog, ha bálák, estélyek, házimu­latségok előtt a >OPPER KOZMETIKÁBAN Békéscsabán, Irányi­utca 7. szám alatt ápoltatja és szépitteti arcát Estél dekoltage és arc> kikészítés tartós email­lal optáns birtokosokat képviselnek a hágai bíróság előtt és mig a per el nem döl, viselik a pereskedéssel járó hatalmas költségeket, nemritkán elő­leget adnak a per eldöltéig a fél­nek vagy meg is veszik a követe­léseket, mások a pedig a nagyban kok jogügyi dolgait intézik. Ámde a béke éveihez viszonyitva ezeknek a «nagykereső* ügyvédeknek a szá­ma a minimumra csökkent. Az ügyvédek túlnyomó része szi­szifuszi küzdelmet folytat a minden­napi kenyérért, annak ellenére, hogy nem jó parti már többé. ma sokkal többet pereskednek az emberek mint azelőtt. Csakhogy ma a perek nyolcvan százaléka szegény jogon indul. A fél felmegy az ügyvédi kamarához és bemutatva szegénységi bizonyít­ványát, kéri az „ingyen ügyvéd" kirendelését. Békében az állam — ha minimális összeget is, de va­lamit mégis — fizetett az ingyen ügyekért. Ma nem fizet semmit. Békében a perek legnagyobb része behajtási perekből állt, adósnak min­dig volt valamije, amit le lehetett foglalni. Ma? mindent kiigényelnek a — jó rokonok. A legtöbb bünügy az igényperekben letett hamis eskü miatt indul meg. De nehéz itt bi­zonyítani és a bíróságok felfogása e tekintetben emberileg humánus. Hal­latlanul megszaporodott a sikkasz­tások száma, ahol a vádlott bizony nem tud fizetni az ügyvédi védele­mért, hiszen ha pénze lenne — akár­milyen kevés is — elsősorban a ká­rosultnak fizetne, aki az elsikkasz tott összeg töredékéért is visszavonná a feljelentést. Száz árverés közül alig ötöt tar­tanak meg Pesten és csak azokat tartják meg, ahol az adós össze tu dott annyi pénzt szerezni, hogy ro­konaival olcsó áron összevásárol­hassa szegényes cók-mókját. árverési hiénák ma - jótékony­sági emberek, no nem azért, mert szivük lenne, hanem mert kénytelenek vele. A raktáraik tele vannak régen össze­vásárolt portékával és akármilyen potom áron is vették azokat, túl­adni rajtuk ma nem tudnak. El­mennek ugyan egy-két árverésre, de öf, meg tiz pengőért hallgatóla gosan hozzájárulnak ahhoz, hogy a beperelt és végrehajtott rokona tiz pengőért vegye meg a két­százra becsült hálószobát. Az ügy­védek nem árvereztetnek, mert tud­ják, hogyha be is folyik valami pénz, abból nekik nem jut semmi, A há­ziurat, az adóhivatalt, a betegpénz­tárakat elsőbbség illeti meg és ugyan hol van ma olyan ember, aki ezek­nek ne tartoznék ... Ha aztán nincs árverező, akkor a hiéna meg­veszi a bútort, de csak azért, hogy — részletre újra eladja a félnek. Ilyen esetben persze Kem feledkezik meg a maga „polgári hasznáról". Rengeteg a mulasztási itélet. Az emberek el se jönnek a tárgya­lásra, ugy is tudják, hogy nem le­het rajtuk behajtani semmit. Az ügy­véd, amikor a perfelvételnél látja, hogy az ellenfél! nem jelent meg, kétségbe van esve : tudja hogy még csak remény sincs a behajtásra. Akkor kezd csak örülni, ha — de ez a pereknek csak husz percent­jében fordul elő — az ellenfél kép­viseletében valaki megjelent. Ma minden elképzelhető egyezkedési ajánlatot elfogadnak. A bíróságokon valósággal hem­zseg a rengeteg ügyvéd, de azért szinte leírhatatlan az ügyvéd-nyomor Az ügyvédi kamara könyvtára tele van ügyvédekkel, akiknek még arra sincs pénzük, hogy a legszüksége­sebb törvénykönyveket megvásárol­ják. Az ügyvédek nagy részének nincsen már személyzete, a kamara nyolcvanezer pengő segélyt oszt ki Pesten ügyvédek támogatására. Rengeteg ügyvéd helyeit fizeti meg a tagsági dijat, három előkelő ügy­védből álló bizottság ingyen ebédje­gyeket oszt ki és egy külön bizott­ság — diszkréten — kölcsönöket fo­lyósít, néha még nemrégen is nagy­jövedelmű ügyvédeknek. Még a sze­gényházban is lakik ügyvéd, so­kan a népkonyhákon étkeznek... Rengeteg ügyvéd követ el öngyil­kosságot nyomorúságában... Jóforgalmu irodákban gyakori ven­dégek öreg, érdemes kollégák, akik részletre kínálnak jogi munkákat, vagy egyéb dolgokkal ügynökösköd­nek. A Kamara, ahol a fegyelmi ügyek hallatlan módon megszaporod­tak, már nem lehet olyan rigorozus az ügyvédek mellékfoglalkozásával szemben, mint volt egykoron. De az ügyvédeken kívül bealkonyodott a végrehajtóknak is, akik még nem is olyan régen fantasztikus összegeket kerestek. A legtöbbnek saját autója és óriási forgalmú irodája volt. Aztán megjelent egy rendelet, hogy az ügy­Adler cipőt vakon is vásárolhat úgyis a legjobbat a legolcsóbb áron kapja védeknek előre kell megfizetni a vég­rehajtási dijakat. Ki tud ma erre »reszkirozni«? Amikor a végrehajtás és az árverés is lutri, a legtöbb eset­ben kilátás nélküli. Azelőtt a végre­hajtó »együtt sirt és együtt nevetett* egy sikerült árverés után, Ma: csak az ügyvéd sir, de az ügyvédnek nin­csen már pénze a költségekre ... Mindennek ellenére az ügyvéd még mindig megmarad azon a pie­desztálon, ahova Deák Ferenc állí­totta őt. Inkább összehúzza magát, éhezik, nyomorog, de hivatásáról nem feledkezik meg. Ha néha egy ügy­véd által elkövetett visszaélés újsá­gokba kerül: még mindig szenzáció. ... Pedig nem irigylésre méltó az ügyvéd ur élete 1934 ben... (pj) Karácsonyfadísz, szaloncukor M Csemegeházból Karácsonyfaünnepélyek (A B. K. tudósítója jelenti.) Szom­bat délután és vasárnap a kará­csonyfaünnepélyek egész sorozatát tartották meg Békéscsabán. Szombaton délután 2 órakor a kisgazdák székházában és a gim­náziumban kezdődtek meg az ün­nepségek, mindkét helyen az evan­gélikus elemi iskolák szegénysorsu növedékei kaptak ajándékokat, fél 3 kor a református nőegylet saját székházában tartott karácsonyfa­ünnepélyt; 3 órakor a Szociális Misszió szereteladoményait osztot­ták ki a Vadász vendéglőben; 6 órakor pedig a napközi otthonban a város vezetőinek jelenlétében tartottak karácsonyfaünnepélyt. Vasárnap délután 2 órakor a Szanatórium Egyesület ünnepsé­gével kezdődött meg a szeretet­csomagok kiosztása; 3 órakor a kórházi betegek kapták meg az Ev. Leányegyesület és a római katholikus Boldog Margit leány­klub adományait; 4 órakor az ipa­rosszékházban osztottak ki szere­tetcsomagokal; ugyanekkor az er­zsébethelyi római katholikus leány és legényegylet az ottani elemi iskolában, a Szt. László utcai nö­vendékek pedig az iskola nagy­termében rendeztek műsoros ka­rácsonyfaünnepélyeket; 5 órakor az evangélikus árvaház tartott műkedvelő előadást az iparosszék­házban, a levente egyesület a nép­házban, a frontharcosok a felső­mezőgazdasági iskolában jöttek ugyanekkor össze, hogy adomá­nyaikat kiosszák az arra rászoru­lóknak. * A karácsonyfaünnepélyek ma délután 6 órakor fejeződnek be a Lepény János utcai evangélikus árvaház összejövetelével.

Next

/
Thumbnails
Contents