Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-12-25 / 291. szám

1934 december 15 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Rudyard Kipling (70-ik születés napjára) Mint szellemi őse, a romantika kalózkapitánya, ama Gordon Noel Byron, ismeretlenül feküdt le s híresen ébredt fel. Pedig vele együtt nem kisebb fickók, mint Hardy s Stevenson bukkanlak elő a sötétből. És mind azéilal a névtelen újságíró, aki messze Indiában, egy laboie i szerkesztőségben gürcölt, rúgtatott élükre. Mi volt a nyitja a bűvöletnek, mely Angiiét szokatlan hirtelenséggel megejtette, honnan áradt a delej folyam, mely azíta sem apadt, amióta Stenley bejelentette egy uj csillag feljöttét. Csiklandós kérdés, amire nehéz válaszolni. S annyival nehezebb, mert Kipling első müve, amellyel feltűnt, nem viseli azt a bélyeget, amelyet Chateaubriaiid a múzsák anyajegyének nevezett a kiválasztottak homlokán. De igenis, kiütközött rajta, mint gumó a fiatal hagymán az, ami későbbi termését megkülönbözteti, kiütközött rajta a meseszövés páratlan adománya, mit Európa azon az uton, mely az álomtól a tudatig vezette, elpotyogtatolt, de Ázsia biven megőr zött. Anyaviga gyerkcccel mégis métlődölt az, ami a Sajvavéda egyik hősével történt. India fülledt levegője kitörölte emlékezetéből mindazt, amit elődei, hideg, ravasz, számító normannok, a vérébe itattak a ártatlan szemekkel, amelyeket Ewerson a ritkaságok közé sorozott, mivel a legtöbb halandó szivárvány hártyáját a mult beárnyékozze, nézte s látta, ami körötte burjánzott. Megismerte a vele egyívású a vele hasonszőrű angol íiuk életét, akiknek tűzhelyei, Howraból, a vasúti gócponttól elhagyott őrsvárakig, aminő Sicula, húzódnak. Meg'ótta Udot ésDekrant 8 bejárta a roppant félsziget minden gugyrát és minden szurdokét, az athiilongi teeültetvényektől a chunai kininmezőkig. S a szülei házban kinyilt előtte sarkig egy olyan tündérvilág, kacsalábon forgó pa lotókkal, égigmeredő baobabfákkal, aminő csak az ezeregyéjszaka erabeszkrengetegében tenyészik. Mint egyik regényhőse, Kim, ő is egy zsibvásár kellős közepén nőtt fel, hol epja, bombay i mu zeumigazgc'ó, a keleü istenek esnem NSOZGO Dec, 25, kedd karácsony első napján 1, 3, 5, 7, 9 Aas 1 órai előadás zóna ! Vége jó, minden jó! Dec. 26, szerda karácsony második napján 1, 3, 5, 7, 9 Az 1 órai előadás zóna! Fiatal asszonyok Dec. 27-én, csötörtök fél 5, fél 7, fél 9 A fél 5 órai előedás zóna I Tanja, a moszkvai lány szobrait gyűjtötte halomba. „Voltak itt ezerszámra remekmüvek, amelyek hajdan slupákat diszitettek és most feliratokkal ellátva sorakoztak egymás hegyén-hátán. A lámák, akik bevetődtek, szájtátva ámolyogtak az egyiktől a másikig, mignem földbesyökerezett lábakkal megállottak Gautama Buddha apotheozisa előtt. A Mester lotuson ült, amelynek szirmait az ismeretlen alkotó akkora gonddal véste a kőbe, hogy imbolyogni látszottak a legkisebb fuvallatra." Szóval, a tehetségen felül, osztályrészéül jutott az, ami az igazi epi kust életre hivja : idegen környezet. S igy csak természetes, hogy akkor, amikor az Írástudók a sím bolizmus beléndek levétől ittasultak meg, egész Anglia felfülelt a jövevényre, aki nem melegégyi növények pompájával igyekezett kápráztatni, de berúgta az ajtót, amelyen ót az élet, minden keserűségével és minden édességével áradt befelé. Még pedi^ az az élet, amely az angolokat, leginkább csábítja és zsongitja. Élet, amely nem egyéb, mint kalandok sorozata. Amikor Mowgli, a „halál bajuszét ráncigálja", amikor Dick Heldar vakon elindul, hogy Szudánban felkeresse a cimboráját, amikor Kim a titkosrendőrséghez elszeRádiósok!! Megjelent a Tungsram rádiónaptár az 1935. évre Sok hasznos tanáccsal és útbaigazítással szolgál a rádiókészülékek megválasztására, kezelé,sére és a hibák gyors kijavítására. — Érdeklődjék szakkereskedőjénél lelkét nyűgözték. Mindegyik könyve azt a hódilási vágyat, azt a bírni akarást exteriorizáija, amely Szu' dánban, majd a boxerek földjén és a világháborúban csapott magasra. És André Chewtilloen fején találta a szöget, amikor energiaforrásnak keresztelte. Az energia abban az értelemben, ahogy ezt a szót csak az angolszászok veszik és ejtik, az energia az a vonás, amely legmélyebb barázdát húzta arculalján. Az energia táplálja és vezeti művészetét és ez hömpölyög minden alakjának artériáiban. És kergeti őket szerte bolyongani a világban, keresve az ellenállást, a kockázatot, a veszedelmet. Ez adja meg az önbizalmukat és fajitja azt durvasággá. Ámde az energia az, ami a világbirodalmat megteremtette és fenntartja. Innen van, hogy Kipling nyíltan és őszintén imperialista. Ezért becsJól jár, aki Fehér cipőben jár Fehér Cipőnagyáruház Hitelirodán kivül Andrássy út 6 Telefon 489 gődik, amikor Trejago"a hárembe lopózik, amikor Carnehan és Dra vot Afganisztánba hatolnak fegyvertelenül, . egyazon démon kergeti őket. És cz a démon, amelyet Kipling mint vérbeli, angol, jól ismer, nem más, mint a kaland szelleme. A kaland ugyanis folytonos harc, ember éa ember, ember és a természet közöli, folytonos harc, mely pillanatig sem szünetel, folytonos harc, mely nem ismer csak győzelmet vagy bukást. Kipling minden alakja ugy él, ahogy Nietsche kivánla — veszélyesen. S aki Kiplinget ugy mérné fel, ahogy egy írót szokás, az irodalom szögletéből, az egyenesen félreismerné azt, ami magját, lényegét és tartamát adja. Hatását nem művészetének köszöni, de köszöni az erő dicséretének. Mert az angol tömeg, amely nem értette Carlye hőseit, azonnal szivébe fogadta azokat, akiket Kipling vetitett eléje. Azok, akiket a skót prédikátor zsémbelve felmagasztal, ismeretlenek voltak és maradtak nékie, de azok, akiket Kipling rajzolt, lelkéből lelkezettek és az ő álmait élték. Bízvást elmondhatjuk, hogy Kipling mint Homéros óta senki más, túllépte az egyéni megjelenítés korlátait. Olyan vágyakat személyesített meg, amelyek egy egész nép, egy egész nemzedék mérli és fitymálja a demokráciát, a Bander—Log-ok, a majmok uralmát, akik sem vezért, sem törvényt nem ismernek és csak ostoba szeszélyeiknek engedelmeskednek. Ezért utálja a fecsegőket s a kotnyeleseket, mindazokat, akik bi rálnak, ámde nem cselekszenek és ezért gyűlöli a képviseleti rend szeri, szóvá! az egész angol hagyományt. „Az emberek olya nek — irja egy helyütt — mint a kutyák; ha megvesznek, akkor ugatnak leghangosabban és nyáladznak legbővebben." Swinburne is hódolt ennek a mákony-bódulatnak, de sohasem ragadtatta el magét annyira, mint Kipling, aki nem átalotta az imperializmust a vallással is összeboronálni. Anglia Isten nevében és Isten dicsőségére uralkodik az egész földgolyón : ez a blaszfémia Kipling ajkain csendült fel először és — utoljára. S amikor az Yser partjain megdördültek az ágyuk és a német csapatok a világbirodalom európai ku'csát, Dunkerket fenyegették, üvöltő dervis módjára támadott azokra, akik csak kételkedni is merészeltek hazája elhivatottságában. S megírta — kemény, pattogó, szigorú versekben legszörnyűbb eltévelyedését, a Hunnok Dalát, átkot szórva mindenre, ami germán, ami — saját maga. Meri — ide akartunk kilyukadni — ez a nagy iró autentikus utóda azoknak a skaldoknak, akiknek megadatott minden, de minden, az erő, a képzelet, a lélek szárnyalása, csak egy fogadtatott meg tőlük: az érlelem. Tülök a fuvolák közt, Kipling, ave alque vale. Lustig Géza Szent István-tér 10. sz. alatti Reisz-féle üzlethelyiség 1935 március 1 re kiadó Értekezni Hauer Fülöpnél Bcsaba A daloskör tablója Az Erzsébethelyi Daloskör fennállásának husz éves jubileumát sorozatos ünnepségein kivül azzal is emlékezetessé tette, hogy az egyesület tisztikarának és tagjainak fényképeivel hatalmas méretű tublót készített, melynek rajzolói munkája Csányi Béla festőművész tehetségét dicséri. A művészi kivitelű fényképeket Ábrahám Béla készítette, kinek kiváló szaktudósa, kidolgozási eljárásainak versenyen felülálíó tökéletessége ebben a munkájában is jelentősen megnyilvánult. * Érdemes megemlékeznünk, hogy láttuk Ábrahám Béla legújabb művészi fényképeit és bájos gyermekkép sorozatát, melyből közvetlenül karácsony után kirakataiban kiállítást rendez.