Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám
1934-09-18 / 210. szám
2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Ünnepélyes közgyűlésen vette át vitéz Márky alispán Füzesgyarmaton díszpolgári oklevelét Füzesgyarmat község képviselőtestülete vasárnap délelőtt díszközgyűlés keretében adta át díszpolgári oklevelét vitéz Márky Barna dr.-nak, Békésvérmegye alispánjának. Ez alkalomból a vármegye tisztikara majdnem teljes számban jelent meg a községben. A vendégek fogadtatása után dr. Tóth Béla főszolgabíró nyitotta meg a díszközgyűlést, amelyen való megjelenésre küldöttség hívta meg ez alispánt. Lelkes éljenzés köszön'ötte a terembe lépő alispánt. Farkas Elek főjegyjő ismertette azokat az érdemeket és előzményeket, melyek miatt a község az alispánt díszpolgárává választotta, majd átnyújtotta a diszes kiállitásu oklevelet. Riegel Géza plébános üdvözölte ezután meleghangú beszédben a képviselőtestület nevében Márky Barna dr.-t, majd Tóth Zsigmond bíró a frontharcosoknevében mondott üdvözlő szavakat a község uj díszpolgárához. Vertán Emil főjegyző a magyar falvak és a községi jegyzők nevében köszöntötte az alispánt, aki meleg hangon és meghatottan mondott köszönetet hosszabb beszédben a kitüntetésért és üdvözlésekért. Tóth Béla dr. főszolgabíró zárta be ezek után a disz közgyűlést, mely a Himnusz elénekeiésével ért véget. A díszközgyűlés után társas ebéd volt a Kaszinóban, ahol Haraányi László jegyző, majd utána vitéz Pánczél József dr. főjegyző köszöntötte fel az alispánt. A társaság a késő esti órákig maradt egy ütt. Korán munka nélkül maradtak a mezőgazdasági munkások Nyomasztó a kisiparosok és kiskereskedők helyzete Az alispán jelentéséből A cukorrépa terméskilátásai kedvezőnek mondhatók. Kukoricában csak közepes termésre lehet számítani. A mezőgazdasági lakosság, illetve a gazdaközönség helyzetében lényeges változás nem következett be. A gabonaárak az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva lényegesen magasabbak ugyan, de a vármegye északi részében, a termésered. mények gabonában anynyira silányak, bogy eladni való termése a gazdának gabonában nincs. A korán kezdődött aratás és cséplés következménye, hogy a mezőgazdasági munkások is korán munka nélkül maradtak, keresetük nincsen és teljesen annak felélésére vannak kényszerítve, amit a nyár folyamán az aratásnál és cséplésnél kerestek. Igen nagy a száma azoknak a munkásoknak is, akik aratási és csépíési 'munka nélkül maradiak és igy az egész év folyamán arra a keresetre voltak ráutalva, amit a hatóságok inaégmunka cimén juttattak nekik. A munkások általában az egész vármegye területén, naponként tömegesen keresik fel a hatóságokat és munkát kérnek. Az aratási és cséplési munka nélkül maradt munkások foglalkoztatása szempontjából megindított tárgyalások eredményeként a kereskedelemügyi miniszter 35.000 P transzferkölcsönt utalt ki a vármegyének azzal a meghatározott céllal, hogy ez összeg terhére a gyoma—dévaványai és füzesgyarmat— darvasi utak tervszerű feltöltési munkálatait hajtsa végre. Ezek a munkálatok megindultak és akadálytalanul folynak. A földmivelésügyi miniszter az Ivánfenéki társulatnak 80.000 P-t bocsájtott rendelkezésre. E munkálatoknál szeghalmi, körösladányi, vésztői, füzesgyarmati és köröstarcsai munkások foglalkoznak. A kisiparosok, kiskereskedők helyzete nyomasztó, a rossz termés miatt a gazdaközönség és munkásosztály megrendeléstől, vásárlásoktól tartózkodik. Miért csak Lengyelországnak?... A Népszövetség megfutamodik a magyar kisebbségi kérdések becsületes tárgyalása elől (A Békésmegyei Közlöny tudósítója jelenti.) Az angol politika előkelőségei újra és újra megállapítják, hogy a kisebbségi kérdés a Népszövetségnek mindig a leggyengébb oldala volt. Lengyelországgal szemben szinte tolakodóan jóakaratuak voltak, azonban a magyar ügyek állandóan süket fülekre találtak Genfben. A magyar panaszokat elrejtve az érdeklődés elől, úgyszólván a nyilvánosság kizárásával tárgyalták. A Népszövetség minden esetben megfutamodott kötelezettségeinek teljesítése elől és ho^y a magyar ügyeket elsüllyeszthesse, tárgyalásait mindig ilyenkor elnapolta. Lengyelország kétségenkivül nem tagadhatja meg egyoldalúan a kisebbségvédelmi szerződéseket, da ezt sem Románia, sem a többi nem tebeti büntetlenül. Szolgáltassanak igazságot végre az összes kisebbségnek, akárki és akármilyen formában is sérti meg jogait. Ne felejtse el, amit tegnap olvasott s a Békésmegyei Közlönyben mindennap megtalálja a város és a megye Ont érdeklő szenzációit. A Békésmegyei Közlöny 6 filléres olcsó árával, havi két ingyen apróhirdetésével, reklámtanácsadójával szolgálja előfizetői és olvasói érdekeit. Jankai D. Tibor, a KUT tagjának képkiállitása az Aurórában Vasárnap délelőtt nyílt meg élénk látogatottság mellett az Aurora Jankai D. Tibor kiállítása a Kultúrpalotában. A művész ezúttal festményei sorét néhány apróbb plasztikával egészítette ki. Jankai szerencsés kézzel válogatta össze müveit, úgyhogy ez a kiállítás a művész sokrétű egyéniségének teljes keresztmetszetét adja. Lágy tónusban tartott, mély per8pektivóju, nemes lírában elfinomitott tájképek sorából bukkannak elő irreális felfogású, de élénkszinesen üde vásznai, melyek a mese3zerüségig tisztán, töretlenül edják a valóságot. A szinek tisztaságéból mit sem veszítve közeledik mindinkább a realitáshoz. Ezek a falu-képek már nem meseszerűek, vidám kék, zöld, sárga színeik derűs-közvetlenül mosolyognak, mint az „Itatás", a „Búcsúsok" mignem beteljesedésül kilép a falu képek derűs együtteséből a „piroskendős kislány", magába egyesítve a faluképek minden szín derüjét és valamit a falu korareggeli frissességéből, ami ezeken a képeken elömlik. A inüvész láthatóan közeledik mindinkább a realitáshoz, ugyanakkor szinei pasztelesebbek lesznek, a „Szanazugi révész", „Szanazugi dinnyecaőszök", „Szanazugi erdőrészlet" tipikus példái ennek a fejlődésnek, mely a „Tavaszi munka" cimü képben a reálison keresztül közelíti meg a gondolatot, magas csúcsokig érve a legszerényebb, de legexkluzivebb eszközökkel. Ezek a vásznak maguktól értetődő átmenetet alkotnak izmos grafikájához, ahol szinei líráját a kompozíció drámaisága váltja fel. „Az ínségesek", az „Elhagyatottak" tisztán és meglepetésszerűen mutatják milyen sokrétű, művészi egyéniség Jankai. Fejlődését ez a kiállítás kiválóan illusztrálja és azt is, hogy ez a fejlődés mindig többfelé ágazó lesz, mint mása az élet. Jankai Tibor, aki eljutott saját grafikáinak magaslatáig meg kell hogy találja a módját annak, hogy ezeket a kompozíciókat színekkel telítse anélkül, hogy a színektől megrészegednék. Rendkívüli tisztaságban megérzett szinei, melyek a tavaszi derű és pasztelesebben a buja nyár hangulatát irreális tisztaságban, majd reális pompában oly mesterien adják, kell, hogy alárendeljék magukat a gondolat és kompozíció követelményeinek. Hogy ez nála nagyon Í3 lehetséges, erre jó példa a most kiállított és már emiitett „Tavaszi munka". Várjuk Jankainak ezt az ujabb állomását, de ugyanakkor nem tagadhatjuk, hogy ez a mostani tárlat ép oly magas teljesítmény, mint az, amit várunk. Es is állomás, a jövővel párhuzamos síneken. Kívánjuk a festőnek épu.?y, mint a közönségnek, hogy a kiállítás olyan anyagi sikert is hozzon, amilyen erkölcsi sikert elkönyvelhet Jankai, aki vérbeli piktor és felelőségteljes művész. Karczag Imre 1934 szeptember 30 A gazdasági helyzet a polgármesteri jelentésben A gazdatársadalom helyzete az aszálykár miatt súlyosnak mondható. A gabonanemüek éra javulást mulat ugyan, azonban olyan kevés volt a holdankénti termés, hogy abból a legfontosabb szükségleteiről sem képes a gazda gondoskodni s igy az árjavu'á^ből a gazdatársadalomra voltaképan semminemű haszon sem hárult. A mezőgazdasági munkásság helyzetében annyiban történt mindössze változás, hogy az aratás, cséplés és kukoricatörés munkálatainál elhelyezkedni birt munkások legalább annyit kerestek, hogy szeptember hó végéig kenyerüket biztosítani tudták, azonban ruházkodásra vagy tartalékolásra nem is gondolhattak. A kisipar helyzetében az elmúlt három hónap alatt egyes iparágakban valamelyes javulás állott be ugy, hogy az építőipari kategóriák is jutottak kisebb munkához. Valamivel nagyobb forgalom volt tapasztalható a ruházati iparban, valamint a szücsiparban is. Utóbbi iparban egész nyáron át közszállitási munka folyt, azonban a munka természeténél fogva azon keresni alig lehetett. Legrosszabb helyzetben volt é» van jelenleg is az asztalos ipar, amely az egész nyáron át munka nélkül állott. Az ipari munkásság, a legtöbb iparágban munkalehetőség nem állván rendelkezésére, szakmájától eltérő munkában, sokszor napszámosként igyekezett elhelyezést találni, hogy némi keresethez hozzájuthasson. A kereskedelemben a közszükségleti cikkek beszerzésénél vott némi élénkság tapasztalható,® yébként a kedvezőtlen terméseredmények itt is éreztették kóros hatásukat. Az épületfakereskedelem helyzete is nyomasztó, mivel egész nyáron számottevő építkezés nem történt s a fázisadó bevezetése az egyes anyagokban még drágulást is eredményezett. Díszhangversenyt rendeznek az Országzászló javára a csabai daloskörök (A Békésmegyei Közlöny tudósítója jelenti.) A békéscsabai daloskörök október 7-én közös díszhangversenyt rendeznek az Országzászló alap javára. A hangversenyt d. e. 11 órai kezdettel a Széchenyi-ligetben, vagy a CsAKpályán tartják meg. A daloskörök zászlóik alatt diszfelvonulásban mennek a MÁV-pályaudvar előtti térről a hangverseny színhelyére. A másfélórás műsor előkészítésében résztvesznek a Békéscsabai Iparos Daloskör, a BékéscsabaErzsébethelyi Daloskör, a Békéscsabai MÁV Zene és Dalegyiet. a Békéscsabai Munkásdaloskör,, a Békéscsaba Erzsébethelyi Fö ldmunkás Dalegylet és az Erzsébethelyi Iparos Olvasókör Dalosköre. A daloskörők önzetlen és nemes munkájukkal igy nagymértékben kiveszik majd részüket abból a munkából, amely az Országzászló felállítását lehstővé teszi.