Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-03 / 123. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 junius 3 Olcsón és kellemesen fog nyaralni, ha csatlakozik a „Békésmegyei Közlöny" nyaraltatási akciójához lyeneket csak akart. Angol parancsnokok rendelkeztek a Dardanellákkal, angol hajók őrködtek a Bosporus felett, angol szuronyok csilloglak a Fekete tenger partjain. És 1918 augusztus 16 án megérkezett lord Allenby Bakuba, hogy átvegye a petróleum feletti uralmat a Perzsa- Öböltől a Káspi Tóig és megvalósítsa az indiai alkirály, lord Cuzon óhaját, amely Anglia útját Indiához a Kaukázus hegyóriásain át kivánta lefektetni. Ám 1918 őszén a szikratávíró biztosította a világ összes mohamedánjait a Komintern rokonszenvéről, S Oroszország elsőként ismerte eí Musztafa Kemált, akinek szabadságharcát fegyverrel és pénzzel egyaránt támogatta s mi több, nem röstelte Törökországnak, akkor, amikor az kifosztottan, vére fogyottén a porban hevert, visszaengedni azokat a területeket, amelyeket az 1878 ás hadjáratban lekanyaritott róla: Karst, Árdahant és Artwint. A lausannai békeszerződés ugyan „semlegesítette" a tengerszorosokat Anglia javára és Oroszország csakúgy, mint Törökország, érezvén erejük hanyatlásét, mind ketten belenyugodtak az angolok tengeri fennhatóságába annak ellenére, hogy az elviselhetetlen nyűgként sulycsodott reájuk. Különösen Oroszország sínylődött a járom alatt. Mikor a tervgazdaság ötlete megfogamzott a Kreml uraiban, szükségesnek látszott, hogy a kivitelt mennél jobban és rtiennél magasabbra csigázzák, mert egyébként képtelenség lett volna ez újjáépítéshez szükséges anyagokat és gyártmányokat beszerezni. Mér pedig az orosz kivitel túlnyomó hányadé a Fekete tengeren keresztül bonyolódik le és azon ót úszik a Savonai kikötő felé az a benzin-, olaj-, nafta- és petróleum áradat, amely a világtermelés arculatét Detercing és Rockefeller akarata ellenére megváltoztatni készül. Az orosz kőolaj mennyisége mindegyre növekszik és amenynyiben a legújabb statisztikai adatok nem hazudnak, eléri immár a napi hatvanezer tonnát és igy nincs mit csodálkoznunk azon, hogy Oroszország azt sz utat, amelyen ez a rengeteg kincs aláhömpölyög, szabadnak akarja érezni és tudni. Annyival is inkább, mert a Fekete tenger most már ipari szempontból is döntő jelentőségre vergődött számára, amióta partjain az üres semmiből hatalmas gócpontokat varázsolt elő, többek között a híres Dnyeproaz troj-erőtelepet is, amelynek munkateljesítménye a Detroitét sötét árnyékba borilja. És ha a második pjatiletkában kitűzött célok csak némileg, elenyésző részben is megvalósulnék, ugy számíthatunk reá, hogy ennek az uj, gombamódra magasba nőtt iparnak a termeivényei mihamar elárasztják a Balkánt, a Levantét, Nyugat-Ázsiát, sőt valószínűleg Észak-Afrikát is. Ezekután nyilvánvaló, hogy Oroszországot, mint birkát a bögöly sérti és mindjobban és jobban vérig izgatja az átjárók mai éllapo'a és ugy érzi, hogy az angol flotta ágyúcsövei tulajdonképen nem Konstantinápoly, hanem Moszkva ellen irányulnak. És csak természetes, hogy a kálódéból mielőbb szabadulni ekar. Ehhez képest segített megépíteni a középanatoliai transverzális vasutvonalat, amely átszelve az egész előázsiai félszigetet, Sivas—Erdzingén — Erzerum—Olly— Kárson át közvetlenül csatlakozik az orosz tiflis—eriváni—kaukázusi vonalhoz, ami annak, aki a geopolitikai térképet ismeri és azt sztratégiai nyelvre át tudja fordítani, nem jelent egyebet, mint azt, hogy Istambulból közvetlenül lehet utazni a Kaukázuson át az orosz Szovjetunió legmesszibb eső zugolyába, Kazakisztánba és onnan Kina szivébe. Nsnkingba. Szóval csak a vak nem látja, hogy Anglia és Oroszország között ismét felnyillott a régi szakadék a Dardanellák miatt, de azzal a különbséggel. hogy mig Palmerstone és Disraeli idején Törökország Anglia oldalán állott, ma Oroszország melleit foglal helyet, csakhogy nem egymagában, hanem együtt azekkal a mohamedán népekkel, amelyek Oroszországtól remélik a megváltást és Angliában látják a kérhozatot. Ea az amit a francia diplomácia tud és ez az, ami olyan hetykévé teszi. Ma Angliának nagyobb szüksége van Franciaországra, mint Franciaországnak Angliára. Ma Franciaország elvetheti An?lía közvetítését közte és Németország között, de Anglia nem vetheti el Franciaország közvetítését közte és Oroszország között. S hogy ennek a tour de mainnek Németország issza meg a levit, az lehet sajnálatos, de nem érthetetlen. Lévén a politika Kossuth Lajos szerint a mindenkori exigenciák tudománya, a pillanatnyi változások logaritmus táblája. Jaj annak, aki benne olvasni nem tud. lg. Nem szabad elejteni a mentőautó beszerzési ügyét Békéscsaba megyei város május 28 iki közgyűlésén egy mentőautó beszerzését sürgettem 8 rámutattam «rra a tűrhetetlen állapotra, hogy 50.000 lelket számláló, megyei vá rosunkban a súlyos megélhetési gondokban elmerült s igy a baleseteknek hatványozottabban kiszolgáltatott lakosság baleseti segélynyújtását egy, a régi jó és nyugodt időkből ittfelejtett, lóerővel vontatott batár látja el, bizony sokszor késedelmesen. A közelmúlt időben is szemtanúi voltak ez Aulich-utcán közlekedők egy kirivó esetnek, ehol egy szívbajos asszony majdnem egy teljes óra hosszéig magét kékre-zöldre zúzva vergődött a járdán, amig végre megérkeztek a mentők, (mert a telefonértesítés vétele után talán hosszú vitával kellett eldönteni azt, vájjon Miska, vagy János bácsi fogjon e be) de egyébként is évtizedek óta a kórház előtt járok el naponta legalább négyszer s igy sok olyan esetnek voltam szemtanuja, amikor a baleset vagy szerencsétlenség áldozata megkésve jutott orvosi segélyhez, vagy a műtőasztalra s nem egy közülük a leggondosabb ápolás dacára is életével fizette meg a késedelmet. Fájlalnám, ha ezen kitételeim félremagyarázásra adnának tápot és azokat valaki a mentők, vagy a mentőintézmény elleni kirohanásnak minősítené. Én nem a mentők, vagy pláne ezen intézmény ellen beszélek, csupán a ma fennálló állapotokat, illetőleg a primitív felszerelést kifogásolom s az a meggyőződésem, hogy ezt a kérdést elodázgatni tovább már nem lehet, ennek sürgős és gyökeres megoldása rohamosan fejlődő vá rosunk lakosainak életbiztonsága érdekében mulaszthstatlan. Mégpedig általános közérdek, mert arra nemcsak a belterületi, kimondottan városi lakosságnak van szüksége, de elsőrendű szolgálatokat tehet éppen a perifériákon és a szinte faluszerü sűrűséggel beépített tanyavilágnak is, különösen a nyári mezei (aratási, cséplé8Í, stb.) munkálatok alkalmával előforduló, sokszoridén súlyos baleseteknél. (Hiszen ma mór mindenfelé van telefon a gazdaságoknál 8 ha ez véletlenül a közelben nem volna, egy biciklista fulár egészen biztosan akad a közelben, aki bárhonnan rövid idő alatt értesítheti a mentőket). Felszólalásom kapcsán közbeszólás formájában elhangzott, hogy autóra rosszak az utaink és utcáink, továbbá, hogy nincs fedezet a mentőautóra és hogy honnan gondolom arra a pénzt előteremteni ? Ezekre a kérdésekre óhajtok megfelelni. Igaz ugyan, hogy külsőségeink, sőt utcáink nagyrésze is sáros időben autón nehezen közelíthetők meg, de minden határrészünket a várossal kövesutak kötik össze, ahová a dűlőkből kocsikon, sáros utcáinkból pedig hordágyon vihető ki a beteg a mentőautóhoz, igy mindenesetre sokkal gyorsabban jut első segélyhez, mint a mostani kinos körülmények között. Nyáron pedig a száraz utakon bárhova eljuthat a mentőautó. A fedezet előteremtésére röviden az összes társadalmi és kulturális erők megmozgatását és az ügy szolgálatába állitását, egy mentőnap rendezését és a gyűjtést javasoltam. Az 1932., 1933. és 1934 ik évi költségvetésekben 800800 P előirányzatunk van e célra, csak nem vettük ezt igénybe, vagy talán más fontos célra fordítottuk. De ha itt nem is áll rendelkezésünkre ez a cca. 6—7 ezer pengő, lehet, hogy még kevesebb, amibe a mentőautó kerül, akkor sem szabad e fontos kérdést elejtenünk hanem igenis minden módot és eszközt meg kell ragadnunk a megvalósítás érdekében. Először is nézzünk szét az egyes alapok között; talán lehetne valahol egy kis összeget lefaragni, illetőleg kölcsön formájában igénybe venni. Az egyikre — ahol minden valószínűség szerint találhatnánk egy kis fedezetet — legyen szabad rámutatnom. Ez a kórházi alap. amelynek egyik legutóbbi közgyűlésen való tárgyalásánál — a sebészeti pavillon berendezésénél — illetékes tényezők ajkáról is hallottuk, hogy itt van bőven pénz. Nos, ha ez igy van, ugy nem követünk el szentségtörést, ha innen pár ezer pengőt kölcsön formájában igénybe veszünk, hiszen a kórház és a mentőautó szorosan egymást kiegészítő foga'mak az életmentés szempontjából, de elsőrendű városi érdek is most mór, az uj sebészeti pavillon berendezésével. De ha csak az eddig előirányzott összegeket teremtjük elő és évente ezután is csak 800 pengőt tudunk e célra előirányozni, igy is megszerezhető a mentőautó, mert évi 800 pengő részletre sziveden leszállítják ezt a városnak. Éí ha az alapokból és az eddig ismertetett módon tényleg nem volna lehetséges semmi körülmények között a szükséges összegnek előteremtése, hozzuk össze társadalmi uton. Mert hála Istennek, vannak nemesen érző és tényleg a közérdeket szolgáló dolgokban minden áldozatra kész polgárai, társadalmi egyesületet és intézményei e városnak, amelyek már sok bánatot oszlattak el és sok könnyet törültek le áldásos működésűkkel. Igénybevették már ezen erőforrásokat sokszor talán fontos, de kevésbé éltalános közérdekű dolgokban is, mint amire most fogjuk kérni, mert a mentőautó a legdrágább emberi kincsnek: az életnek modern mentőeszköze. Örömmel vettem tudomásul a polgármester urnák azon kijelentéseit, hogy az ügyet a megvalósuláshoz segiti. Kérem — ha szükségét fogja látni — vegye igénybe ezen erőforrásokat is, mert ezekre bizton számithat és ezeknek segítségével a probléma megoldódik s jóleső megnyugvással láthatjuk a közeljövőben közlekedni, életet menteni az uj mentőautót I Mert senki se feledje: „Ma engem, holnap téged érhet baleset". Gálik János városi képv. tag TAROSAFÜRDŐ — Bad Tatzmannsdorf — Burgenland. Világhirü sziv — és női — gyógyfürdő. Természetes szénsavas és vasláp (moor) fürdők. Fürdőidény : április—november Felvilágosítással és prosbektussal szolgál: Fürdöigazgatóság, Bad Tatmannsdorf, vagy a magyarországi megbízott: ERDŐS JÓZSEF hirdetöirodája, Budapest, Teréz-körut 35.