Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-05-10 / 105. szám

1934 május 10 Csütörtök 61. évfolyam 105. szám MEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Elfifizctéai dijak i Helyben és vidéken postán küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő­Példónyonkint- 10 fillér Főszerkesatő: Dr. Reisz József Szerkesztőség éa kiadéhivatal i Békéscsaba : Ferenc Jóasef-tér 20. Telefon 176' Hirdetések díjszabás szerint. i u L Aiuw¥w¥vr>mn"r>ViViViT • """*"' A magyar gazdaság­politika jövendő épülete (5.) Gömbös Gyula minisz­terelnök nagy költségvetési be­szédében a külpolitikai és belpolitikai kérdéseken kivül nagy ecsetvonásokkal körvona­lazta kormányának gazdaság­politikai alapfelfogását és cél­kitűzéseit. Elvi alaptételei en­nek a gazdaságpolitikának a következők: Először a tőke be­állítása a nemzet szolgálatába, az önző kapitalizmus hátraszo­ritásával. Másodszor a gazda­sági ágazatok harmónikus együttműködése, ahol azonban az ipar összeütközésbe kerül a mezőgazgasággal, ott az utóbbi létérdekeinek kell ér­vényesülniük. A magyar ipar szociális és gazdasági jelentő­ségének megfelelő vámvédelem, amely azonban nem akadá­lyozza a mezőgazdasági ter­melés jogos érdekeinek érvé­nyesüleset. Harmadszor a kül­kereskedelem erőteljes fejleszté­sével piacszerzés utján nö­velni kell exportunkat, ami legbiztosabb utja az értékesí­tés megkönnyítésének. Erre szolgál többek közt a római jegyzőkönyvek értelmében már a közeli napokban megkötendő uj osztrák és olasz kereske­delmi szerződés is. Negyed­szer olyan birtokpolitika, amely telepítéssel szaporítja az élet­képes kis gazdasági exiszten­ciak számat anélkül, hogy ez­zel kiküszöböltetnék a nagyobb és középbirtokok fennmaradását, amelyekre azért van szükség, hogy a magyar népnek megle­gyenek a gazdasági vezetői. Ötödször az állami gépezet egészséges racionalizálása ab­ból a célból, hogy a bürokrá­cia leépítésével az állami ki­adások helyes arányban ke­rüljenek a nép teherviselő ké. pességével. Hatodszor hajlan­dóság a környező államokkal való gazdasági megegyezésre, de csak akkor, ha egyenrangú félként ismernek el bennün­ket és ha ennek ára gyanánt nem követelik a magyar igaz­ságról való lemondásunkat. Ezekből az alapelvekből, mint gránitkockákból, épült fel a magyar gazdaságpolitika jö­vendő épülete. Egy átgondolt, szerves reformpolitika bonta­kozik ki Gömbös Gyula ez épitő munkájából, amelynek végső célja kivezetni az or­szágot a gazdasági válságból és megalapozni a gazdasági­lag erős és szociálisan modern uj Magyarország jövőjét. Min­dent a nemzetért és a népért! Ebben foglalható össze ennek a reformpolitikának az értelme és jelentősége. De a végcél felé csak lépésről-lépésre, meg­fontoltan, minden kockázat ki­kerülésével haladhatunk, mert egyelőre még gyengék vagyunk Csallóköz népe fogadalmat tett magyarsága mellett Pozsony: A felvidéki keresz­tényszocialista pórt a csallóközi Negymegyeren nagygyűlést tartott, amelyen gróf Eszlerhézy János ismertette a pert és a felvidéki magyarság feladatait. — Mi itt élünk magyarok, telje­sítjük 1 ölelességeinket az állam­mal szembtn, tiszteljük a törvé­nyeket, fizetjük az adókat, de nem mulaszthatjuk el azt, hogy rá ne mulassunk azokra a visszaélésekre és jog tele nségokra, amelyekkel benrünket sújtanak. Tovább ha­ladunk a megkezdett uton és nem félünk a megfélemlítésektől. Ezt a földet mi őseinktől kaptuk. Irre­dentizmussal és államellenes pro pagandéval vádolnak bennünket azért, mert ugyanazokat a jogokat követeljük, mint amelyeket a többi állampolgároknak juttatnak. Kitartásra és a harc lankadat­lan folytatáséra biztatta a gyűlés többezer ífőnyi közönségét. A be­szédet a közönség lelkesen meg­éljenezte és fogadalmat tett a to­vábbi harc mellett. A Ház megkezdte a földművelésügyi tárca költség­vetésének részletes tárgyalását j nisztert, hogy irassa össze a ke­reskedők és gazdák gabonakész­letét és akadályozza meg a spe­kulációt. A tiszántúli vidék külö­nösen nehéz helyzetére hivta fel a miniszter figyelmét. Igmándy Antal arra kérte a miniszterelnököt, hogy teremtsen rendet az érdekképviseletek kö­zött. Prcpper László rámutatott arra, hogy a kisbirtokok jobban állják a gazdasági válságot, ezért a kis­birtokokat kell szaporítani. A Ház ma 4 órakor kezdi meg a tárca részletes vitáját. A teg­napi ülés éjfélkor végződött. A Ház nagy várakozással te­kint Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter ma délutáni beszéde elé. Budapest: A képviselőház teg­napi ülésén Almássy László el­nökletével megkezdte a földmive­lésügyi tárca költségvetésének tár­gyalását. Maischall Ferenc utén, akinek egy óiás beszédét általános taps­sal fogadták, Eckhardt Tibor azt hangoztfctla, hogy az agrárolló 1924 ben életbelépett autonom harci vámtarifa egyenes következ­ménye és jobban tesszük, ha le­szállítjuk a vámokat, mintha foly­tatjuk az elavult gazdaságpolitikát és a reformok útjára lépünk. Sándor Pál birélta a német­magyar lenmag- egyezményt, ame­lyet nem tart megfelelőnek. Létai Ernő a kormányzat nagy érdemének tulajdonítja a len mag­egyezményt. 1913 óta nem vittünk ki Nemeiországba lenmagot. A ke­reskedelmi tárgyalások eredmé­nyét lebecsülni nem szabad. Lázár Miklós a borfogyasztási adó eltörlését kérte. Kifogásolta a kultuszminiszter alkoholellenes ren­deletét. Csizmadia András sajnálattal szólt a földmivelésügyi tárca mos­toha dotációjáról, aminek az a következménye, hogy sokszor nincs pénz fontos kérdések meg­oldására. Eszterházi Móricz gróf kifogá­solta a rendkívüli kiadások ma­gasságát és foglalkozott a tűzifa kérdéssel. Lukács Béla arra kéite a mi­Juniusban megkezdik a Dréhr-ügy tárgyalását Budapest: Az évek óta húzódó Dréhr-ügy tárgyalására juniusban végre sor kerül. A tárgyalás, mint azt Töreky tanácselnök kijelentette, junius 4­én kezdődik el. Időjárásjelentés Várható időjárás a következő 24órára: Mérsékelt északi légáramlás, néhány he­lyen esetleg zivatarok, a hőmérséklet ki­vált nyugaton valószinőleg csökken. és nem hevertük ki az ország­csonkitás rettenetes vérveszte­ségét. Ezért ragaszkodik a kor­mány a pénzérték állandósá­gához és ezért tartózkodik az olyanmérvü állami beruházá­soktól, amelyekre nincsen pén­zünk és amelyeknek költségeit csak a nép vállaira háruló ujabb terhekből lehetne előte­remteni. A fokozottabb beru­házási tevékenység a magán­vállalkozás feladata. A meg­fontolásnak és lassú haladás­nak erről a vonaláról Gömbös Gyula nem engedi magát és kormányát leszorítani, még, ha ezt az ellenzéki kritika kon­cepció hiányának akarná is bélyegezni. Hogy igenis van koncepció a kormány gaz­daságpolitikájában, azt bizo­nyítják az eddig elért eredmé­nyek. De hogy a kormány által választott ut a helyes, azt mu­tatja a költségvetési vita lefo­lyása, amelynek során a meg­értésnek és a méltánylásnak eddig soha nem tapasztalt foka és mértéke nyilvánult meg. Erre nézve jellemző volt a képviselőház magatartása a miniszterelnök e költségvetési beszéde alatt. A nagy elvi kérdések és a gazdaságpoliti­kai program felsorolása a Ház minden oldalán tetszéssel és helyesléssel találkozott és nem egy esetben a legzajosabb taps éppen az ellenzék padjáról hangzott el. Ha egy idegen a karzatról nézte végiga képvi­selőház viselkedését a minisz­terelnök beszéde miatt, bizo­nyára azt kellett hinnie, hogy a magyar politikában máris megvan a teljes egyetértés a pártok között. A megértésnek és elismerésnek ebben a lég­körben végre is ki fog alakulni a Gömbös Gyula miniszterel­nök koncepciójának megfelelő az a nemzeti egység, amely az ország és a nemzet sors­döntő problémáiban a kormány háta mögé sorakoztatja az ed­digi ellentétes táborokat. A nemzeti egység nem egyetlen pártot, hanem egyetakarást, egy törekvést jelent És való­színű, hogy a miniszterelnök e nagy szónoki teljesítménye ha­talmas lendülettel vitte előbbre a nemzeti egységnek ezt az el­gondolását.

Next

/
Thumbnails
Contents