Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-05-08 / 103. szám

Ara 10 fillér 1934 május 8 Kedd 61. évfolyam 103. szám ESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijaki Helyben és vidéken postán küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példónyonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadéhivatal • Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176' Hirdetések díjszabás szerint. Reménykedve kémleljük az eget, melyet most nagy, szétterpedt, szürke fel­hők rejtenek el tőlünk. Esőt várunk. Esőt vár ma ebben a csöpp országban min­denki, mert eső kell a zöl­delő vetésre, a kiszáradt földbe, hogy naggyá nőjjön, megduz­zadjon s megérlelődjön a buza magva, mely magva a mi éle­tünknek. Szerte a világban folyik a diplomáciai harc. Politikusok utaznak ide-oda, hadseregek gyakorlatoznak, uj technikai csodákat találnak fel, uj sztra­toszféra repülésre készülnek, Bécsben és egyebütt is, politi­kai, gazdasági és véres napi szenzációk harsognak a fü­lünkbe, de mi ma mindegyik­nél ezerszerte többet törődünk azzal: fog-e esni az eső, vagy sem? Ma ez számunkra minden­nél fontosabb, mert ha nem esik még vagy tiz napig az eső, akkor kiég a vetés, oda a paraszt fáradtságos munkája, oda a reményünk s oda a ke­nyerünk is. Magyarország sorsa ennek a nyolcmilliónyi embernek a jövője, sok mástól is, de leg­inkább és legelsősorban attól függ, milyen a termés, mennyi és milyen minőségű buza öm­lik ki a cséplőgépek dobjá­ból. Egész életünk a búzához van kötve s most ezt a búzát fenyegeti nagy veszély. S ami a legszomorúbb, csak­nem teljesen tehetetlenek va­gyunk a veszéllyel szemben, nincs módunkban azzal szem­beszállni, azt elhárítani, mert annyira még nem haladt a technika, a tudomány, hogy az embernek módjában álljon esőt adó fellegeket parancsolni az égre. Nem tehetünk mást, mint amit teszünk, hogy gondolat­ban térdre hullunk a Teremtő, a mindenek Ura előtt, alázatos szivvel, fohászkodva, imádkozva könyörgünk neki, kérve-kér­jük, adjon esőt, öntözze meg a vetést, mert ha nem teszi, akkor mi, koldus magyarok, a legrettenetesebb nyomornak né­zünk elébe. 10.102,000 pengő az adó­hátralék Békésmegyében Békésmegye közigazgatási bi­zottsága ma délelőtt Korossy György főispán elnökletével ülést tartott. Az elnöki megnyitó után Pán­C7él József dr. fojegy2Ő felolvasta az alispáni jelentést, melyhez ál­talános meglepetésre, senki sem szólt hozzá. Az alispáni jelentés elfogadása , után a főorvos terjesztette elő je­lentését. A főorvosi jelentés öröm­mel éllepitotta meg, hogy a megye közegészségügye kielégítő s kielé­gítő a születések és halálozások arányszáma is. A pénzügyigazgatósági jelentés már sokkel szomorúbb, mert ki­tűnik belőle, hogy Békésmegyében az össz adóhátrálék 10 millió 102,000 pengő, melyből április hónapban 187.500 pengőt fizettek be, mig tavaly ép rilisban 180.000 pengővel több volt a befizetés. Hercsuth Kálmán tanfelügyelő jelentésében nagy elismeréssel szólott a megye tanítóságának munkájáról. Az állatorvosi és árvaszéki je lentés ulán a gazdasági felügyelő terjesztette elő jelentését, aki szo­morúan állapította meg, hogy ha két héten belül nem lesz tartós eső, akkor az idei termés elpusztul, kiég. Több kisebb ügy letárgyalása után az ülés a déli órákban ért véget. A hedzsasziak elfoglalták Ho­deidát és Sana ellen vonulnak London: Hivatalosan is megerő­sítik azt a hirt, hogy FeÍ2al emir csapataival elfoglalta Hodeinát. Hatalmukba vették a közigazgatást és szavatolták a személyi és va­gyonbiztonságot, ugy, hogy több európai, aki elmenekült, visszatért. A kikötőben a csapatok sok Je­mennek szánt európai származású hedianyegot zsákmányoltak és el­fogtak két európai tisztet, akik az imám hadseregében harcoltak. Más jelentések szerint a győz­tesek egyenesen Sana, az ország fővárosa ellen nyomulnak, azt azonban az imám utolsó csepp véréig védelmezni fogja. Az imám fia lemondásra akarja birni apját és a katonai parancsnokságot ét akarja venni. Az angol kormány most tárgyalásokat kezd a győz­tesekkel, hogy mi a szándékuk. „A gabonának megfelelő áron való értékesítése az alföldi lakosság legnagyobb problémája" Fnbinyi Tihamér kereskedelmi minisz­ter nagy beszéde Szarvason Szarvas: Tóth Pál országgyűlési képviselő vasárnap délután tar­totta a Kossuth-téren több ezer vá­lasztó jelenlétében beszámolóját, amelyen résztvett dr. Fabinyi Ti­hamér kereskedelmi miniszter is, a Nemzeti Egység pártjának több mint tiz képviselőtagjával. Fabinyi minisztert, aki a déli gyorsvonattal érkezett, már az állo­máson ünnepélyesen fogadták. Korossy György főispán Szolnokig, Márky Barna dr. alispán pedig a határáig utazott elébe a minisz­ternek. A Kossuth-téren mintegy négy­ezer választó gyűlt egybe és lel­kesüdvözléssel fogadta a minisztert, Tóth Pált és a kíséretükben levő képviselőket. Raskó Kálmán kerületi elnök megnyitó szavai után Tóth Pál mondotta el beszámolóját. Tóth Pál országgyűlési képviselő nagy tetszéssel fogadott beszámo­lója után Fabinyi Tihamér keres­kedelmi miniszter szólelt fel és be­szédében többek között a követ­kezőket mondotta : — Amikor ennek a népes és derék alföldi városnak polgárai­hoz szólok, az alföldi gondolat az, amely lelkemet eltölti és ugy ér­zem, hogy minden tevékenysé­günket összpontosítani kell arra, hogy ez a gondolat állandóan na­pirenden maradjon és tervszerű következetességgel határozott cse­lekedetek utján megvalósuljon. Tisztségemből kifolyólag sokat fog­lalkozom ezzel a kérdéssel, amely hozzám, mint képviselőhöz is kö­zel áll, hisz magam is nehéz hely­zetben levő alföldi kerületnek vagyok a képviselője. A gaboná­nak megfelelő áron való értéke­sítése az alföld túlnyomó nagy részben agrár lakosságának leg­fontosabb problémáját jelenti. A gabonaértékesítés kérdése, az ipar­cikkek árának helyes irányban való kialakítása, az agrártermékek külföldi piacainak megszervezése, az értékesítéshez szükséges for­galmi eszközök tökéletesítése és olcsóbbitása, a vasúti tarifák megfelelő alakítása, a szárazföldi és vizi utak helyes kiépítése, ezek kapcsán a földmunkás és kubikos népességnek munkaal­kalmak nyújtása azok a legfonto­sabb feladatok, amelyekkel első­sorban foglalkoznunk kell. — Tiz évre terjedő program alap­ján kiépítjük valamennyi fontosabb bekötő utunkat és ebből a prog­ramból már végre is hajtottuk azt,, ami az első két évre volt tervbe véve. E munkálatok során nagyobb részben már meg is épültek az összes fontosabb tiszai bekötő utak. A nyárra megépül a Körös­höz vezető ut. Ez métermázsán­kint 1 pengőre becsülhető buza ár többletet jelent az egész vidék gazdatársedalmának, összesen te­hát 1 — 2 millió pengőt kitevő effek­tív ártöbbletet. — Nem akarok kitérni a buza kérdésében oly fontos rómoi tár­gyalásokra, amelyek most vannak folyamatban és a mezőgazdaság egyéb kérdéseire, csak a föld­munkások és kubikusok problé­máit emelem ki, mert ez Szarvast és Békésvármegyét különösen ér­dekli. Igyekeztem számukra mun­kaalkalmat teremteni az útépíté­seknél és máshol is, igy legutóbb a gödöllői pályaröviditési munká­latoknál kétszázezer pengőt kitevő munkát juttattam a földmunkásság számára. Jól tudom, hogy a kis­iparosok milyen nehéz helyzetben vannak, ezért még ennek az év­nek a közepén életbe kívánom léptetni a közszállitási szabály­zatot, amelynek tervezete a kis­iparosság körében általános örö­met és megelégedést keltett, mert hivatott biztosítani a kisiparosság részére a közszállitásokban való fokozottabb részvételét. — Egységre és összefogásra van szükség, hogy a kormőny ezt a nem lankadó erővel végzett tevé kenységét áldásosán folytathassa. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter szavait gyakran szakí­totta félbe helyeslés és éljenzés, és amikor a miniszter befejezte beszédét, hosszan és melegen ün­nepelte a gyűlés tebbezer főnyi közönsége. Felszólaltak még Létay Ernő, Csizmadia András és Jánossy Gábor, végül a gyűlés közönsége elhatározta, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt és Sztranyavszky Sándort táviratilag üdvözlik. A beszámoló a Himnusz el­éneklésével ért véget, utána Fa­binyi miniszter még küldöttsége­ket fogadott az Árpád szállóban.

Next

/
Thumbnails
Contents