Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-05-08 / 103. szám

BEKESMEGYEI KOZL0NV 1934 május 8 Olcsón és kellemesen fog nyaralni, ha csatlakozik a „Békésmegyei Közlöny" nyaraltatási a

kciójához Székely Béla előadásának hallgatói bizonyára osztották a régi angol szentenciát, hogy a közönség meghóditásánnk sok-sok komponense között nem utolsók a „to whom you speak, of whom you speak. and how and when and where". És valóban, ha nem az időelőtti kánikula derekán, egyéb társadalmi események idején, a szabadba menekülés évadján hangzik el ennek a kivételes képességű tudósnak a szava, zsúfolt ház publikuma csüggött volna az ajkán és leste volna azokat a bensőséges elmélyedésből, teljes átérzésbőlés összefogó potenciából eredő megállapításokat, amelyek az emberi tudás úgyszólván egész területét ölelték fel. Igaz, a péntek esti, szük körben előadottak elsősorben az orvosoknak szóltak és igy természetes, hogy a mélyen szántó problémáknak táviratstilusu, tömör formában érzékeltetése a matériában nem egészen otthonos, bár egyébként müveit közönségben nem hagytak vissza oly maradandó nyomokat, amilyenek az az individualpszichológia szézám barlangját megnyitották volna előtte. A kertiiskola látogatása inkább a szülők és gyermekek kontaktusa eredményesebbé tételének szólott és csak a szombati előadásban váltotta valóra a Faust előszavából azt, hogy „wer vieles bringt, wird jedem etwas bringen". Mert a „Zsidók pszichológiája" sokkal, lényegesen többet nyújtott, mint amennyit a szürke cim igért. Felölelt históriát, nyelvészetet, szociológiát, természettudományt, gazdaságtant és kiterjeszkedett mindenre, ami a Ma emberét igen közelről érintette. Egyenesen bámulatba ejtette a hallga Jóságot az a két körülmény, hogy az előadás mentes volt minden — ilyenkor szinte mBgétól értetődő és megkívánt elfogultságtól, másrészt, hogy egy gondolatsort követően mindig rekapitulálta az előadottakat, úgyhogy az egyáltalában nem könnyű és az appercepció irányában nagy kívánalmakat támasztó téma úgyszólván maradéktalanul rögzítődött meg a jelenvoltak agyában és ami ennél talán még fontosabb, lelkében is. Minden romanticizmustól, minden érzelgős8égtől mentes, szigorúan tudományos módszerrel felépített konstrukciója elejét vette minden kételynek, minden ellentmondásnak. A Freudizmus szótő fából csak a kevésbé ismert fogalmakat hivta segítségül, viszont gazdagította a „kollektív fogyatékossági érzés" alapvető jelentőségű meghatározásával, mely egészen uj megvilágításba helyezett és elintézett oly kérdéseket, amelyek eddig könyvtárnyi terjedelmű vitát provokáltak. Nem ostorozott, nem gúnyolt, nem végzett ki egyetlen gondolatot sem, holott témája erre állandóan csábította. „Tout comprendre . . .", erre tanított mindenkit és meggyőzött, hogy csak a nek és elsősorban embernek érzi magét, ahol nem meredezik eléje élete minden percében egy fájdalmas probléma : zsidó vagy, tehát más, kevesebb, alacsonyabb vagy, mint a többi, még akkor is, ha szellemi és lelki kincsek krőzusa vagv. Mindezek csak egyes kiragadott részletek abból a rendkívül gazdag gondolatkörből, melynek minden egyes sugara világított és melegített, viszont lehangolóan éreztette azt az első benyomást, amely a zsidó gyermek lelkébe már legzsengébb korában belevési az izoláltság fájdalmas tényét, amely aztán kísérője marad sírja megnyíltáig — de ezek az excerptumok is alkalmasak a távolmaradottak meggyőzésére, mily veszteség érte őket, hogy nem voltak fültanúi a magasröp'ü tanulmánynak. Az előadást dr. Fischmann Mihály, az OMIKE társelnöke vezette be gondolatokban gazdag megnyitóval. Tartalmas zárószavai méltó befejezése voltak az igen sikerült estének. —g —k Fényes ünnepség keretében nyilott meg pénteken a Budapesti Nemzetközi Vásár minden elfogultságtól és balítélettői mentes világszemlélet teszi elviselhetővé azt a kegyetlenséget, amely a fáraók óta a legújabb kornak a fajiság alapján álló diktátoráig minden zsidógyülöletet füt. A szenzáció erejével hatottak az asszimilációs törekvések fiaskójót valló tételei, a zsidó öngyülölet mérhetetlen etikai kőrát igazoló tételei, de legjobban megkapta a hallgatóságot az az igazmondősa, hogy a gettózsidó a maga mélységes vallásosságában, elmélyedő istenhitében, Messiásvárásában sokkal kevésbé érzi az antiszemitizmus feléje áramló gyűlöletét, mint az úgynevezett modern zsidó, ki nem jut, mert nem juthat el környezetének adoptáltet ásóig és az a rövid pár mondat, amely rámutatott a cionizmusnak a zsidókérdés megoldásét hátráltató és talán lehetetleriilő metodikájára, amely a nemzeti motívum belevegyitésével elhomályosítja a szentföldi munka egyedül helyes célkitűzését, tudniillik, hogy ott a zsidó is egyenjogunak, egyenrangúnak, emberBudapesten nagy ünnepségek keretében nyilt meg a 29. magyar árumintavásár, amelyet a közvé leméuy 10 év óta Budapesti Nemzetközi Vásár név alatt ismer. Talán ennek a jubileumnak tudható be az, hogy a vásárt ezúttal hoszszu évek után újból maga Magyarország kormányzója, nagybányai Horthy Miklós nyitotta meg, aki pont 9 órakor érkezeit fényes kíséretével a vásár Stefánia-uti főkapuja elé. Már közel egy órával korábban egymásután érkeztek a notabilitások. Horthy Miklós kormányzót és nejét Magyarország miniszterelnöke Gömbös Gyula fogadta, majd üdvözlő beszédet intézett az államfőhöz a magyar kereskedelmi miniszter, valamint a vásárt rendelő budapesti kamara elnöke Éber Antal. A kormányzó először a külföldi államok pavillonjait kereste fel. Olaszország pavillonjában Colonna herceg, az olasz követ, a bolgár pavillonnál a bolgőr állam ügyvivője, a nemzetek pavillonjánől pedig Ausztria, Franciaország, Belgium, Németorszőg, valam int a Balti-államok Budapesten székelő követei fogadták a kormányzót. Sor került ezután a vásár egyes csoportjainak tüzetes megszemlélélésére. A főváros, valamint az idegenforgalmi csoportok pavillonjában a kalauzolást Budapest polgármeste : Sipőcz Jenő, valamin* azIdegenforgalmiTanács és a MÁV vezetői vették át. Nagy tetszést aratott a nemzetközi kiállítás is. Hosszan időztek a vendégek az élelmiszercsoport, a kozmetika, a kisipar és a háziipar pavillonjaiban. Ezután a vásár területén felállított Stúdió felé indult a menet, ahol a miniszterek és a polgármester rövid üdvözlő szavakkal mondották el a vősár területén elhangzott első üzenetközvetítéseket. Az ünnepségek lezajlása után délután 2 órakor a nagyközönség előtt nyilott meg a Nemzetközi Vásár, amely május 14 ig marad nyitva. Békéscsaba megyei város népmozgalmi kimutatása A közegészségügyi viszonyok ugy az előző hónaphoz, mint a mult év áprilisához viszonyítva valamivel rosszabbodtak, mert a születések száma csökkent, a halálozásé alig változott, igy a természetes szaporodás csak 12-vel aktív. A csecsemőhalálozás emelkedett. A fertőző betegedések száma valamivel csökkent. A hökhurut és bejelentendő betegségekhez nem tartozó rubecla halmozottabban jelentkezett. A vöröskereszt iskola fogászata 21 munkanapon 30 munkaórán 81 gyermeket kezelt és 169 fogtömést, 43 foghúzást és 41 egyéb beavatkozást végzett. A roncsoló toroklob elleni védőoltások e hónapban tovább folytak és a kötelező himlőoltás is megkezdődölt. A tracnomások fel kutatására végzett kiterjedt vizsgálatok tovább folytak. Szülelett összesen 74. Ezek kőit volt: Holt szülött 3, törvénytelen 3. Házasult összesen 34 pár. Meghalt összesen 62. N em orvosoltatott 7 éven elüli 2, 7 éven felüli 3. Orvosrendőri hullavizsgálat 2 esetben fordult elő. Az életkort tekinlve: Halvaszületett 3. Elhaltak 0 - l-ig 19. 1-5ig 6, 5—10-ig 1, 20-30 ig 1. 3040-ig 5. 40—50-ig 2. 50—60-ig 8. 60—70-ig 6.70-80 ig6,80-90-ig5. A kórnemre nézve: aggkori végelgyengülés 4, agyszélhüdés 5, agyhártyalob 1. szervi szívbaj 5, szivizomelfajulás 1, érelmeszesedés 1, tüdőlob 9, lüdővész 1, genymel! 1, bélcsavarodás 1, epeutak gennyes lobja 1, májkötőszövet gyulladás 1, nyálrák 1, farkastorok 1, bélhurut 5, cukorbaj 1, méhenkivüli terhesség 1.' emlőrák 2. elvérzés szülés után 1, vérmérgez

ás 1, kötőszövetlob 1, idegsorvadás 1, sarkoma 2, rángógörcs 1, önakasztás 1, veleszületett gyengeség 6, balvaszülött 3, merevgörcs 1, roncsoló toroklob 1. Fertőző betegségek közül előfordult: roncsoló loroklob 17, vörheny 9, kanyaró 20, bárőnvhimlő 4, nvilt tbc 4, trachoma 5, hökhurut 31. járványo8gyomorbénulás 1 (vidéki). A békéscsabai körzeti kerületi gyorsiróverseny Izgalmas napokat élnek mostanában az ország gyorsiróí. Budapesten és a vidéken most folyik az idei országos gvorsiróversenv, a magyar gyorsírók legnagyobb erőpróbája. Az országos verseny keretében Délkelet-Magyarországon Szeged és Békéscsaba kapott megbízást kerületi verseny rendezésére. A békéscsabai kerületi versenyt vasárnap bonyolította le a Békéscsabai Gyorsírók Egyesülete a felső kereskedel mi iskolában. A versenyen, amelyet Bálint Antal ÖTI főtanácsos, mint az országos szövetség kiküldöttje vezetett, résztvettek a Békéscsabai Gyorsírók Egyesülete, az áll. Ieányliceum, a női kereskedelmi szaktanfolyam, az ág. h. ev. reálgimnázium, a községi fiu felső kereskedelmi iskola. a békési ref. reálgimnázium és a szeghalmi ref. reálgimnázium versenyzői, összesen 99-en. A szövetség kiküldöttje a legteljesebb elismerését fejezte ki a Békéscsabai Gyorsírók Egyesülete vezetőségének a mintaszerű rendezésért. A versenyzők nagy száma — úgymond — a legszebben bizonyítja, hogy Békéscsabának a magyar gyorsíróéletben ma is milyen jelentős szerepe van. A beadott dolgozatokat Budapesten birőlják el; az eredmény kb. egy hónap múlva várható, amikor is azt közölni fogjuk.