Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-29 / 96. szám

1934 április 29 Ara 10 fillér Vasárnap 61. évfolyam 96. szám SME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI ÜAPILAP EISfizetéai dijak • Helyben és vidéken postán küldve neegydévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint: 10 fillér Főszerkesztő: DP. üeisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal a Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. Nekünk, kizárólag nekünk címezte Benes csehszlovák külügyminiszterazokat a szavakat, melyeket a fényes prágai ebéden Barthou francia külügyminiszternek mondott. Benes szépen és tetszetősen tud beszélni s beszédében sok a meggyőző erő, de mi már megtanultunk átlátni szavain, mi tudjuk, mit és mennyit kell komolyan vennünk az ő nagyhangú kijelentéseiből. Azt mondja, hogy ők nem támadják soha senki létérdekeit, nem támadják a kulturát és a lelkiismeretet. Lehet, hogy Barthou fenntartás nélkül elfogadta ezeket a szép szavakat és értelmüket s az sincs kizárva, hogy a fehérhajú francia külügyminiszter lelkét édes érzések borzongatták meg, amikor Benes arról fuvolázott, hogy a francia és a cseh nemzet kulturája között sok a hasonlatosság, hogy Csehország őszinte barátsággal és szeretettel gondol Franciaországra. Ez valószínű s beszédének ezt a részét mi is aláírjuk. Hiszen Csehországnak illik is szeretettel gondolni Galliára, mert utóvégre nekik köszönhetnek mindent. De azt már ne mondja Benes ur, hogy Franciaország és Csehország közölt semmifélehübérur és vazallus féle kapcsolat nincsen, mert ezt ő maga sem hiszi igazán. Sőt taián éppen azért hangoztatja ezt annyira, mert érzi, hogy igenis Csehország és az egész kisantant nem egyéb, mint Franciaország vazallusa. Ahogy Páris fütyül, ők ugy táncolnak. Azzal meg aztán igazán ne kérkedjen, hogy az első cseh kormány Párisban alakult meg s hogy a cseh katonaság alapjait a Szajna partján rakták le, mert — óh együgyüség netovábbja — ezzel éppen amellett tesz tanúságot, hogy Csehszlovákia a franciák jóakarata nélkül egyáltalán nem is létezhetne. Ezzel, éppen ezzel bizonyította be legjobban, hogy országa és az egész kisantant igenis vazallusa Párisnak. Megértjük, hogy Prága lelkesedéssel, örömmel fogadta Barthout, mi mindent megértünk, még azt is, sőt azt a legjobban, hogy mit jelent Benesnek az a felkiáltása, hogy Csehország az utolsó leheletig megvédelmezi határait. Rendben van, helves, nagyon helyes, hogy ezt oly fennhangon üvölti felénk, mert hegy nekünk üvölti, az olyan evidens, hogy magyarázni felesleges; de ne felejtse el Prágában soha senki, hogyezzel szemben mi meg azt harsogjuk rettentő erővel és hittel feléjük, hogy mi meg soha, amig világ a világ s abban egyetlen egy magyar él, soha nem mondunk le az ezeresztendős magyar határokról. Prága harsog, hát mi is harsogunk ! Erősebben, elementárisabb erővel, mint Prága, zugjuk a népek s elsősorban is éppen Benesék fülébe, hogy mi tudjuk, hogy áll a bál, mi tudjuk, hogy most csak halk, szelíd tangót járnak a nemzetek s látjuk, hogy Prága ebben nagy mester, de elválik jó Benes ur, ki a különb legény, ha az álmos tangó helyet ropogós, vad táncot kell majd lejteni. Arnyak Amerika felett Aquinoi Szent Tamás logikájának alapvető szabálya, amelynek értelmében minden, legyen az bérmi, akár élő valóság, akár elvont fogalom, az ellenkezőjével határozható meg a legjobban, mélyen eszébe vésődhetett az Egyesült Á'lamok párisi követének. Ez a tiszteletreméltó ur u. i., aki abban a beszédben, amelyet a British Advisory Commitee meghivására a Guild Hall kupolája alatt tartott, a pillanatnyi elmezavart, amelyet Roosevelt állandósítani törekszik, ilykép jellemezte : „Módomban áll kijelenteni — hangzott a szózat — és pedig olyan határozottan és olyan kétségtelenül, amilyen határozottan és amilyen kétségtelenül csak lehet, hogy azok a korlátozások, amelyeket Washington foganatba vett, muló jellegűek. A vád, mely szerint a Fehér Házban esztelen radikalizmus ütött tanyát, alaptalan és alaptalan az a félelem is, hogy Amerika a Szovjetunió nyomdokain haladva, a világgazdaság pilléreit sorra kidönti". Nos. mindebből egy szó sem igaz.. Mindennek ép a fordítottja áll. És Amerika elérkezett egy olyan forradalom küszöbéhez, amelynek végső határát és nyugvópontját senki nem láthatja. Számtalan államban, ahol a puritánok egyenes leszármazói tanyáznak 8 ahol ehhez képest annak idején mindenki mámoros lelkesedéssel csatlakozott Roosevelt keresztes hadjáratához, ma letépi és sárba gázolja a tömeg a kék sas jelvényét. Oregon, Texas, Washington képviselői, amire eleddig példa nem volt, burkolatlanul izgatnak a központi hatolom ellen és az öt tó partjain a nyílt lázadás szövétnekei lobognak?! Azzal állunk itt szemben, amit a geológusok Lyell nyomán kőzeti csuszamlásnak neveznek, értve alatta azt a komikus jelenséget, amelynél a föld hámrétegei egymásba gabalyodnak és vesztett egyensúlyukat keresik. De hagyjuk el a fogalmak ködsüvegét és engedjük beszélni a tényeket. Ezek rögtön útba igazítanak. íziben kikottyantják, hogy — mig a termelés szakadatlanul nő — a fogyasztás szakadatlanul csökken Amerikában. A Federal Reserve Board indexszámai harsány hangon tesznek tanúságot e • mellett. Nem is szólva a nagyobbnál-nagyobb világcégek mérlegeiről, amelyek egytől-egyig bizonyítják, hogy a raktárkészletek egyre nőnek, ám vevő sehol sem mutatkozik a láthatáron. S kinek a javára torlódnak fel a magasba a javak? Siessünk megjegyezni, hogy nem a dolgozókéra. Mert igaz ugyan, hogy a munkaidő csökkent és a munkabér emelkedett, de ugyanakkor az elsőrendű szükségleti cikkek ára nem kevesebb, mint negyven százalékkal haladja meg azt a szintet, emelyen akár a mezőgazdasági, akár az ipari bérek kisebb-nagyobb ingadozással mozognak. És mindez azért, mert a dollár értékének csorbítása — lévén a pénzhigitás a legbotorabb eszköz, amelyhez egy állam folyamodhat — jobban felbolygatta a gazdasőgi életet, semmint az anyaméh halála a kaptárt. Az inflációt megszüntetni nem állott az elnök hatalmában. Mit gondolt és mit tett volna a farmer, akinek a fülét hónapok, évek óta azzal duruzsolták tele, hogy minden bajnak, ami sújtja, a tőke kapzsisága az oka s hogy nyomban vége szakad a nyomorúságának, ha a terhes kölcsönt, amelyet teljes értékű dollárban vett fel, higitott dollárban róhatja le? A farmernek ugyanis eleget füllentett már Roosevelt. ígérte, hogy az állam felvősárolja az összes gabonakészletét, igérte, hogy a gabona ára megint felszalad odáig, ahol 1928-ban állott és igérte, hogy megszükiti az agrárollót. Ám közben az iparárak mindegyre emelkedtek s az Economist munkatársa aggódva jelentette Londonba, hogy a legsilányabb öltözetért a farmer kétszer, sőt vidékenként háromszor annyi gyapotot s háromszor, sőt vidékenként négyszerannyi búzát kénytelen szolgáltatni, semmint csak egy évvel ezelőtt a legjobbért. Iowa kormányzója leköszön azzal, hogy Rooseveltet b°számithatatlannak tartja. Észak Dakota kormányzója azt üzeni Washingtonba, hogy a paraszt' lázadás minden pillanatban kitörhet. És mit csinál az elnök 7 Üzen és üzen és megint üzen, olyasmit, amiben értelmet nem hogy találni, de keresni se lehet. Politikájának célja az volt — jelenti be, — hogy minekutánna az áremelkedés bekövetkezett légyen, visszatér az egészséges pénzhez. Megannyi üres ezó, amely szemérmesen eltakarja minden politikai gondolat hiányát. Roosevelt egyetlen igéretét sem váltotta be. Azzal jött, Illés prófétaként tüzes szekerén, hogy talpra segiti a mezőgazdaságot, megteremti a társadalmi békét az egyes osztályok közölt. És ime a falu öldöklő háborút folytat a város ellen, a tőkés az iparos ellen, a szakmunkás a napszámos ellen. S ami a legborzasztóbb, az, hogy a parasztság joggal lázadozik. Rooseveltnek legfeljebb az a vigasza marad, ami Vilmos császárnak. Elmondhatja, mint a doorni száműzött: „Ezt nem igy akartam, nem igy gondoltam." Ig. A hétfői közgyűlés póttárgysorozata 1. Jánossy Gyula polgármester nyári szabadság ügye. 2. Nyilas Andrés képviselőtestületi tag inditványa a villamosáram számlák beszedése tárgyában. 3. Közkórházi sebészetipavillon használatba vétele és berendezések rendelése. 4. Stefánia Szövetség részére eszközeit lakásberiet meghosszabbítása. 5. Inségsegély alap átmeneti tulkiadásainak előlegezése. 6. Özv. Ásványi Józsefné segély ügyében kisgyülési határozat. 7. Vaskapu és Iskola utcák megnyitása. MMNMMMMMNMMMMMIMIM LEGÚJABB HÍREINK Musanov Magyarországról való elutazása után Kelebia határállomásról táviratot küldött Gömbösnek. Benes a közeljövőben Párisba utazik, ahol a kisantant, Ausztria és Magyarország együttműködéséről fog tárgyalni. Párisi utja után kerül sor római útjára. Bihar megyében, különösen Nagyszalonta környékén óriási szárazság uralkodik. A gabonanemüeket nagy veszedelem fenyegeti.