Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-11 / 33. szám

1934 'február 11 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY B Krónika Franciák nem panaszkodnak, Hogy életük csendes és nincs Változó s, Folyik a harc szüntelenül, Amit kisér oknélküli Vérontás. Boulevardok sétányait Ellepte a különfele Náció, Ámde amit ott művelnek, Nincsen abban semmiféle Ráció. Kloákáhnak söpredéke Napok óta uralja a Tereket, így juttatják előtérbe Á lenézett kommunista Szekeret. A rendőrség, katonaság ? Kivitette a gépfegyvert, Tankokat, Hogy akik még ilyeneket Nem láthattak, bámulják meg Azokat. És a kormány ? Mindennapra Akad egy új, élretörő Vezető, Aki szegény annyit sem szól. Mint náltink egy háromnapos Csectemő. Fantáziám szárnyain, ha Elképzelem az éjjeli Lármákat, lateremre! Megsajnálom Csendhez szokott, szép francia Dámákat. Akik között, régen tudom, Hősök, bátruk szép számmal is Akadnak, Egy sincs köztük, ki örvendne Ennek a bús, különleges Farsangnak. Nem tart soká már a farsang, össze vissza még két éjjel Polkázunk S azután, mint megtért bűnös, Bűnbánóan, hittel Mea Kulpázunk. De jó is, hogy van feloldás S a bűnöktői megtisztulhat Sok lelek, Akik hitük tudatában Még e földön feloldozást Remélnek. Szegeny krónikásnak nincsen Bűne, mégis libabőrös A bőre, Mert megírt egy szenzációt, Elüélték érte harminc Pengőre. Hogyha hallgat a krónikás S nem írja le a jól ismert Neveket, A közönség kiabál, mert Elhallgatta az izgalmas Esetet. Tisztelettel kérdem tehát: Krónikásnak lenni miért Érdemes ? Hiszen amit megírhat ma, Esküszöm rá, egy cseppet sem Érdekes 1 erde Uram! Jól jár, ha a közkedvelt Jorina crepe to cie"-nel óvja magát Mindig Jó Kapható minden gyógyszertár­ban, jobb drogériákban és illat­szertárakban. Bartók Béla Békéscsabán Az Aurora-Kör február 15-iki hangversenyének kimagasló ese­ménye Bartók Béla szereplése, akinek hírneve régen túlnőtt© már kis országunk határait s muzsikája meghódította egész Európát. Munkatársunknak alkalma volt beszélni Korniss Géza dr. városi kulturtanécsnokkal, az Aurora Kör lelkes, hezzáértő vezetőjével, aki Bartók Béla csabai szereplésével kapcsolatban a következőket mon­dotta : — Február 15-én este ismét ki­magasló zenei élvezetet — mond­hatom, élményt — nyújt az Aurora­Kör Békéscsaba város és környéke közönségének. — A mult esztendőben Kodály Zoltán keresett fel bennünket, most pedig Bartók Bélát sikerült meg­nyerni egy személyes szereplésre. — Mindenképen nagy kitüntetés ez, ugy egyesületünkre, mint vá­rosunkra, mert köztudomásu, hogy ugy Kodály, mint Bartók, csak a legritkább esetekben és kivételesen fogadnak eí vidéki meghívást, ami érthető is, mert azt a kevés sza­bad idat, amivel rendelkeznek, nemzeti érdekből is, elsősorban arra használják fel, hogy a kül­földi kuiturmetropolisok meghívá­sának tegyenek eleget, egyébként pedig nagy elfoglaltságuk a fővá­roshoz kö!i őket. — Békéucsaba városa az elsők között fog'alt helyet azon magyar véresők között, melyeknek közön­sége Bartók zenéjét kezdettől fogva megértették és értékelték. — Részben ennek, részben pe­dig az Aurora Kör zenei szakosz­tályával fennálló személyes nexu­sának köszönhető Bartók Béla mostani látogatása. — Bartók Béla nemcsak a zene­művészeti főiskola zongora fősza­kának világhírű professzora, de a magyar népzene mellett a tót nép­dalok költészetének is legkiválóbb kutatója, gyűjtője, ismerője és fel­dolgozója. — Érdekessége lesz a 15 iki hengversenynek, hogy tót népda­lai és tótkórusai is szerepelnek a műsoron, ugy szólószámokben, mint az Iparos Dalárda férfikará­nak előadásában, természetesen az eredeti tót szöveggel. — Figyelemre méltó, hogy a tót népdal-költeménynek ezeket a gyöngyeit Bartók Béla személyé­ben egy ízig- vérig magyar zene­szerző gyűjtötte össze és dolgozta fel az egész kulturemberiség által hozzáférhető művészi formában és a tót népzenének ezeket az alko tásait most egy magyar zenei egyesület mutatja be közönségének. — Érdekessége lesz még az estnek, hogy ott szerepel elsőimben az Aurora-Kör pompás uj hang­verseny zongorája, amelynek meg­vételét az egyesület válaszimánya, áldozatot nem kiméivé, a legutolsó gyűlésen határozta el. Minden elismerés és dicséret megilleti az Aurora-Kört, hogy vá­rosunk zenekedvelő közönségét ily mages zenei élvezethez segíti. A földmivelésiigyi miniszter megálla­pította a belföldi tűzifa árát A hivatalos lap közli a földmi­velésügyi miniszter rendeletét az Erdőbirtokosok és Fakereskedők Feforgalmi Részvénytársaságnak a hasai termelésű tűzifa tekinte­tében megállapított vásárlási kö­telezettségéről, továbbá a rész­vénytársaság éltai megvásárolt tű­zifáért fizetentő érákról. A miniszter bejelenti, hogy az említett rész vény társaságot bizta meg a hazai tűzifa értékesítésé­nek és érvédelmének biztosítása céljából a külföldi tűzifa lebonvo­litésával 1931 jenuér 1-től 1937 julius 31-ig. A részvénytársaság köteles a hazai tűzifát a terme­lőktől a megállapított egységáron megvásárolni. A részvénytársaság köteles a megvásárolt tűzifa vé­teláréra előleget nyújtani. Az ára­kat egy külön kimutatás részletezi. Lépésről-lépésre Drága Barátnőm I Olvastam mult vasárnapi „Ismét egy lépés" c. cikkedet és jóleső érzéssel állapitottam meg, hogy ismeretlenül is közeledünk egy­máshoz. Már előző cikkemben leszögez­tem, hogy a mai idők komoly nőt kivánnak a családban és a csa­ládon kivül is. Kétszeresen áll ez a tétel akkor, ha egy igen fontos problémával: a gyermekneveléssel akarunk foglalkozni. Ha az elmúlt pár hónap alatt történt szomorú események julnak előtérbe, fájó szívvel kell arra gon­dolnom, hogy a mai gyermekek, a jövő nemzedéke felett senki sem fogja a gyeplőt és — mint a meg­bokrosodott lovak — vadul vág­tatnak, céltalanul és leromboljék mindazt, ami vad vágtatásuknak útját állja. Minden vitán felül áll tehát az a tétel, hogy ez-an a téren hiány­zik az erős kéz. Ez az erős kéz — kétségtelen — az apai szigor, az édesapa féltő szeretetének finom nüanszai, ami a fogékony gyermeklélekben bámulatos cso­dákat visz végbe. Szomorúan kell azonban tudo­másul vennünk, hogy a mai ab­normis viszonyok csaknem lehe­tetlenné teszik az apáknak, hogy a gyermekneveléssel intenzivebben foglalkozzanak. A kenyérgondok, a céltalan küzdelmek, az örökös csalódások a legerősebb idegzetű férfiből is kedvetlen, mogorva, me­lanchóliára hajló embert faragnak. Am a betegség csak addig ko­moly és aggasztó, amig nem tud­juk megállapítani a diagnózist. Tul vagyunk ezen. Tudjuk, hogy fér­jeinkre nem lehet száz százalékig számítani a gyermeknevelés terén. Ez a feladat tehát reánk, anyákra hárul. Elismerem, hogy nagy, nehéz, a gyönge női erőt meghaladó fel­adat a gyermeknevelés problé­mája. De nem szabad visszaret­tegni tőle. Sőt, ellenkezően, kettő­zött erővel kell felvennünk a küz­delmet. Ha ezen a téren eredményt eka­runk elérni, ha azt akarjuk, hogy mindkét nembeli gyernaekeinkbő minden tekintetben korrekt embe­rek váljanak, legelsősorban szakí­tani kell a múlttal. Korrekt gyér mekeket csak korrekt anya nevel­het. Hogy egy banális hasonlatta szolgáljak : hiábe ültetik a csemeté a legmegfelelőbb talajba és a leg­jobban trágyázott földbe, ha olyar tőről metszették, amelyet sohaserr gondoztak. Szakítsunk a múlttal drága barát­nőim. hogy mindenekelőtt méltói­legyünk e nagy faladat betöltésére S ha szakítottunk a múlttal s an­nak ezer és ezer bűneivel s igaz hazáját szerető magyar asszonyok leszünk, akkor bátran vállalkoz­hatunk erre a feladatra. S ha esi meg tudjuk tenni, ha a pokol faj­z&tját messze űzzük magunktói. akkor nem kell félnünk attól, hogy a mi leányaink a nyilvánosság elölt üsihivóan cigarettára gyújta­nak s attól sem kell rettegnünk, hogy a mi fitiink kezet emelnek az édesanyára, vagy revolvert sze­geznek azokra, akiket második atyjukként kell iisztelniök. Nincs gondolkozási időnk 1 So­rompóba kell állnunk. S mert tud­juk, hogy nehéz lesz a küzdelem, ez egy okkal több arra, hogy egy percig se késlekedjünk. M. B.-né. Dr. Lusztig Géza előadás­sorozata a modern angol irodalomról Ugy véljük, illik egy szóra meg­állni, egy szóval megemlékezni arról a kulturjelenségről, amit Lusz­tig előadássorozata jelentett és amely most fejeződött be. A mo­dern angol irudalom nagyrészé­ben ismeretlen területét megmun­kálni óriási teljesítmény, de Békés­csaba szempontjából talán nem is ez a kulíurtény, hanem az. hogy ennek a szép kísérletnek állandó és kitartóan érdeklődő közönsége támadt. Lusztig mostanában ebbe az új­ságba is ir és itt is, Írásaiban, megfigyelhetjük, hogy óriási lexi­kális és pragmatikus tudása ele­ven erőt nver abban a művészi és drámai feldolgozásban, ami az ő sajátja. Mindezen tulajdonságok szabad előadásban még nagyobb erőre tesznek szed. Hogy némileg jellemezzük az előadó munka­módját és hogy behatoljunk ku­lisszatitkaiba. talán ezt mondhat­juk : Lusztig keret gyanánt az an­gol és a világtörténetet tárja elénk, mely kollektív tünemény és ebben a keretben jelenteti meg az angol irodalom nagyjait, az individium kiteljesedéseit. A grandiózus hát­tér előtt mozognak a grandiózus egyéniségek, a pszychologia reflec­torában megvilágítva. Ilymódon a közönség ugyancsak tanul, de mű­vészi élményben is részesül. A teljesség kedvéért még az Aurorának is köszönettel keli adóz­nunk, mely ezen előadássorozat megrendezésével, a sokirányú pro­gramja mellett még az iskolánki­vüli népmüvelés ügyének is szol­gálatot tett. Dr. F. E. — Közalkalmazottak részére külön rendkívüli kedvezménye­ket nyujtunk, vidékre díjmentesen szállítunk. Kopstein butoráruház, Békéscsaba, Andrássy-ut 25.

Next

/
Thumbnails
Contents