Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-11 / 33. szám

t$34 február lt Vasárnap 61. évfolyam 33. s&ém BEKESMEGYEI KÖZLÖNY E Ififizetési dijak i Helyben £s vidéken pe*t<Sn köWve ne­fy«dévso 6 »«nsé. «gy kúnapra 2 pengő. P*W*rve«kint- 1# öUé* * POLITIKAI NAPILAP a e Szerkeszi3«ég és kiadóhivatal i békésGsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. FászerkeMtS: Dr. R«ii»z Jizstf Hirdetések díjszabás szerint. Pátrie A Staviszky-boírány teljesen felkavarta Franciaország életét. A Chautemps-kormányt első lehelletével elsöpörte a nagy panama, de nem kimélte meg a nagyon is harcias és kemény­öklünek hangoztatott Daladiert Sem, melyet a botrány okozta utcai tüntetések késztettek 1«­mondásra. '' Pánzs forrongott. Az utca kövezetét feltépte a csőcselék, mely itt nem is állt meg, ha­nem felgyújtotta az ujságpavil­lonokat, megtámadta az Elyseet s mindent tört és zúzott, ami kezeügyébe került. Vér folyt Párizsban s már­már ugy látszott, hogy az 1789 iki események fognak pontosan megismétlődni s a Rajnától a Pyrreneusokig lángbaborul Fran­ciaország. Az egymást sürün váltogató kormányok tehetetlensége a diktatúra vágyát ébresztették fe! a demokratikus köztársaság szülőhazájában s az a veszély fe­nyegetett, hogy teljesen romba­dől a büszke köztársaság, hogy vagy a monarchisták, vagy a kommunisták zsákmánya legyen a hatalom. A politikai sötétségben, a nagy zűrzavarban Lebiun elnök, akit már kikezdett a nép­szerűtlenség, Doumergue, mint az utolsó mécses, utolsó lehe­tőség felé fordult, bizván ab­ban, hogy a volt köztársasági elnök személye eloszlatja a sö­tétséget, lecsillapítja a kedélye­ket s békét és rendet teremt az országban. Doumergue eleinte vonako­dott elvállalni a kormányalakí­tást, de végül is, engedve a sok oldalról megnyilvánult óhaj­nak, vállalta a kabinetalakitást. Vállalta, mert azt érezte, hogy őt a Pátrie, a haza szólítja, neki a Pátrieért, a hazáért félre kell tennie minden más egyebet s vállára kell vennie a francia miniszterelnökök utóbbi időben nagyon-nagyon m egsulyosbodott keresztjét. Doumergue dezignálásának hírére egyszeribe elült a fórra­dalmi zaj Páris utcáin, sőt Tar­dieu és Herriof, a jobboldali és baloldali radikális vezér kibé­külésével olyan csoda történt, mely minden franciát ámulatba ejtett s megnyugtatott. Kétségtelen, hogy Tardieu és Herríot, amikor kezet nyújtot­tak egymásnak, a Pátriere gon­doltak, közös édesanyjukra, Franciaországra. Csodálatos és bámulatra méltó a franciákban az a tulaj­Páris meg van elégedve Doumergue kormányával Páris: Doumergue volt elnök tegnap este megalakította a nem­zeti egység kormányát. Az uj k©r­mény 20 minisztere közül ^kép­viselő, 4 szenátor és 4 parlamen­ten kivüli személy, A kormény a harmadik köztársaság 96-ik kor­mánya. A miniszterek névsora a követ­ke? ö : Miiiiözterelr ök (iérca nélkül): Doumergue (pártonkívüli). Tércenélküli miniszterek: Herriot képvi^eiő (radikáüspárli) és Tar­dieu képviselő (köztársasági kö­zéppárti). Igazságügy: Chéron szenátor (baloldali pártonkívüli). Külügy : Bnrthou szenátor (de­makrata egyesülés pártja). Belügy : Albert Sarraut szenátor (radikális párti). Pénzügy: Germein Martin kép viíe'ő (köztár_asási baloldal.) Hadügy : Pétain tábornagy. Repülésügy : Denain tábornok. Kereskedelem: Lamoureux kép­viselő (radikális párt). Poataügy: Mellarme képviselő (radikális párti). Haditengerészét: Pietri képviselő (baloldali köztársasági párti). Közműnké üg*: Fiandin képviselő (baloldali köztársasági párti). Földmivelésügy: Quenille kép­viselő (radikális párti). Kereskedelmi tengerészet: Bert­rand képviselő (radikális párti). Gyarmatügy: Laval szenátor (pártonkívüli). Nemzeti nevelésügy: Berthod képviselő (radikális párti). Közegészségügy és sport: Louis Merin képviselő (demokrata köz­társasági egyesülés pártja). Munkaügy: Marquet képviselő (uj szocialista párti) Nyugdíjügy: Rivolle, a fronthar­cos szövetség elnöke. A lapok túlnyomó része kedve­zően fogadja az uj kormányt. A nemzeti egység megalakulásaöröm­mel tölti el az ország közvélemé nyét. A lapok különösen nagy lel­kesedés és tisztelet hangján írnak Doumergue személyéről. A Le J»ur megállapítja, hogy Franciaor­szág szerdán ez örvény szélén él­lőtt s veiéságos csoda mentetíe nug. A Figaró szerint az uj kor­mány tutf.j, amelyatez alkotmány agg őre kormányoz a révbe. Két­ségtelen, hegy Doumergue mindent elkövet, hofey megmentse az or szásot. A rendőrség jelentése szerint a szerda asti tüntetések résztvevői közül 96- ot bíróság elé állítanak, 7 ellen, akikre rábizonyították, hogy a rendőrökre lőüek, gyilkos ség kísérlete cimén emelnek vé­det. Tegnap e következő kiált­ványt tették közzé, amelyet a falakra ragasztottak: Polgártársak! Megbízlak, hogy megalakítsam a Treuge Deit, a megbéküléá és az igazságosság kormányét. Ez a kormány meg­alakult. A kormény nevében fel kérem Önöket, hogy mostmár Önök teljesítsék kötelességüket és mondjanak la minden agitécióról, mindenek felé helyezve a köztár- , saság érdekét. Doumergue. Eltemették Móra Ferencet Szeged : Ma délelőtt 11 órakor temették el Móra Ferencet, az or­szégoshirü írót és tudóst. Szeged város gyászba öltözött srre az alkalomra. A házakon fekete gyászlobogók lengtek. Soha nem látott tömeg vonult a mu seumbe, melynek nagytermében az elhunyt író ravatala állott. Az egyházi szertartást Glallfel­der Gyula dr. csanédi megyéspüs­pök végezte nagy pepi segédlettel. Szeged városa nevében Pálffy József dr. helyettes polgármester búcsúztatta el a város és az egész ország nagy halottját, akit sokezer főnyi tömeg kisért ki a (emelőbe. Elfogták abudapesti petárdamerénylőt Budapestről jelentik, hogy a rendőrségnek Schiess József bu­dapesti szobafestősegéd szemé­lyében sikerült kézrt kerítenie az utóbbi időben elkövetelt petárda­merényletek tettesét. Schiess vallatása sorén elmon­dotta, hogy kommunista érzelmű, beismerte, hogy ő követte el a merényleteket, sőt azt is beval­lotta, hogy március 21-én, a ta­nácsköztársaság kikiáltásénak 15 ik évferduójén nagyobb szabású merényleteket akart elkövelni. donság, mely háttérbe szőrit minden érdeket, ha a Pátrieről van Sió. A haza mindenekelőtt — vallják a franciák és nemcsak hogy vallják, de ugy is cselek­szenek. Mi bizton tudjuk, hogy ha egy-két napig még lesznek is kisebb tüntetések, Párizs ha­marosan lecsendesedik s a Szajna partján rendben fog to­vább folyni az élet. Árn az eimult, megtörtént eseményeket még sem lehet elfelejteni, vagy pláne letagadni. Kétségtelen, hogy a tünteté­sek és vérontások közvetlen oka a Staviszky-boírány volt, de ha a dolgok méíyere, velejébe nézünk, akkor rájövünk, hogy a Staviszky-botrány csak tüz volt az olajra, Franciaország még ma is a leggazdagabb és leghatalmasabb országa a kontinensnek, arany­készlete szinte legendás nagy­ságú, de a világgazdasági vál­ság, mely ugy követte a világ­háborút, mint a nyári égi há­borút a zápor, még ebben a gazdag s jólétben élő ország­ban is kimutatta foga fehérjét. A jólét nem szűnt meg a galloknál, de csökkent s ez a változás tette elkeseredetté az uri, kényelmes élethez hozzá­szokott franciákat, mely elkese­redésnek kirobbantását a Sta­viszky-botrány végezte el. Franciaország bárhogy is el van látva mindennel, ami éle­téhez szükséges, éppen ugy megérzi, ha nem is oly súlyo­san, mint mi, hogy baj van Európa élete körül s ha gon­dolkozna, ha keresné a baj okát, akkor rájönne, hogy min­den nyomorúságot az észszerüt­len békediktátumok okoztak. A nagy Pátrie, a közös Pát­rie, Európa éhezik és veszély­ben van, a nagy Pátrie súlyos beteg s csak akkor gyógyul meg, ha a rajta ejtett sebeket orvosolják a népek. Az orvoslás nehéz dolog s mi magunk nem is tudnók el­végezni, de el tudná végezni Franciaország, akinek megvan­nak hozzá a megfelelő, szük­séges műszerek. Mint ahogy a Pátrieért Dou­mergue vállalta a kabinet ala­kítást, ugy kell a nagy Pátrie­ért, Európáért vállalnia az or­voslást Franciaországnak is.

Next

/
Thumbnails
Contents