Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-01 / 25. szám

Ara 10 fillér 1934 februári Csütörtök , • 61. évfolyam 25. szóra ESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKUS NAPI LAP ElSfixatési dijak* | Főszerkesztő f S*«rke»;»«Öség kiadóhivatal i Helyben és vidéken postán küldve ne- | _ ' _ f Békéscsaba: Ferenc József-tér 20. Telefon 176. gyedévre 6 pengő. egy hónapra 2 pengő. * OP> HeiSZ J/OSSST C »,.,.. Példánycnkint- 10 fillér j. | Hirdetések díjszabás szer

int. Newyork város főpolgármestere dühösen csapott az asztalra. A nagy tanácsteremben a tízmilliós metropolis vezető tisztViselői voltak jelen, akik tanácskozásra gyűltek össze. . A főpolgármester hivta össze őket, hogy megtárgyalják, miképpen. hogyan segítsenek a roppant hagy város ezer és ezer munkanélkülijén, éhezőjén. ' Mert hiába nyerte meg az antant a háborút, hiába lobogott diadallal a csillagos lobogó ideát Európában, a nagy betegség Amerikát is kikezdte, mégpedig amerikai méretekben. Newyork éppen ugy megérezte a gazdasági válságot, mint Doboz, a yenkik felett éppen ugy beborult az ég, mint a magyar parasztok felett. Newyork, ez a modern, gigászi Bábel, hiába csillog bele millió lámpa káprázatos fényével az éjszakába, nem tudja elrejteni, eltitkolni fekélyes, Üszkös sebeit, a munka- és kenyérnélküliek ezreit. A főpolgármester megunta az örökös siránkozást és semmittevésben megnyilvánuló sopánkodást s elhatározta, hogy megragadja az operáló kést és kivágja a sebet. A tanácskozó tisztviselők előtt kijelentette, hogy most aztán vege a sok beszédnek, a szó-lavináknak, pénzt kell előteremteni s azon melegedőhelyeket és népkonyhákat kell felállítani. A tisztviselőknek szokatlan volt ez az erélyes hang, hiszen Jim Walkertől ilyesmit sose hallottak. A legtöbbje szinte megdöbbent, tíe akadt köztük olyan is, aki gúnyosan mosolyogva kérdezte meg főpolgármesterét, hogy honnan akar pénzt előteremteni, hiszen a város pénztárában hiába keres dollárokat, dollár-százezreket. És ekkor csapott az asztalra a polgármester. Felindulten, dühösen, de jogos felháborodással. — Tudtam, hogy ezt fogják kérdezni — mondotta — tudtam. Hogy honnan veszek pénzt? Ne féljenek, pénz is lesz. Majd elbocsájtok egy-két városházi léhíitőt és azoknak mammutfizetését fordítom a munkanélküliek megsegítésére. Ezt felelte Newyork város főpolgármestere a kérdezőknek, akik a felelet hallatára elnémullak s bizonyára megdermedte^ megfagyott mosollyal az ajkukon néztek egymásra. New/ork messze van. Sokezer kilométer és egy nagy óceán választja el tőlünk, de főpolgármesterétől tanulhatunk. Mert nálunk is vannak léhűtők, akik semmi, vagy kevés munka ellenében óriási övedeltneket húznak, akiknél redukálni lehetne. Csak az asztalra kellene csapni. Keményen és határozottan, mitsen törődve azzal, hogy egyesek ajkán megfagyna a mosoly. A Gömbös-kormány most odacsapott. Belenyúlt a fővárosi dzsungelbe, hogy tisztítást végezzen. Itt is sokan felhördültek, de a felhördülés az üszkös seb fájása, amivel az operáló orvosnak nem kell, nem szabad törődnie, mert nincsen operálás fájdalom nélkül. „Az egyenjogúság megvalósítása lehetővé tenné azt, hogy a népek barátságban és békében éljenek" Berlin: Hitler kancellár tegnap, kormányrajutésénak első évfordulója alkalmából nagy beszédet mondott a rádióban, amelyben leszögezte Németország kül- és belpolitikájának irányelveit. Beszédének nagyobbik részében külpolitikával foglalkozott. A^ német külpoiitiHa tengelyében Híüer isméi a teljes egyenlőség követelményét helyezte, mert az egyenjogúság megvalósítása teszi lehetővé, hogy a népek barátságban és békében eljenek egymással. A győzők és legyőzőitek közötti különbséget meg kell szüntetni és be kell bizonyítani a világnak, hogy a népek között felmerült konfliktusokat az erőszak alkalmazása nélkül is meg lehet oldani. A német—lengyel szerződés méltatására áttérve Hitler rámutatott arra, hogy a baráti jóviszonyt Németország és Lengyelország között azért szorgalmazta, mert a német—lengyel viszony annyira kiéleződött, hogy történelmi hagyománnyá lett a német—lengyel ellenségeEkedés. Éppen ezen a ponton akarta bebizonyítani a világnak a birodalmi kormány, hogy őszinte békét akar, s meglehet találni a megegyezést. Az osztrák—német kérdésről szólva, mély sajnálkozással állapította meg, hogy a német kormány és a jelenlegi osztrák kormány viszonya egyáltalában nem kielégítő. A felelősséget ezért az osztReflexió Bethlen István gróf debreceni beszédlére rák kormányra hárította. A német kormányt nem érheti vád azért, mert a nemzeti szocialista eszme, amely az egész német nemzetet hatalmába kerítette, nem állt meg az osztrák határköveknél. Ha a jelenlegi osztrák kormány minden eszközzel el akarja fojtani ezt a mozgaimat, ez az ő magénügye. Vissza kell utasítani azonban azt a vádat, hogy a birodalom részéről bármilyen akció folyna az osztrák állam ellen. A német birodalom az ausztriai német nép szabad akaratának teljes respektálása mellett bármikor hajlandó kezet nyújtani az igazi megegyezéshez. Hitler ezután melegen emlékezett meg a fasiszta Olaszországnak és Mussolininek Németországgal szemben tanúsított barátságáról. A német-francia viszony taglalására tért át azután. Kijelentette, hogy ép ugy, mint Lengyelországgal szemben, barátságos békét akar teremteni Franciaországgal is. A kibéküléseknek létre kell jönni, mert különben Európa a szakadék szélére kerül. Franciaország a biztonságát félti; Németország azonban nem akarja veszélyeztetni ezt a biztonságot. Rámutat ezután arra, hogy a Saar-vidék az egyetlen terület, amely miatt vita állhat fenn, ha ezt a kérdést megoldják, nem lehet területi konfliktus a két nemzet között. (S) Bethlen István gróf debreceni beszédében igen alaposan foglalkozott az aktuális gazdesági kérdésekkel és megéllepitoita a kormányzat gazdaságpolitikájának eredményeit. A leg!öbb kérdésben ugyanez a gezdatégpolitikai felfogása, mint a kormányé. A mezőgazdasági válság okait és gyógyításának módjait fejtegetve, felvetette ez eszmét, vejjon nem olna-e helyénvaló, ha a pengő bélföldi és külföldi értékelése kö ' * ölti különbözetet a Jegybank hivatalosan is elismerné. Ettől ugyanis azt várja Bethlen, hogy a gazdaközönség az exportált agrárcikkekért nagyobb árhoz jut. Bethlen István e javaslatának közelebbi magyarázatát esdta másnapra közzétett nyilatkozatában. Ebban kijelenti, hogy a pengőre vonatkozó javaslatát csak kellő előkészítés után lehet megvalósítani. de azö 3incs arról, hogy máról holnapra élatbe lehetne léptetni a pengő átértékelését. Pontosan megállapítja ugyanis, hogy ehhez előbb négy előfeltételt kell megvalósítani, amelyek nélkül a pengő átértékelése be neas következheiik, mert ez igen veszedelmes bonyodalmakkal volna kapcsolatos. Ez a Bethlen által felsorolt négy előfeltétel a következő: először az államháztartás egvensulyának teljes biztosítása. Másodszor a külkereskedelmi aktívum állandósítása. Harmadszor a Nemzeti Bank deviza- és eranykészletének meg^ felelő alátámasztása és negyedszer a külföldi hitelezőkkel való végleges megállapodás. Bsthlen ezt a négy előfeltételt mér debre-ceni beszédében is felsorolta, utóbb közzétett nyilatkozatában pedig újból kihangsúlyozta. Ezzel maga is leszögezte, hogy a penjsőérték megváltoztatása nem tartozik az aktuális politikai feladatok sorába, mert hiszen a négy előfeltétel teljesülése még hosszabb időt fog igénybe venni. Mindamellett, hogy Bethlen István maga is előfeltételekhez kapcsolta a pengő átértékelését és hogy az ő falfogása szerint sem kerülhet tehát most még sor erre az intézkedésre, a kormány mégis szükségesnek látta, hogy ebben a kérdésben határozottan és minden kétséget kizáró módon! leszögezze a maga álláspontját. Az pedig ez. hogy szilárdan kitart a pengő értékének változatlan fenntartása mellett, mert ez a pénzpolitika bizonyult eddig a leghelyesebbnek és ennek köszönhető, hogy gazdasági életünkben a nagy nehézségek ellenére is meg van a stabilitás és a szilárd kalkulációs alap. A kormán> nem teheti ki az ország és az egyes egyének gazdálkodásét és megélhetését a pénzérték változásával feltétlenül kapcsolatos megrendülésnek és rázkódtatásoknak. A Bethlen István által felsorolt négy előfeltétel megvalósításán a kormány igenis kezdettől fogva a legnagyobb céltudatossággal dolgozik. Helyre akarja és fogja állítani a költségvetés egyensúlyát, amihez Bathle... István tanúsága szerint is ma már közelebb állunk, mint a kormány hivatalbalépéf nek időpontjában. A kivitel fejlesztése terén elért sikereket Tyíer éppúgy nyugtázza, mint Belhlen István. A Nemzeti Bank deviza és aranykészletének alátámasztásét céloz-'