Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-01 / 25. szám

110 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY mitt mOselyemhari fillér strapa tartós harisnya fillér férfi zokni hibamentes ANDRÁSSY-UT 7. zák a bövált devizapolitikai ren­delkezések. A külföldi hitelezők­kel a kormány állandóan tárgyal, sőt mér jelentős eredményeket is ért el a kamatmérséklés és a hi­telek meghosszabbítása terén. Ds ha a négy pontban teljes is a megegyezés a kormány és Bethlen István felfogása között, viszont a kormány a kivánatoi nagy cél el­érése után sem szándékozik a pengő értékéhez hozzányúlni, mert meggyőződése szerint az előfelté­telek teljasedése esetén minden hasonló valutapolitikai intézkedés önmtriótól feleslegessé válik. A pengő értékelésében tehát semmi változás nem történik. A Ki­nek pengője van, vagy akinek be­léte van, az nyugodían aiha>ik. A kassai német konzult megfenyegették a kommunisták Kassa: A kassai német konzu­látus udvarán tegnap 50 főnyi kommunista gyűlt össze, akik kö­zül többnek sikerült behatolni ez épületbe és von Grsb követ dol­gozószobájába. Su'yos szemrehányást tettek a konzulnak a német kormánynak a kommunistákkal szemben tanú­sított eljárása miatt és megfenye­gették a konzult, hogy összezúz­zák a berendezést. Egy járőr azét­kergette őket. Néhányat közülük letartóztattak. Irfojárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára : Élénkebb északnyugati szél, fagypont kö­rüli hőmérséklet, sok helyen csapadék, havaseső és hó. il dollár halállánca Inkább a férjemtől válok meg, mint ez állásomtól A fővárosi iskolák női tanaze­mélyzete körében rendkívül iz­galmat kelteti a polgármester ki­adott utaüitása, amelyben a kul­tuszminiszter rendelete alapján utasította az iskolaigazgatókat, hogy valamennyi férjes tanárnőt és tanítónőt fegyelmi felelősség mellett hallgassanak ki arra vo­natkozóan, hogy az illető férjének mennyi a jövedelme. A jelenté­seket a polgármester felterjeszti a kultuszminiszterhez, A női tanszemélyzet fiz 'ít­keztetí a kultuszminiszter tíiide­letébol, h •-••»" tervbe vették a fér­jezi ti no. .onsíők elbocsátását, illetőleg nyugdíjazását. Vannak olyan tanárnők, ille.ye tanitónc'c, ak'k kir eniélték, hciy ini>*bb <•; f >j lől válnak meg mini állás ><úól. Mint h. ii. a rend"! 1 ,. röv.desen vid " re is elérk 'k s 'i vidéki ianitónő^nc 1 , i b-. xteniök, ha <y ük k : r. uwwfernsífai K'ihIíó. hivatass. JéSr 12 •eS J kia f i­Annak az örömére, hogy a Volstead-act szárazságban kimúlt, a dollár is becsípett. Minekutánna egy nat'yot húzott Roosevelt csu­torájából. Ez év január tizenötödikén az elnök üzenetet intézett a kongresa­szushoz, amelyben nem kér sem­mit, csak azt, ami itt következik. Felhatalmazást arra, hogy mind azt az aranyamennyisége!, amely e csillagos lobogó árnyékában ta­lálható, az állam részére bármikor igénybe vegye és p»dig tekintet nélkül arra, hol, magánosok vagy jogiszemélyek birtokában, a fald elalt, avagy a föld színén, rejlik. Felhatalmazást továbbá arra hogy a dollár értékét annak hatvan százalékánál rögzítse mag. Felha­talmazást végül arra, hogy — mivel az elmúlt év tavaszán ® kongresz­s^us a dollár értékét ötvan s?á­z«?éknál horgonyozta le — a Fa­deral Rüserve Bank alaptőkéje — két müliérd aranydollár — egyedül és kizárólag a régi s az uj azfe,e lékhatárok különböző st§ge folytén várható áringadozások semlegesí­tésére fordíttassák. Szóval nem kért és nem követelt s ami a leg­meglepőbb, nem nyert el keve­sebbet, mint olyan halaimat élet és vagyon faléit, aminővel senki eddig a Fehér Hájban nem ren­d Ikezett. Washington György fagy­vernék élével hivta létre az Egye­sűit Államokat « fegyvern»k éiével vedta meg III. György zsarnoksága eüen. De az alkotmány őt is csak olyan embernek mérte és tekin­tette, mint azokat a prémvadászo­kat és sócsempészeket, akik mint közkatonák alatta szolgáltak és harcoltak. Lincoln Ábrahám egyet dobbantott a lébával és milliós hadseregek kelták elő a földből. Ám ő sem volt képes arra, hogy Amerika frigyládáját, amint Madi­son fellengősen az alkotmányt nevezte, csak egy bstüvel is meg­kurtítsa. Roosevelt Tivadar az im­perializmus nyelébe segítette ha­záját, de nyomban távoznia kellett, amint a szabad verseny patkány­körmeit — alkoftnányellenessn — megnyirbálni igyekezett. Sem ezek, ssm a többi bálvány, Adams, Grant, Jefferson nem álmodott so­ha olyan diktatórikus teljhatalom­ról, aminő most Rooseveltnek az ölébe hullott. S ennek meg van a maga oka. Rooseveltnek sikerült a lomha tömegeket megmozdítani és sike­rült bsnnük olyan lelkesedést fel­gerjeszteni, amelyet — ugy látszik — a kudarcok végeláthatatlan so­rozata sem lehasít, de éleszt, Si­került pedig azért, mert, amit előtte senki az elnöki székben megkoc­káztatni nem merészelt, nyersen és nyiiían szembs fordult azokkal a duvadakkal, amelyek eddig sza­badon garázdálkodtak és pártot ütött a hat aimasságol; ellen, ame­lyek — Rainey, az alsóház elnö­^ne.; szavait idézzük — mos! is u j élősködnek Amerika testén, *~nnt f • öngy e» cser hátán. Roo­sevíí él a nép sae "teoen, mint hki a kicsit e nagy, a magé­rahagyo'.t egyént a csorda társu­lások, a kartelek, a trösztök e!lei\ védi. És ugv áll a valósig tükré­ben, mint aki elsőnek hirdetett az osztálymentes Amerikában osz­tály harcot. Mindez, amit itt látszólag feles­lsgesen elmondattunk, lényegbe­vágó s a dollárra tartozik. Az auraols nélkü' ugyanis. amelyet a töm'!sr*.k fej® körül szőttek, aligha értenők meg az elnök intézkedé-' seií, az a bizonyos oopu'aris lura, prns*lyí»t Salluoh'us CriipUS a POÜ tika nélkülözhetetlen élfteleme­ként jellemzett, közönségesen és magyarul a népszerűség az, amelv előrft hajtja, a kudarcok zátonyain át. Hiéba állapítja m-3g kíméletlen őszinteséggel a Balfimore Sum, hosy a közmunkák terve szétpat­tant, mint a buborék, hogv senki n^m vér tőlük semmi jót, hogy a New R»covery Act mind«nütt csalódást hozott. Hiába álbpitja meg Borah szenátor némi kár­örömm»;l. h®gv a munkanélküliség nem c?ökk«*n, hogy a?, árak emel­kedése c»«»k pillanatnyi szemfény­vesztés. És h ába állspitja meg Big, «z Economist politikai tovat vezetője, hogy a délibáb, amelyet Roosevelt kerget, eddig tízmilliárd dollárt emésateft fel a ho^y a költ­ségvstés előbb-utóbb összeroskad a népjóléti kiadások terhe alatt. Az elnök ép azért, mert tervei egymás után csütörtököt monda­nak, kénytelen ujabb és ujabb légvárakat emelni, ha csak azt nem akarja, hogy a népszerűség, amelyet elég óvatlanul maga iránt felkeltett s amelynek rabul esett, az ellenfélben csapjon ét és ezen az uton követnie kell őt minden­kinek, aki nsrn akarja, hoay a felidézett osztályharc nyílt forra­dalomba torkolljék. És ez a be nem vallott, de mélyen érzett fé­lelem adja meg nemcsak a hát­terét, de értelmét is azoknak a rendszabályoknak, amelyeknek életbeléptetésére a kongresszus — fanyalogva ugyan — az elnök ré­szére a felhatalmazást megadta. Hogy ezeknek a rendszabályok­nak, ha csakugyan életbe lépnek, mi lesz a következménye, arra igen könnyen megfelelhetünk. A hatalmas aranymennyiség, amelyet az amerikai kincstár ma­gához kaparint, lehetővé teszi azt, hogy ezentúl ne a Tederal Reserve Bank, henem maga az állam bo* cséjtsa ki a fizető eszközöket és pedig olyan mennyiségben és olyan értékben, ahogy a kedve tartja. Ennélfogva módjában fog állni a kamatlábat, az ércfedezet aranyát, az árfolyam magasságát akkor felemelni és akkor leszállítani, ami­kor éppen eszébe jut. Mivel pedig Amerika külügyi mérlege tevőleges és különben is Amerika &z egész világ hitelezője, nem keli attól félnie, hogy ,az arany kiszivárog a területéről. Éi igy bármikor térdre kényszerítheti magát Angliát ?s és arra bírhatja, hogy ugy tánc íjon, ahogy ő fütyül — s kövesse «»zc ' az uton, amelyet egyec... irár.viSolt ' gazdaságnak, mások ,;edig, ke- I vésbé burkoltan, államszocializ­musnak neveznek. €!iu pedig — ha kedve szoty­tyaq — mosolyogni fog azon, hogy ép az az állam sodródott az ál­lsmszocializmus homokgázlójóba először, amely pár évvel ezelőtt még olybá tűnt, mint az indivi­dualizmus utolsó csillagsánca. Georg Friedrich Wiihe'm Hégel az elvsiumi mezőkön folytathatja elő­adását a thesis, antithesis és 9 synthesis rejtelmeiről, amelyek jtt szeruank láttára, ugy nőnek kl egymásból, mint a baobab indái a yo«hi cserepéből. (lg) SuByos visszaéléseket fedeztek fel a román erdészeti hivatalnál Bukarest: Az erdészeti hivatal­nál, amely a román autonom in­tézményekhez tartozik, napokon át tartó vizsgálat után a bizottság súlyos szabálytalanságokat állapí­tott meg. Kiderült, hogy Petre Jo­hann vezérigazgató éa Koza igaz­gató több millió leiéi megkárosí­tották az államkincstárt. Mindkettő! letartóztatták. Fülemiíe-eset — prózában Kiegészítésképpen tegyük rögtön hozzá-- a biró részéről itt nem történt semmi inkorrektség. Sőt f Romváry Tibor dr. tőle telhetőleg igyekezett levágni a tengeri kígyó hatalmasra duzzadt fejét (nagy ritkaság, hogy büntetőügy nála két órahosszat tartson), de a körülmé­nyek maghiusitottík szándékát. Miről van szó ? Semmi, jelen­téktelen ügy. Ha nem vagyunk ott a tárgyaláson, nem is tudjuk elképzelni, hogy lehet ebből ilyen nagy dolcot csinálni. Még 1933 szeptember 17 én tör­tént. Özv. Lehoczky Ferencnénél összeültek eey kicsit a szomszéd­asszonyok. Bsszélgettek. Egyszer csak az.t mondja Lshoczkyné KlU ment Jánosnéhoz fordulva : — Lslkem, én nem tudom hogy» hogy nem, nagyon sok csirkém vasz el mostanában. Legyen szí­ves átdobni őket, ha olt vannak a naguk udvarán, ne szokjanak oda Klimentné beieegyezőleg bólin­tott. Azután hazament. Félóra múlva b^éllitott Lehoczkynéhoz Urbanek Ferenc, aki Klimentékkel egy házban lakik és elkezdett kiabálni: — Mit mondott mega ? Hogy mi megeü zük a csirkéjét ? Ne mondjon ilyeneket, mert... Lehoczkyné védekezett. — Nem is i ;merem magukat, hét hogy mondhattam v Ina ? Dő « szí csatának • m akart véget - adni. Vagv öt pt rcig ve­H/^ked k, végül aztó.. Uíbaiek « méregtől pulykavörösen a kapu fel indáit. K ízben összeakadt u isséit'as Lehoczky Ferenccel, ct :k a v re aa !• \ hogy Urbanek ic jslentetta Leho kyt. Orvoai bizonutvánnv-d igazoiía nyolc napán be.^1 gyó­iyuló sérülését, 5; öt ízt

Next

/
Thumbnails
Contents