Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-12-08 / 271. szám

1932 december 8 Csütörtök 59-ik évfolyam, 271-ik szám WWWMWjTJinjixvxqVUVlVL^ • - - - - ———•• - • n • .mioftin ai mtf mi ftMif^iM Hi rtM OX BEKESMEGYEI I0ZL0NY Előfizetési dijak i Helyaen és vidékre posian küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő — Példányonkint 10 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabt: Ferenc József-tér 20. Telefon: 176. Gyula : Kneifel-utca 13. szám alatt Hírd té^ek díjszabás szerirt. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Hatvanezer pengővel lett szegényebb Békéscsaba (A Közlöny eredeti tudósítása) Köztudomásu, hogy a borfogyása­tási edót a kormány január 1-től kezdődőleg 50 százalékkal redu­kálta. Ez a miniszteri rendelkezés most érkezett neg Békéscsabéra. Eddig Csabán közel 120.000 pen gőt vett be a város borfogyasztási adóból, tehát n.ost 60.000 pen­gőt elveszítünk. A rendelet azt mondja, hogyha a város sokalja veszteségét, akkor emelje fel a pótadól. Csabán 50% a pótadó, amelyet polgármeste­rünk takarékoskodása révén ér­tünk el. Kizárt dolog, hogy a pót­adót emeljék, mert, sokan voltak olytnok a város képviselőtestüle­tében, akik 4G% os pótadót sze­retlek volna lótni. Ez természete­sen kis ábránd, mert a kiadósok még 50% os pótadó mellett is erő­sen le vannak faragva. 60.000 pengő kiesett a város zsebéből, de azért nem kell csüg­gednünk, mert mód fog arra talál­tatni, hogy pótadó emelés nélkül is rendben legyen a város háztar­tása. Itt emiitjük meg, hogy Gyula város borfogyasztási adója eddig 40.000 pengő volt. Most husz ez­ret a gyulaiak is elveszítenek. Változatos és élénk vita gyulai városi közgyűlésen — Gyulai szerkesztőségünktől. — Gyula véros képviselőtestülete hétfőn délután rendkívüli közgyű­lésre ült össze. Varga Gyula dr. polgármester nyitotta meg a köz­gyűlést igen lanyha érdeklődés mellett. A munkanélküliség kérdése napirend előtti felszólalásra kész­tette Ottlakán Tivadart, aki azt kérdezte a polgármestertől, hogy van-e valami elgondolása a nyo­morgó munkanélküliek megsegíté­sére nézve? Tavaly hatszázan kaptak inségliszt-segélyt, arri kö­rülbelül kétezer éhező Ínségét eny­hítette, ha a családtagokat is hoz­zászámítjuk. Az idén sekkel na­gyobb a munkanélküliek száma, mint tavaly ilyenkor volt, indokolt tehát, hogy a segítés módjáról már most gondoskodjanak. Kérdi továbbá, van-e tudomása a pol­gármesternek arról, hegy a kötő­gyárban a Bedeaux-rendszer mel­lett tízórás munkaidőt kényszerí­tenek a munkásnőkre és azzal fe­nyegetik őket, hogy ismét vesz­prémi munkásokat hozat a gyár, ha a fokozott munkaidőt el nem fogadják. Kifogásolja továbbá, hogy még most sincs megfelelő étkezőhelyiségük a munkásoknak. Varga Gyula polgármester vá­laszában elmondja, hogy a mun­kanélküliség enyhítésére már rég kidolgoztatta az inségmunkálatok tervezetét, de ennek keresztülvite­lére 100.000 pengőre volna szük­ség és igy a tervezett munkálatok nagyobb része pénzhiány miatt nem lesz megvalósítható. Időköz­ben rendeletet kapett, hogy a va­gyon- és jövedelemadóra, valamint társasági adóra kivetendő pótlékok utján gondoskodjék a város az inségmunkák fedezetéről. A kive­tés meg is történt és amilyen arányban ezek a pótlékok majd be fognak folyni, olyan arányban indítja meg a város az inségmun­kákát. Arról, hogy a kölőgyórban tízórai munkaidőt vezettek be, csak Ottlakán felszólalásából ér­tesült. Ha majd az érdekeltek pa­nasszal fordulnak hezzó, ugy a fennálló törv ényes kereteken belül intézkedni fog, úgyszintén a gyári munkásétkező kérdésében is. Kéri válasza tudomásulvételét, ami egy­hangúlag meg is történt. A villanytelep és a kisipar Fejes Bertalan a gyulai kisipa­rosságnak azt a sérelmét teszi szóvé, hogy a viliinytelep az ő nagy tőkéjével és hatalmával tűr­hetetlen konkurrenciát csinál a helyi kisiparnak, amikor belső sze­relési rr unkálfctokat és villamos­sági közszükségleti tárgyakat szál­lít a magánfogyasztóknak 12 havi részletfize tésre. Nagyon szomorú­nak mendja, hogy egy ilyen nagy vállalat, mely harmincéves kon­cessziót kapott méregdrága egy­ségárak mellett, most még a kis­iparosságra is ráveti magát. A külföldi nagyvállalatok ingyen ad­ják azt a közönségnek, amit ez a nagyvállalat drága pénzért akar a fogyasztónak eladni. Kéri a pol­gármestert, hogy lépjen közbe a kisiparosság védelmére. Dr. Varga Gyula polgármester válaszában rámutat arra, hogy a villanytelep tényleg folyamodott iparigazolványéit szerelési mun­kálatokra és villamossági felsze­relési tárgyak árusítására, amit azzal indokolt, hogy a magasabb fes2ültséfcü uj érem a házi belső szerelések atalakitását teszi szük­ségessé. Közbekiáltások : Nem igaz I Az uj áram is 220 voltos lesz. Dr. Varga Gyula polgármester: Azt hiszi, az lesz a legméltányo­sabb, ha a villanytelep kérelmét az ipartestület megfelelő szakosz­tályával történendő megtárgyalás után fogja majd elintézni. (He lyeslés.) Kijelenti, hogy a helyi kisipart megfelelő . védelemben fogja részesíteni. (Általános he­ly eslés.) A napirend tárgyalása során mir.dedekí lőtt köszönetet mondanak gróf Fong­rácz Jenőnek, a város képvise­lőjének azért a gavalléros bőke­zűségéért, hogy 530 métermázsa vetőmagbuzát bocsátott kedvező feltételek mellett a megszorult gyu­lai gazdák rendelkezésére. Azután hasonló gavallériát gyakarolt a a képviselőtestület a Gyulai Álta­lános Vadásztársasággal szemben, amennyiben a 7000 pengős évi haszonbérét az idei esztendőre 6000 pengőre, a bérlet további négy esztendejére pedig 5000 pen­gőre szállította le. Nagyobb vitát provokált az a javaslat, hogy három gyakornoki állást szervezzenek a városnál, mégpedig főiskolai képesítéssel bírók számára havi 100 pengő, egyéb képesítéssel rendelkezők számára havi 80 pengő fizetéssel. Egyidejűleg megszüntetnének há­rom napidíjas állást, tehát tulaj­donképen csak átszervezésről van szó. A vita során Tűz Reinhard takarékossági szempontból elle­nezte a javaslatot, Csige Varga Antal pedig a város autonómiá­jának sérelmét látta benne, mert ily módon nem a közgyülfs vá­lasztaná, hanem a polgármester nevezné ki a jövendőbeli tisztvi selőket. Lindenberger János az ál­lóshalmozások ellen beszélt, mert tudomása szerint még most is van­nak olyan városi alkalmazottak, akik máshonnan nyugdijat húz­nak. Dr. Csete József fulmináns beszédében tiltakozott az ellen, hogy a gyulai polgárok gyermekei nem tudnak Gyulán elhelyezkedni, a vármegyét megrakják idegen fiatalemberekkel és egyetlen gyu­lait sem neveztek ki gyakornokul a vármegyéhez. Ezért kell a vá­rosnak a saját fiairól gondoskodni és örömmel szavazza meg a pol­gárirester javaslatát. Ezen az ál­lásponton volt a közgyűlés is, mely a javaslatot egyhangúlag el fogadta. A Homokgödör vizlevezetési munkálatainak felülvizsgálása kö­rül elrendelt vizsgálat tárgyában sokan szenzációt vártak, ez azon­ban elmaradt, mert Abeháíiék fe­lebbezését — nem lévén végha­tározatról szó — elutasították. A vizsgálat ebben az ügyben folya­matban van s ha be lesz fejezve, tisztán fogja látni mindenki, hogy mi történt, vagy történt-e egyálta­lában valami a Homokgödör körül. A Bonyhádi-ut burkolása körüj nagy vita kerekedett afelett, hog'] elengedjék, vagy ne engedjék vállalkozóknak a kirótt 1600 pe[ gős kötbért. Végül is számtalan hozzászólás után uffy döntöttek, hogy elengedik. Napirendre került az Ajtós-utca rendezésének tengeri kigyója is és a képviselőtestület ugy döntött, hogy valamennyire kártalanítja az érdekelteket. Ennek következtében Farkas Miklósnénak 680, Varga Mihálynak 310, Balázs Jánosnak 800 pengőt, Heilinger Antalnak 720 és Ludvig Jczsefnek 990 pen­gőt engedtek el a kirótt burkolási költségekből. Az idén vissza nem fizethető függő kölcsönöket a jövő év vé­géig meghosszabbították és név­szerinti szavazással határoztak a közpénzek elhelyezésének módja felett. Majd az egész polgárság örömére bevezették az ásványvíz és szikvizadót, ami az érték 10 százalékát teszi és igy 20 fillért fizetünk majd egy üveg szódavíz­ért, aminek béke idején 4 fillér volt az óra. De hiába, pénznek muszáj lenni 1 Végül elhatározták, hogy az Or­szágzászlót a vármegyeháza előtü kis parkban fogják feállitani. MMMMMMMWMMMWMMMM ür. Hollós Istudn előaődsa a Kereskedelmi Csarnokban A Kereskedelmi Csarnok szoká­sos évi előadássorozatának első estéjét december tizedikén tartja meg, amelyen dr. Hollós István, az orszégoshirü ideggyógyász, pszichoanalitikus olvas fel a lelki­betegségek gyógyításának ujabb problémáiról. Hollós dr. nem is­meretlen a csabai közönség előtt sem, a múltévben ugyanis a ma­gántisztviselők hiv^k meg egy es­tére s akko:^^fpóros színe-java megjelent $J|)P&sán. Hollós .dr. különösen híres könyvével: Bucsum a sárga háztól cimü tanulmányával szer­zeit ma^anak osztatlan nagy ne­vet, ugy tudományos, m nt előkelő irodalmi körökben. Dr. Hollós szom­bati előadása méltó bevezetője lesz a Kereskedelmi Csarnok ez évben is bizonyáratnivós előadás­sorozaténak, amelynek első estje iránt már is nagy az érdeklődés a közönség körében. Járásbíróság! kaleidoszkóp — Gyulai szerkesztőségünktől. — Bevonul egy kétegyházi kártyás­kompánia. Ramslit játszottak özv. Kiss Lajosné korcsmájában, ott fülelték le őket a csendőrök. Popa Istvén napszámos az első partner. Irni, olvasni nem tud, de kártyázni , Szelezsán György „sertéske­edő kicsiben" a második. Ez egjámborabb,, mert mindent ker­elés nélkül bevall. Muntyán Da­nyila a harmadikT Foglalkozásnél­küli ötvenszázalékos rokkant. Szó­rakozásból kártyázik. Hazárdjété-

Next

/
Thumbnails
Contents