Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-20 / 155. szám

^i-a Tssíier 1 Békéscsaba, 1932 julius 20 Szerda 59-ik évfolyam, 155-ik szám ESMEGTEII0ZL0NT POLITIKAI NAPILAP '^•^ rrrrrrr Előfizetési dijak • Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám: 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Huszonöt békéscsabai szegénysorsu gyer­mek fog augusztusban Buda­pestre utazni Jánossy Gyula polgármesterünk jóvoltából. A szegénysorsu gyermekek,amikor az iskolából kikerülnek s eljön a szünidő, alig várják, hogy megkezdődjék a „sorozás" a pesti nyaralásra, amely évente megismétlődik a főváros budai gyermeknyaraló telepén és a tíalaton mellett. Sajnos, a mostani viszonyok folytan a létszámot állandóan csökkentik s igy most csak huszonöt szegénysorsu gyermek mehet a poros Csabáról a szép nyaralótelepekre. Természetesen a szegény­sorsu lakosság, amely váro­sunkban elég nagy számmal lelhető fel, nem tudja azt, hogy milyen csekély számmal mehet­nek a gyermekek nyaralni és naponta megrohamozzák a polgármesteri hivatalt. A létszám mar betelt és nem győzik el­utasítani a sok jelentKező szü­lőket, akik már kétszáz főnyire szaporodtak. brdekes kikötései vannak a fővárosnak is. Tiszta, ép ruhá­kat, fehérneműt, cipőket, játék­szereket, fogkrémet, fogkefét, szappanokat kiván a szegény­sorsu gyermekektől. Azt hisz­szük kevés szülő van a csabai szegények között, akik a fenti követelményeknek megfelelnek, mert soknak még kenyérre sem telik, nemhogy fogkremre, ami nélkül ma meg lehet élni. Amikor megtudják ezt, bi­zony sok szülő visszavonja a jelentkezést. E helyütt nem is ezt akar­tuk kidomborítani, hanam arra a körülményre akarunk rámu­tatni, hogy a huszonöt helyre, milyen tömeges a jelentkezés. Miért ? Mert a gyermekek tény­leg nyaralni vágynak, örömmel itt hagyjak szüleiket, hogy a Körös nelyett esetleg a Duná­ban és a Balatonban füröd­jenek ?! Nem. A vézna, csont és bőr gyermekeket szüleik talán azért Küldik el, mert nem tudják rendesen táplálni gyermeküket s talán — sajnos, hogy igy van - örülnek is, (?) hogy egy hónapig megszabadulnak egy gondtól, vagy nem látják sírni éhező csemetéjüket. És a gyermek ? Hazán jövő remény­ségei ? Nem látják egy hónapig verejtékezni aggódó szüleiket, akik hiába dolgoznak, birkóz­nak a tengernyibajjal. Talán ma ezért is üdvös a gyermek nyaraltatási akció. Dicséret illeti azokat, akik megteremtésen fáradoztak, élet­rehivták és ápolják évről-évre a nemes gondolatot . . . uuiTLrxnn nrtnjTjTrM^^ íizennégynéuen szélhámoskoöd román csauargót leplezett le a csabai rendőrség (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsbai rendőrség megint jő fogast csinált. Elfogott egy vesze­delmes szélhámost, aki az egész ország területén garázdálkodott. A szélhámosról az alábbiakat tud­tuk meg: Az elmúlt napokban megjelent egy csabai hentesnél egy niegát Szűcs Istvánnek nevező egyén, aki egy lovat kínait ela­dásra 18 pengőért. Azt mondotta, hogy a lovat Koniádiban vette 60 pengőért, nagyon meg van szorulva s azért adja el a lovat, mégha vesztességgel is. Az olcsón kinált ló, vagy inkább a gazdája, gyanút ébresztett a hentesben és nem vette meg a lovat. Kevéssel ezután a rendőrség is tudomást szerzett a gyanús egyén­ről s előállították a rendőrkapitány­ságra. Ott is Szűcs Istvánnak mondotta magát és azt állította, hogy békési illetőségű, később már Debrecent jelölte meg tartóz­kodási helyéül. A rendőrség nyomozott, Békésen is és Debrecenben is es ekkor kiderült, hogy a csavargó kinézésű emb­ber nem mond igazat, mert egyik városban sem ismerik öt. A rendőrség most mér az illető személyazonosságéra volt kíváncsi és ujjlenyomatokat vett fel róla. Ekkor kiderült, hogy az elfogott D. Tolnai Kálmán, aki a román megszállás alatt levő Váradles községbe való és román állam polgár. Tolnai sikkasztás, csalás, lopás és okirathamisitás miatt már nyolcszor volt büntetve. Májusban jött magyar területre Érmihályfalvánál lépte át ez ide­iglenes határt, de nem egyedül, hanem egy lóval, amelyet Majo­rossy Mihál váradpósai gazdától tulajdonított el. Tolnai Debrecembe ment s ott beált egy gazdához szolgálni. Nem sokáig volt ott, mert gazdájától is lopott két lovat, amit Komádiban adott el, de ugyanott „vett" egy másik állatot is. A veszedelmes szélhámos vallotta, hogy feleségétől is lopott leit, a sógorának eladta a házhelyét leiért. 1500 meg 1000 Azt is beismerte, hogy, 1923 ban, amikor a Koronában volt alkal­mazásban Csabán, ellopott több ágyneműt és élelmiszert, majd megszökött. Szélhámoskodott a többi között Újkígyóson, Gyulán, Nyíregyházán és másutt. Két trükkje volt, Az egyik az, hogy kileste a lapokból, amikor eltűnt hadifoglyokat keresnek hozzétar­Lefokozásra és kényszermunkára ítélték Fekete Géza csabai származású, volt hódmezővásárhelyi gyógyszerészt az idegenlégióban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bizonyára emlékezetes még Fekete Géza békéscsabai származású, volt hódmezővásárhelyi gyógy­szerész ügye lapunk olvasói előtt. Fekete 1925-ben Vásárhelyen fél­tékenységből agyonlőtte feleségét és ezért másfélévi börtönt kapott, amit a szegedi Csillagbörtönben töltött ki. A gyógyszerész kiszabadulása után ismét vásárhelyi gyógyszer­tára élére állt, azonban most már napról-napra rosszabbodtak anyagi viszcnyai. A város előítélete erő­sen éreztelte hatását az ezelőtt jómenetelü patika forgalmán, ugy, hogy Fekete Géza egészen komoly anyagi gondokkal kezdett küz­deni. Igy jutott el azután Fekete Géza a mélypontig. Kétes pénz­ügyi manipulációkhoz folyamodott, tozóik és beállított a rokonok­hoz mondván; most jöttem Szibériából, beszéltem a fogollyal, sőt még kölcsönöztem is neki. Ilyenkor azután pénzt és élelmet csalt ki. A másik pénzszerzési mód is igen furcsa. Tolnai munkásnyugdijegyesületet akart létesíteni Békéscsa­bán és saját maga már alapszabályt is csinált noteszlapokra. Az volt a terve, hogy tagokat gyűjt Csabán és akitől csak tud, beszedi az 1 pengőt s mikor már 30—40 tagja, vagy inkább pengője fc> e.. lesz, elillan Csabáról. Érdekes, hogy az „alapszabályt" több példányban lemásolta. Tolnai több bányatelepen is megfordult, munkát vállalt és el­lopta társai munkakönyvét, me­lyeknek segítségével felvette a fizetésüket és a munkakönyvvel együtt megszökött. Igv több munka­könyvhöz jutott és alkalma nyílt arra, hogy 14 álnevet használhasson és nehezebben leplezhes' sék le. A rendőrség egy veszedelmes egyént tett vele ártalmatlanná. 1 hogy folytathassa nagyigényű éle­tét s az lett a dolog vége, hogy nem maradt más megoldás hátra, mint az ujabb börtön, vagy a francia idegenlégió. Az utóbbit választotta. Sokáig nem érkezett hir felőle, majd levelezni kezdett ismerőseivel s ezek a levelek általában tűrhető ottani életmódról számoltak be, sőt később az Afrikába szökött gyógyszerész már megelegedett­ségről is irt. Már itthon is elismert sport­ember volt, hiszen az egyik vásár­helyi sportklub vezető tényezőjé­nek számított s uj környezetében, Sidi-Bel-Abbesben is elsősorban sportszakértelmének köszönhette, hogy megkülönböztetett bánás­módban részesült. Megszervezte az idegenlégió egyik századának futballcsapatát, majd mint futball­biró tűnt fel. Ilyenformán számot­tevő összeköttetésekre tett szert és ezek révén került be az idegen­légió katonai gyógyszertáréba. Gyorsan haladt a katonai rang­létrán is, amennyiben hamarosan őrmester lett. Hosszú éveken át aránylag ki­fogástalan sorsa volt Fekete Gézá­nak. Társai szerették, mert ahol csak tehette, pártjukat fogta, jó­tanácsokkal látta el őket. De becsülték fölöttesei is, akik meg­bízható, képzett embernek tartot­ták. Nem is lett volna semmi baj, ha Fekete Gézán ismét el nem hatalmasodott volna a pénzszer­zés utáni végy. Pénzt akart sze­rezni minden áron. Igy került azután összeköttetésbe a kokain­csempészekkel, akiknek a vezeté­sére bizott katonai gyógyszertár árukészletéből adott el borsos áron kábítószert, sőt később már annyira ment, hogy az idegenlégió

Next

/
Thumbnails
Contents