Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-20 / 205. szám

Békéscsaba, 1932 szeptember 20 Ara 10 fillér Kedd 59-ik évfolyam. 20ö-ik szám » -w wWMWWWWWW BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengó. — Példánvonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz Jó: ef Telefonszám s 176 Szerkeszíőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Öt urna Elmúlt a nyár s itt van a hivatalos ősz. Elérkeztünk szeptember 21-ikéhez, amely véget jelenti a meleg évszaknak s kezdetét á hűvös évszaknak, mely már fehér képben jelentkezik az „emberhónapok" legutolsó periódusában. Borongóssá válik a hangulatunk, ha rágondolunk a télre, amely sok kilométeres sebességgel, száguldó paripákon közeledik felénk. Mindig féltünk a falevél hullatás kezdetétől, mert ez határkövet jelent a derűs és szomorú évadok között. Ha forróra csókolja a napsugár a földet, a munkás kezek aratják a dus kévéket a magyar földön, akkor Sokkal, nagyon sokkal boldogabbak vagyunk. Miért ? Mert a meleg idő valamenynyire mentesít bennünket a gondok lavinájától s élünk ugy, ahogy tudunk. De az ősz ? .Amikor sárga levelek borítják az utcákat, a virágok nem nyilnak már, a madarak elköltöznek melegebb tájakra, majd télapó megrázza szakállát már az ősz derekán . . . Ked ennél több ? ! Lehet gondunk, ha madárdalolás járja át szivünket s az édes csicsergések szivünkben rezonálnak, ha látjuk a bimbó fakádását, halljuk patak vizének csörgedezését ? Lehet gondunk ? Nem ! Nem, mert ha ezek nincsenek, akkor busulunk. Gond . . Gondok . . . Tél . . . Micsoda szavak. Egyszerűek, de félelmetesek. Mindig voltak sínylődök. De enynyi ? Soha. Még tombol a világháború. Szörnyű üstben forrnak az indulatok, amelyek mérgesebbek, mint a gránát. Békéscsaba számol a gazdasági világháborúval. Gondol a hideg télre s arra igyekszik, hogy letörölje a nyomorgó és szenvedő emberek arcáról a könnyet. Kenyeret akar juttatni minden rászorulónak. Ezt kell mondanunk, ha visszagondolunk a tegnap látottakra öt urnát állítottak fel a forgalmas utvonalokon díszbe öltözött rendőrséget állítottak mellé, azonkívül perselyekkel járultak a járókelők elé. Elnéztük a gyűjtőket és adakozókat. A gyűjtők, háztartást otthagyó urinők a meleg na pon álltak órák hosszat és kértek mindenkit : adjon egy pár fillért. Az adakozók ? Itt nem lehet válaszfalat állítani. Adott mindenki, néhányan többször is. Ha fillért is, de dobtak az urnákba, vagy perselybe. Tudta mindenki jól, hogy miről van szó. Jólesett látni a vasárnapi nagy forgalomban, hogy megálltak az emberek és a felszólításnak eleget teltek. Adjunk is a szenvedőknek, mert addig jó mig adhatunk, ez volt az egyik gyűjtő hölgy jelszava. Nagy igazságot tartalmaz. Dicséröleg emlékezünk tehát azokról, akik gyűjtöttek, akik adlak és még valakiről, akit talán elsőnek kellene említenünk : a mi derék polgármesterünk agilis nejét, aki egész vasárnapját feláldozta a nemes célért. Hinni szeretnénk. hogy a Nőegylet buzgó elnöknőjének fáradozását siker koronázta és a télen néhány házba, ahol a múltban nem volt kenyér, zsir, tüzelő és ruhanemű, ezidén valami csekély jut és szűnik a határtalan nyomor, amely Békéscsabát ólomként nyomja . . . Bud János értékes határozati javaslata az Alföldi Bizottság ülésén Az Országos Alföldi Bizottság vasárnapi szentesi gyűlésén Klebelsberg Kunó gróf a bizottság célkitűzéseit ismertette. A kubikos kérdésről beszélt. A helyzeten munkaadással kell segíteni. Utána Bud János szólalt fel. Ismertette határozati javaslatát, atnelybenaz Alfcldi BizoHság kéri a kormányt, hogy hasson oda teljes erejével, hogy olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek a magyar szemtetmelést elősegítik, a buzafelesle^ek elhelyezését biztosítják. Több felszólalás után Klebelsberg gróf zárószavaival ért véget, a gyűlés. A gyűlésen résztvétt Békésmegyéből Korossy György főispán, Márky Barna dr. alispán, Békés csabáról Jánossy Gyula polgármester, Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, Kovács Mihály ipartestületi elnök, Botyánszki Mihály, Aradszki Mihály és..Kucsera János kisgazdák. A csabaiak megtekintették a derekegyházai uradalom öntöző berendezését, melyről elragadta tással beszélnek. Impozáns külsőségek között adták át a kitüntetéseket Babich és Bálás tanároknak (A Közlöny eredeti tudósítása ) Megemlékeztünk arról, hogy az ev. egyházi főhatóság c. igazgatókká nevezte ki Babich Pál és Bálás Ádém ny. békéscsabai reálgimnáziumi tanárokat. A kitüntetéseket vasárrap délelőlt Il-kor adták át a Rudolf reálgimnázium tornatermében, ahová szépszému közönség gyűlt egybe. Ott voltak az egyházak, a testületek, hatóságok, iskolák képviselői és számosan előkelőségeink közül. A gimnázium énekkara a Himnuszt énekelte el, majd Rell Lajos dr. igazgató állt fel szólásra s felkérte Ádám Gusztávot, Banner Benedeket és Saguly Józsefet, hogy hivják meg az ünnepelteket. Kevéssel ezután megérkeztek az ünnepeltek, akiket lelkes tapsokkal és éljenzéssel köszöntöttek. Rell Lajos dr. magasröptű beszéddel üdvözölte a két népszerű tanárt s megemlékezett Raffay Sándor dr. bányakerülei püspökről és báró Radvánszky Albert felügyelőről, akik figyelmesek lettek a két pedagógus nagy munkájára, melyet az ifjúság nevelése terén produkáltak és c. igazgatókká nevezték ki őket. Nagy taps fogadta Rell dr. szavait. A kormányzó bizottság nevében Ádám Gusztáv műszaki főtanácsos mondott szellemes köszöntőt. Szeberényi Gusztáv ev. lelkész egyháza nevében beszélt s rámutatott arra, hogy a gyűlöletet ki kell küszöbölni a társadalomból, mert a gyűlölet feldúlja a társadalmi osztályok békéjét. Ez az intézet — úgymond, — amely szívesen látta és látja mindig ialai között bármelyik felekezet tagjait, akik különben hazafias szellemet vallanak. Az ev. gimnázium összekötő kapocs a felekezetek között. A nagy tetszéssel fogadott szavak után Korniss Géza dr. kullurtanácsnok a polgármester, a város vezetősége és maga nevében mondott szépen telepített, tartalmas beszédet. Koppányi Gyula reí. lelkész a ref. egyház, Lörinczy Lészlóné a Békéscsabai Ev. Nőegylet és Leányegylet, vitéz Gárdonyi Gyula dr. járásbiró a Kaszinó Egylet, Fehér Géza igazgató a leényliceum és a fiu felsőkereskedelmi iskola, Káldor Janka tanárnő a polgári leányiskola, Moldoványi Gábor tanító a Békésvármegyei Általános Tanítóegyesület, Kozsuch János tanító az Arad-Békér.i Ev. Tanítóegyesület és a békéscsabai tanítók, Silberfeld Jakab dr. főrabbi a neol. és otth. tantestületek, Saguly József tanár a tanárok, Banner Benedek tanár a tanítványok, végül ifj. Koppányi Gyula VIII. oszt. tanuló a tanulók nevében mondottak frappáns és sikerült beszédeket. Babich Pál, majd Bálás Ádám meghatottan köszönték meg a sok üdvözlést. Rell dr. igazgató zárta be az ünnepélyt s átnyújtotta az űr nepelteknek egy volt tanítványhölgy szép csokrait. A Szózat hangjai után fél 1 órakor fejeződött be a diszes ünnepség s a gratulálok tömege kereste fel a két ünnepeltet. Louük között a motorkerékpáros Sebestyén Antal Hollandiában élő magyar állampolgár, békéscsabai ismerősét akarta meglátogatni. Sebestyén az utat motorkerékpáron tette meg, miközben a csorvási uton szorencsétlenség érte. A sertéshizlalda mellett elhaladva egy kocsit akart kikerülni, amely az uton keresztül állott, ami azonban nem sikerült, mert a lovak közé szaladt Sebestyén a motorkerékpárral. Az összeütközés következtében a motorkerékpár hátsó ülésén ülő Sebestyén Antalrié nagyivben repült az ut kövezetere, ahol eszméletlenül terült el. Az esetről értesítették a mentőket, akik a helyszínre mentek és elsősegélyben részesítették az agyrázkódást szenvedett Sebestyén Antalnét, kinek azonkívül a jobb keze is kificamodott. A gépet vezető Sebestyén Antal cáak kisebb liorzsolásokat szenvedett. MNWMMMMt Öngyilkos rendőrtiszt Budapestről jelentik : Beregszászi Gyula 32 éves rendőrfelügyelő, akit nem régen helyeztek Debrecenből Budapestre, tegnap a népligetben agyonlőtte magát. Hátrahagyott leveléből kitűnik, hogy ideggyengesége miatt vált meg az élettől és tettére már régen készült, Idöjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órái a : Kelet felől 'assan előhaladó felhősödés, a nappali felmelegedés gyengülése, esetleg egyes helyeken, elsősorban a Kisalföldön zivataros esők.