Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-20 / 205. szám

2 ÖEKESMEGYEI KCZLONY Öékéscsaba, 1932 szeptenber 20 Szelvény a Békésmegyei Közlöny faat hónapig tartó géphüllámositdsdhoz, amelyet teljesen díjtalanul készít Burtha és Varga hölgyfodrász annak, aki a légtöbb szelvényt e végéig hozzánk beküldi A motoros és a teherautó karambolja Békésről jelentik : Izsék Ferenc csabai borkereskedő autója f. hó 14 én reggel a köröstarcsai hetipiacra szállította Grigoliné csabai baromfikereskedő három alkalmazottját. Az autót Mackó György soffőr vezette. Az autó a Méder ház előtt robogott, amikor Vésztő felől közeledett a motoros. Ebben a pillanatban ért a ketrecekkel megrakott autó a sinekre. A gép az autót elkapta s miután az balfelé lett kormányozva, feltolta egészen a román templom kerítéséig. Közben az autó kidöntött egy kilométerjelző oszlopot, majd egy akácfának ment s azt maga alá sodorta. Ez volt az autóban ülők szerencséje, mert ha a gép egy erős fának ment volna, akkor a kocsiban ülőket mind összelapította volna. Igy is a gépnek eltörött az első kereke, a tengely összetört, a bal sárhányó és a kocsi eleje megrongálódott. Hogy az autó sofförjének vakmerősége, vagy a motorvezető kellő figyelmetlensége okozta-e az összeütközést, azt a hivatalos vizsgálat fogja megállapítani. Esti gyorsírótanfolyamok a felső kereskedelmi iskolában A községi felső kereskedelmi iskola az elmúlt évekhez hasonló an idén is megrendezi az iakolánkivüli népmüvelés szolgálatában esti ingyenes gyorsirótanfolyamoit. Kellő számú jelentkező esetén külön tanfolyamot nyitunk a kezdők és külön tanfolyamot a haladók részére. A tanfolyam hallgatói a látogatásról bizonyítványt kapnak, de jogukban áll gyorsirási államvizsgálatra is jelentkezni. Buzditóul szolgálhat, hogy a tavalyi tanfolyamot végzettek közül többen jelentkeztek államvizsgálatra és azon kivétel nélkül megfeleltek. A tanfolyam hallgatása díjtalan, csupán beiratási dij címén fizetendő 2 P. Jelentkezni lehet személyesen, telefonon (373J, vagy levelezőlapon f. hó 21 ig a felső kereskedelmi iskola igazgatóságánál (Andrássy-ut 1.) A tanfolyamok f. hó 22 én (csütörtökön) este 8 órakor kezdődnek a felső kereskedelmi iskolában, ömikor a tanitás végleges idejét is közösen állapítjuk meg. Igazgatóság. Ti liget vándorai (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megjött az ősz. A valódi. A fák ágai esténként ijedten bújnak öszsze és zizegve adják tudtul, hiába ragyog nappal az ég peremén, mosolygó kék felhők seregéből az izzó nap, itt van az ősz. A ligetek már kezdenek megürülni. Lassan lassan a ligeti vendéglők kerthelyiségéből bevonul a zene és a nép a termekbe és csukott ablakoknál fogyasszák a nedűt. Egyik este kimentem a kisligetbe. A padokon néhány egyén ült, fekügt. Egymagában, összeroskadva. Ha közelebb hajoltam, láttam az arcokat. Borotválatlan arcokat, összeráncolt homlokokat. Megtört egyének ültek előttem szánalmat keltve. Megszólítottam egyet kettőt. Alig felelgettek, Talán haragudtak, hogy zavarkolódtam. — Tudhatná az úr, felelte egy nagy szakállú, hogy itt alszom. Ez a szállásom, amig hó nincs. Attól kezdve egy fuvaros istállója. Nem kérdeztem tovább. Ebből megtudtam mindent. A liget a nyomorgók hajléka. El is hagytam a nyári-őszi nyomor-tanyát. A gyenge szél lassan hullatta a sárguló leveleket, amelyek a horkoló emberek rongyos ruhájára hulltak mintegy takaróként, amelyet a természet szállít a nyomor katonáinak . . . Minket támogat, ha hirdetőinknél vásárol Dicséret Csabáról (A Közlöny ereaeti tudósítása.) A Gyomai Újság cimü laptársunk vezércikkben foglalkozik a vasúti állomások külsejének szépségével. Első helyen említi a gyomai állomás környékének virágos részét, majd Békéscsabával foglalkozik s ezeket irja : „Emlékezzünk csak vissza Békéscsaba főterére és főutcájára ezelőtt ötévvel és nézzük meg most ezeket I Igy lehet és igy kell a virágot intézményesen szemléltetni és megszerettetni a néppel." WMMMMIMMMMMMMMMM Megőszült egy gyerek az ijedtségtől Öcsödi tudósítónk irja : Az egyik öcsödi tanván, mint kanász szolgált Gere István 10 éves gyermek. A mu't héten felmászott egy magas jegenyefára, hogy fészket bontson. Már ott volt a keresett fészeknél, midőn a vékony ág letörött alatta és a mintegy tizenöt méteres magasságból a fiu lefelé zuhant. Szerencsére a jegenye alatt szalmakazal volt és a fiu erre esett. Az ijedtségen kivül nagyobb baj nem is esett és pár perc múlva vissza is ment a tanyára, ahol azonban a tanyabeliek megdöbbenve látták, hogy a tíz éves kisfiú barna hajába egész csomó ősz hajszál vegyül. E'őbb azt hitték, hogy festékes lelt a fiu haja, de aztán kiderült, hogy a fehér hajat nem lehet lö'obé feketére mosni. A magyarázatot csak akkor tudták meg, mikor elmesélte kalandját a jegenyével. Zuhanás közben a halálfélelem olyan nyomokat hagyott a tizéves gyereken, hogy sosem birja magáról letörölni. TI nyomor tükrében Olvasom, hogy Mór községben özvegy Gölöncsér Antalné 70 éves korában „meghalt". Hetekig élt elhagyottan, betegen s végül is az „éhség ölte meg". Már temetni akarták, amikor hirtelen megmozdult koporsójában, felült és nyöszörgő hangon vizet kért. A gyászoló tömeg páni félelemmel menekült a házból, később viszont az egész falu odaáradt, mert Játni akarta a tetszhalottat, aki „éhenhalt". * Esténkint megborzongatja már testünket a hideg és önkéntelenül jut eszünkbe, hogy közel az idő, amikor hűvösebbek lesznek a nappalok s mi rászorulunk a kályha melegére, ami oly jó, barátságos, otlhonias hangulatot ad szobánknak. Mitől van akkor mégis az, hogy az öröm eltávozik szemünkből és elfoglalja helyét a tíond;. mért nem tudunk örülni a Petőfitől is megénekelt barátságos meleg szobának ? Mert egy varázsszó jut eszünkbe: „kartel" és elég, hogy elvegye jókedvünket, hisz ez diktálja a magas szénárakát. Pedig meleg kell nemcsak a paloták urainak, ha nem méginkább az alacsony házak kicsiny szobáiba, ahol többen érzik a meleg hiányát. Tekintsentík le a kartelurak a szegény nép életére, töltsenek el néhány órát fűtetlen szobában, nézzenek be a fűtetlen szobák didergő gyermekei közé s majd em~ brségesebben fognak Ítélkezni és árakat szabni. (nn) Betétkönyveket hamisítottak Budapestről jelentik : Stern Béla és Weisz Dezső állásnélküli kereskedelmi alkalmazottak elhatározták, hogy betétkönyvhamisitás utján fognak pénzt szerezni. 15 pengőt helyeztek el a Postatakarékpénztár egyik fiókjánál, majd a betétkönyvet 1500 pengőre javították ki. Szombaton mindketten megjelentek a Postatakarékpénztár főpénztáránál cs felakarták venni az összeget. A pénztáros azonban észrevette a hamisítást és mindkét embert a detektiveknek adatta át. Ti Közlöny panaszkönyvéből Tisztelt Szerkesztőség I Bár vannak esetek, amelyek nem ujak ugyan, de érdekesek és épen ezért időről időre foglalkozniok kell azokkal az újságoknak. Ezek közé tartoznak azok a rendetlenségek, szabálytalanságok, amelyeket a kerékpározók nap nap után elkövetnek. Az egy Szent István-tér kivételével talán minden utca gyalogjáróján veszélyeztetik testi épségünket a kerékpárosok. Tilos a kerékpárra második személyt fölkenni. A város belső területén lépten-nyomon találkozunk kerékpározókkal, akik maguk elé ültetnek hol kisgyermeket, hol felnőtteket. Ha a járókelők közül valaki figyelmezteti őket, olyat kell tőlük zsebrevágni, hogy elmegy a kedve a figyelmeztetés megismétlésétől. Pedig sokszor csak egy hajszálon függ a kerékpárosnak is, meg annak is az élete, akit maga mellé emel. Tilos Vérhas és tífuszjárvány Csabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Országszerte pusztítanak különböző járványok, amelyek Békéscsabát sem kerülik el. Nagyon csekély azoknakja házaknak a száma, ahol ne lett volna valaki beteg. Az orvosoknak és gyógyszertáraknak sok a dolguk. Különösen a bélhurutos megbetegedések száma óriási. Orvosoktól nyert értesülésünk szerint Békéscsabán többezer ember volt bélhurutban. Többszázra tehelő azoknak a száma, akik vérhast és tífuszt kaptak. Halálozás is előfordult már néhány, éppen ezért a legnagyobb óvatosságra van szükség. A ttszti orvos, de a magánorvosok is mindent elkövetnek, hogy a veszedelmes járványokat csökkentsék. Miniszteri rendelettel szabályozzák a városok hirdetési monopóliumának jogkörét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara a hozzája véleményezés céljából megküldött egyes vidéki városok hirdetési szabályrendeletének tárgyalása során arról szerzett tudomást, hogy a városok autonómiái sok esetben igen nagy felületességgel szolgáltatták ki a cégtáblákat, hirdetőtáblákat stb. alkalmazni kényszerült kereskedők és iparosok érdekeit a bérlő hirdetési vállalkozóknak. Különösen sok panasz merült fel a díjtételek magassága miatt, de egyéb a hirdetési szabályrendeletek erőszakolt magyarázata miatt is. A kereskedelmi és iparkamara illetékes helyre juttatott véleményezése során nyomatékosan reámutatott a hirdetőközönség érdekét mélyen érintő eljárásra, miért is legtöbb esetben a hirdetési vállalkozókkal kötött szerződések feloldása mellett nyilatkozott. A kamara értesülése szerint ugy a kereskedelemügyi, mint pedig az igazságügyminiszter teljes mérvben elismerte a hirdető közönség sok esetben jogos panaszát, amiért is a belügyminisztertől szorgalmazták mefelelő, a hirdető közönség érdekeit védő rendelkezés kibocsájtását. A renddlet — értesülésünk szerint — kiadás előtt áll.