Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-18 / 204. szám

a BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 szeptember 11 Embersorsok! Rogyott hátú, sajnálatra méltó öregember ment az utcán. Sántikálva, egy kia bot segítségével haladt előre. Meg-megállt. Kő rülnézett. Elviselt, foltos ruháját összébb húzta, mintha fázott volna. Sovány, ráncoktól barázdált arcán, két jósággal és sze" retettel teli szem, bánatosan csillogott. Lyukas zsebéből egy ka réj kenyérnek a vége látszott ki. Talán az aznapi koldulás ered ménye lehetett. Sokan jöttek-mentek az utcán. Senkire áem nézett. „A járó ké lők kitértek útjából. Ő szerényen a gyalogút egyik oldaléra ment s rövid tétovázás után inogó lép tekk.el tovább ballagott. Nem sok idő mu'va egy fiatalember került valahonnan utána. Öltözete nagyon hasonlított a szegény öreg kolduséhoz. Látszott rajta, hogy még akkornap aligha evett, ő is sorsüldözött... Munkanélküli . . . Reggel elindult hazulról munkát keresni, de nem talált és most bolyong céltalanul az utcákon. Megy, de maga sem tudja hová . . . Mikor a fiatalember az öreg koldus közelébe ért, az kivette zsebébei a kenyeret s feléje nyújtva ezt kérdezte ; — Kell-e kenyér fiam ? A suhanc hunyorított egyet szemével. Látszólag zavarba hozta ez az ártatlan kérdés. Nem tudta gyorsan elhatározni, hogy elfő gadja-e vagy sem. — Egyre megy bátyám maga I — mondta végre. Nekem nem kell. — De csak fogadd el. Látom, hogy éhes vagy. Szívesen adom ám 1 — bátorította a legénykét. — Akkor sem kell — mondta szelídebb hangon. Azonban a fiatalember mégis megszédült végre a kenyérszagtól és elfogadta az öregtől a kenyeret. Aztén szélnézett és megindult a Kossuth tér felé. Ott leült a padra s mohón fogyasztotfa el a szénalomkenyeret, amivel öreg sorstársa ajándékozta meg . . . I TÉLI NŐ1KABÁT ÚJDONSÁGAINK MEGÉRKEZTEK I SÖTÉTKÉK NOITELIKABAT 37 P műselyem brokát béléssel, barna Nutriett bundagallérral és Nutriett kézelővel dúsan szőrmézve, mindeu méretben Különböző prémekben nagy választék, olcsó árak KULPIN ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABA Az osztrákok kérlelhetetlenül kiüldöznek minden magyar ipari munkást (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy olyan magyar ipari munkások térnek haza, akik már a háború előtti időben helyezkedtek el az osztrák ipari vállalatoknál. A hazatérteknek csak egy része dolgozott Ausztriában, más részük Jugoszláviában, ott épült, de osztrák érdekeltségű gyárakban. A hazatértek elmondják, hogy ugy az osztrák, mint a jugoszláv vállalatok valóságos hajtó vadászatot tartanak a magyar ipari munkásokra, akik közül nem egynek huszonnégy óra alatt kellett elhagynia állomáshelyét, ugyanynyira, hogy ingóságaikat is el kellett kó!yavetyélni. Csak akkor kegyelmeztek volna meg, ha megválnak m agyar ál lam polgárságuktól. Jellemző, hogy amíg a környező államokban nem tűrnek meg magyar ipari munkást, addig nálunk százával élvezik az idegen ipari előmunkások a magyar vendégszeretetet, ugyanakkor, amikor bőségesen tudjuk őket pótolni embereinkből. Megjelent az elemi iskolai tanterv végrehajtási utasítása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vallás- és közoktatásügyi mi niszter 1925-ben adta ki az elemi népiskolák uj, modern tantervét. Azóta hét esztendőn kérésziül folyt a kísérletezés, miképen vihető az uj tanterv keresztül a legjobban. A kísérletezés céljait szolgálta a sok pedagógiai szemináriumi értekezlet is. Most aztán a kisérletezesek és értekezletek eredményeinek figyelembe vételével kiadta a miniszter a tanterv végrehajtási utasítását íj. A most kezdődő tanévben már a végrehajtási utasítás szerint kell tanitani és ennek értelmében meg kell valósítani az úgynevezett „munkaiskolát", amely a gyakorlati életre nevelésre és a szülőföldismeret tanítására helyezi a fősúlyt. Esti gyorsirótanfolyam a felső kereskedelmi iskolában A községi felső kereskedelmi iskola az elmúlt évekhez hasonlóan idén is megrendezi az iskolánkivüli népmüvelés szolgálatában esti ingyenes gyorslanfolyamát. Kellő számú jelentkező esetén külön tanfolyamot nyitunk a kezdők és külön tanfolyamot a haladók részére. A tanfolyam hallgatói a látogatásról bizonyítványt kapnak, de jogukban áll gyorsirási íállamvizsgálatra is jelentkezni. Buzditóul szolgálhat, hogy a tavalyi tanfolyamot végzettek közül löbben jelentkeztek államvizsgálatra és azon kivétel nélkül meg is feleltek. A tanfolyam hallgatása díjtalan, csupán beiratási dij cimén fizetendő 2 pengő, Jelentkezni lehet személyesen, telefonon (373), vagv levelezőlapon f. hó 21-ig a felső kereskedelmi iskola igazgatóságánál (4ndrássy-ul 1) A tanfolyamok f. • hó 22 én (csütörtökön) este 8 órakor kezdődnek a Telső kereskedelmi iskolában, amikor a tanítás végleges idejét is közösen állapítjuk meg

. — Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a természetes „Ferenc Jószef" keserűvíz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókura különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vízzel keverve reggel éhgyomorra isszuk. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzietekben kapható. Másodvirágzás Temetésre szólt a kis falu lélekharangja. Sáros Istvánt temelték. Özvegye és két árvája megtörten, fájó szívvel haladtak a gyászmenet élén. Hetek óta tudták, hogy a halál a küszöbön van, hogy a beteg menthetetlen és íassan lassan megbarátkoztak azzal a szomorú gondolattal, hogy el kel! ve sziteniök kenyérkeresőjüket, megnyugodtak abban, hogy a Sorisal nem lehet szembeszállniok és most mégis ugy érezték, hogy nem tudják elviselni a rájuk nehezedő súlyos csapást. A megtört lelkű özvegy azt képzelte, hogy az egész csak egy rossz álom és nem lehet valóság, hogy tizennyolc évi házasság után most hirtelen egyedül marad. Amig a boldogult mellette volt, nem tudta, mi az élet, nem ismerte a gondot, nem képzelte, hogy az emberek ezrei hogy verejtékeznek, amig a mindennapi szűkre szabott kenyeret megteremtik. Mindezzel nem kellett törődnie, de most már lehetetlen kitérni előle. Lehetetlen nem gondolni arra, hogy két gyermekét is neki kell ellátni. Igaz, hogy Sárika mér a tizenhatodik évében van, de - nem járt sehova. Gyurka pedig még csak a tizedik évét taposta. Ezek a hirtelen jött gondolatok némileg elterelték figyelmét a szomorú valóságtól és ugy érezte, hogy erős akarattal meg fog birkózni az élettel. Hiszen még fiatal volt, alig harmincöt éves. Abban a korban volt, amikor a női lélek még nem gondol a hervadásra, hanem, ellenkezőleg, még teljes pompájában élvezi a tavasz ébredését. Három hónap óta aludta csendes álmát a kis falu virágos temetőjében Sáros István. A frissen hantolt sírnál minden reggel megjelent Sáros Sárika és friss virággal borította be édesatyja sírját. Nem sírt, nem voltak már könynyei, de annál mélységesebb volt a fájdalma. A néma hantoknak panaszolta el, hogy édesanyja nem szereti, nem törődik vele, nem tud a kedvébe járni és — ha nem is mondja — érezteti, hogy terhére van, hogy fölösleges kenyérpusztitó. Ha dolgozik valamit, vagy hu tétlenül ül, mindkét esetben szemrehányással jutalmazza. — Lehetséges az — kérdezte ilyenkor — hogy anya ne szeressen ? És ilyenkor mindig az okot kereste. De akárhányszor foglalkozott ezzel a kérdéssel, nem tudott rá felelni. Egy reggel, amikor szokásos, szomorú sétájából hazatért, Gyurka öccse a kis kapuban várta. — Sárika ne menj be 1 — Miért? — Egy bácsi van az anyukánál I s — Miféle bácsi? — Nem tudom. De engem is kiküldtek a szobából. — Miért küldtek ki? — Azt mondták, hogy nem kell minden szót hallanom, mert én még kisgyerek vagyok. — Anyuka mondta ezt ? — Anyuka is, meg a bácsi is I — Hogy néz ki az a bácsi ? — Olyan fekete, aztán nagy bajusza is van neki 1 — És nem tudod, hogy minek jött? — Nem. A két gyerek ösztönszerűen megérezte, hogy az a fekete bácsi közös ellenségük és szó nélkül átmentek az utca túlsó oldalára, ahonnan egy kapumélyedésből lesték a bácsi távozását. Másnap reggel Sárika — pedig korán szokott kelni — hirtelen sírásra ébredt. — Te haszontalan kölök I — kiáltotta az édesanyja, kelsz fel rögtön! Nézze meg az ember, még azt mered mondani, hogy korán van I Majd adok én neked I — De anyukám! — szólt Sárika — miért bántod Gyuri>, hiszen ő még gyerek, neki még pihenni kell! — Téged nem kérdeztelek 1 Eredj a doUodra 1 — Mit dolgozzak, anyukám ? — Persze, nem találsz semmi munkát ugye? — Dehogynem 1 De akármit akarok csinálni, kiveszed a kezemből. — Ne feleselj velem, azt mon dom, mert — te is megkapod a magadét. — Anyukám, mi nem akarunk bántani, mi szeretünk téged és nem kérünk mást, csak azt, hogy te is szeress minket. — Hát talán azt várjátok, hogy az ölembe vegyelek benneteket és csókolgassalak, vagy talán örüljek annak, hogy moshatok rátok. Eredj te is dolgozni, keressél te is egy pár pengőt, hogy ruházkodni tudjál. — Hova menjek anyukám ? Ha akarod, elmegyek cselédnek. — Bánom is én 1 Menj el cselédnek, menj az utcára, csak itthon ne legyél. — Jól van, anyukám, én elmegyek, de mi lesz Gyurival? — Vidd magaddal! — A Gyurit is ... vigyem magammal ... Hát te nem akarsz