Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-18 / 204. szám

a BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 szeptember 11 Embersorsok! Rogyott hátú, sajnálatra méltó öregember ment az utcán. Sán­tikálva, egy kia bot segítségével haladt előre. Meg-megállt. Kő rülnézett. Elviselt, foltos ruháját összébb húzta, mintha fázott volna. Sovány, ráncoktól baráz­dált arcán, két jósággal és sze" retettel teli szem, bánatosan csil­logott. Lyukas zsebéből egy ka réj kenyérnek a vége látszott ki. Talán az aznapi koldulás ered ménye lehetett. Sokan jöttek-mentek az utcán. Senkire áem nézett. „A járó ké lők kitértek útjából. Ő szerényen a gyalogút egyik oldaléra ment s rövid tétovázás után inogó lép tekk.el tovább ballagott. Nem sok idő mu'va egy fiatal­ember került valahonnan utána. Öltözete nagyon hasonlított a szegény öreg kolduséhoz. Lát­szott rajta, hogy még akkornap aligha evett, ő is sorsüldözött... Munkanélküli . . . Reggel elindult hazulról munkát keresni, de nem talált és most bolyong céltalanul az utcákon. Megy, de maga sem tudja hová . . . Mikor a fiatalember az öreg koldus közelébe ért, az kivette zsebébei a kenyeret s feléje nyújt­va ezt kérdezte ; — Kell-e kenyér fiam ? A suhanc hunyorított egyet szemével. Látszólag zavarba hozta ez az ártatlan kérdés. Nem tudta gyorsan elhatározni, hogy elfő gadja-e vagy sem. — Egyre megy bátyám maga I — mondta végre. Nekem nem kell. — De csak fogadd el. Látom, hogy éhes vagy. Szívesen adom ám 1 — bátorította a legénykét. — Akkor sem kell — mondta szelídebb hangon. Azonban a fiatalember mégis megszédült végre a kenyérszagtól és elfogadta az öregtől a kenye­ret. Aztén szélnézett és megindult a Kossuth tér felé. Ott leült a padra s mohón fogyasztotfa el a szénalomkenyeret, amivel öreg sorstársa ajándékozta meg . . . I TÉLI NŐ1KABÁT ÚJDONSÁGAINK MEGÉRKEZTEK I SÖTÉTKÉK NOITELIKABAT 37 P műselyem brokát béléssel, barna Nutriett bundagallérral és Nutriett kézelővel dúsan szőrmézve, mindeu méretben Különböző prémekben nagy választék, olcsó árak KULPIN ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABA Az osztrákok kérlelhetetlenül kiüldöznek minden magyar ipari munkást (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az utóbbi időben egyre gyakrab­ban fordul elő, hogy olyan ma­gyar ipari munkások térnek haza, akik már a háború előtti időben helyezkedtek el az osztrák ipari vállalatoknál. A hazatérteknek csak egy része dolgozott Ausztriá­ban, más részük Jugoszláviában, ott épült, de osztrák érdekeltségű gyárakban. A hazatértek elmondják, hogy ugy az osztrák, mint a jugoszláv vállalatok valóságos hajtó vadá­szatot tartanak a magyar ipari munkásokra, akik közül nem egy­nek huszonnégy óra alatt kellett elhagynia állomáshelyét, ugyany­nyira, hogy ingóságaikat is el kel­lett kó!yavetyélni. Csak akkor kegyelmeztek volna meg, ha meg­válnak m agyar ál lam polgárságuktól. Jellemző, hogy amíg a kör­nyező államokban nem tűrnek meg magyar ipari munkást, addig nálunk százával élvezik az ide­gen ipari előmunkások a magyar vendégszeretetet, ugyanakkor, ami­kor bőségesen tudjuk őket pótolni embereinkből. Megjelent az elemi iskolai tanterv végrehajtási utasítása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vallás- és közoktatásügyi mi niszter 1925-ben adta ki az elemi népiskolák uj, modern tantervét. Azóta hét esztendőn kérésziül folyt a kísérletezés, miképen vi­hető az uj tanterv keresztül a legjobban. A kísérletezés céljait szolgálta a sok pedagógiai szemi­náriumi értekezlet is. Most aztán a kisérletezesek és értekezletek eredményeinek figyelembe vételé­vel kiadta a miniszter a tanterv végrehajtási utasítását íj. A most kezdődő tanévben már a végre­hajtási utasítás szerint kell tani­tani és ennek értelmében meg kell valósítani az úgynevezett „munkaiskolát", amely a gyakor­lati életre nevelésre és a szülő­földismeret tanítására helyezi a fősúlyt. Esti gyorsirótanfolyam a felső kereskedelmi iskolában A községi felső kereskedelmi iskola az elmúlt évekhez hason­lóan idén is megrendezi az isko­lánkivüli népmüvelés szolgálatá­ban esti ingyenes gyorslanfolya­mát. Kellő számú jelentkező esetén külön tanfolyamot nyitunk a kez­dők és külön tanfolyamot a ha­ladók részére. A tanfolyam hallgatói a láto­gatásról bizonyítványt kapnak, de jogukban áll gyorsirási íállamvizs­gálatra is jelentkezni. Buzditóul szolgálhat, hogy a tavalyi tanfo­lyamot végzettek közül löbben jelentkeztek államvizsgálatra és azon kivétel nélkül meg is felel­tek. A tanfolyam hallgatása díjtalan, csupán beiratási dij cimén fize­tendő 2 pengő, Jelentkezni lehet személyesen, telefonon (373), vagv levelezőla­pon f. hó 21-ig a felső kereske­delmi iskola igazgatóságánál (4nd­rássy-ul 1) A tanfolyamok f. • hó 22 én (csütörtökön) este 8 órakor kez­dődnek a Telső kereskedelmi is­kolában, amikor a tanítás végle­ges idejét is közösen állapítjuk meg . — Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a természetes „Ferenc Jószef" ke­serűvíz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókura különö­sen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vízzel keverve reggel éhgyomorra isszuk. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárak­ban, drogériákban és füszerüzie­tekben kapható. Másodvirágzás Temetésre szólt a kis falu lélek­harangja. Sáros Istvánt temelték. Özvegye és két árvája megtörten, fájó szívvel haladtak a gyászme­net élén. Hetek óta tudták, hogy a halál a küszöbön van, hogy a beteg menthetetlen és íassan las­san megbarátkoztak azzal a szo­morú gondolattal, hogy el kel! ve sziteniök kenyérkeresőjüket, meg­nyugodtak abban, hogy a Sorisal nem lehet szembeszállniok és most mégis ugy érezték, hogy nem tud­ják elviselni a rájuk nehezedő súlyos csapást. A megtört lelkű özvegy azt képzelte, hogy az egész csak egy rossz álom és nem lehet valóság, hogy tizennyolc évi há­zasság után most hirtelen egyedül marad. Amig a boldogult mellette volt, nem tudta, mi az élet, nem is­merte a gondot, nem képzelte, hogy az emberek ezrei hogy ve­rejtékeznek, amig a mindennapi szűkre szabott kenyeret megterem­tik. Mindezzel nem kellett törőd­nie, de most már lehetetlen ki­térni előle. Lehetetlen nem gon­dolni arra, hogy két gyermekét is neki kell ellátni. Igaz, hogy Sárika mér a tizenhatodik évében van, de - nem járt sehova. Gyurka pedig még csak a tizedik évét taposta. Ezek a hirtelen jött gondolatok némileg elterelték figyelmét a szomorú valóságtól és ugy érezte, hogy erős akarattal meg fog bir­kózni az élettel. Hiszen még fiatal volt, alig harmincöt éves. Abban a korban volt, amikor a női lélek még nem gondol a hervadásra, hanem, ellenkezőleg, még teljes pompájában élvezi a tavasz ébredését. Három hónap óta aludta csen­des álmát a kis falu virágos teme­tőjében Sáros István. A frissen hantolt sírnál minden reggel meg­jelent Sáros Sárika és friss virág­gal borította be édesatyja sírját. Nem sírt, nem voltak már köny­nyei, de annál mélységesebb volt a fájdalma. A néma hantoknak panaszolta el, hogy édesanyja nem szereti, nem törődik vele, nem tud a kedvébe járni és — ha nem is mondja — érezteti, hogy terhére van, hogy fölösleges kenyérpusz­titó. Ha dolgozik valamit, vagy hu tétlenül ül, mindkét esetben szem­rehányással jutalmazza. — Lehetséges az — kérdezte ilyenkor — hogy anya ne szeres­sen ? És ilyenkor mindig az okot kereste. De akárhányszor foglal­kozott ezzel a kérdéssel, nem tu­dott rá felelni. Egy reggel, amikor szokásos, szo­morú sétájából hazatért, Gyurka öccse a kis kapuban várta. — Sárika ne menj be 1 — Miért? — Egy bácsi van az anyuká­nál I s — Miféle bácsi? — Nem tudom. De engem is kiküldtek a szobából. — Miért küldtek ki? — Azt mondták, hogy nem kell minden szót hallanom, mert én még kisgyerek vagyok. — Anyuka mondta ezt ? — Anyuka is, meg a bácsi is I — Hogy néz ki az a bácsi ? — Olyan fekete, aztán nagy bajusza is van neki 1 — És nem tudod, hogy minek jött? — Nem. A két gyerek ösztönszerűen megérezte, hogy az a fekete bácsi közös ellenségük és szó nélkül átmentek az utca túlsó oldalára, ahonnan egy kapumélyedésből les­ték a bácsi távozását. Másnap reggel Sárika — pedig korán szokott kelni — hirtelen sírásra ébredt. — Te haszontalan kölök I — kiáltotta az édesanyja, kelsz fel rögtön! Nézze meg az ember, még azt mered mondani, hogy korán van I Majd adok én neked I — De anyukám! — szólt Sá­rika — miért bántod Gyuri>, hiszen ő még gyerek, neki még pihenni kell! — Téged nem kérdeztelek 1 Eredj a doUodra 1 — Mit dolgozzak, anyukám ? — Persze, nem találsz semmi munkát ugye? — Dehogynem 1 De akármit aka­rok csinálni, kiveszed a kezemből. — Ne feleselj velem, azt mon dom, mert — te is megkapod a magadét. — Anyukám, mi nem akarunk bántani, mi szeretünk téged és nem kérünk mást, csak azt, hogy te is szeress minket. — Hát talán azt várjátok, hogy az ölembe vegyelek benneteket és csókolgassalak, vagy talán örüljek annak, hogy moshatok rátok. Eredj te is dolgozni, keressél te is egy pár pengőt, hogy ruházkodni tudjál. — Hova menjek anyukám ? Ha akarod, elmegyek cselédnek. — Bánom is én 1 Menj el cse­lédnek, menj az utcára, csak itt­hon ne legyél. — Jól van, anyukám, én elme­gyek, de mi lesz Gyurival? — Vidd magaddal! — A Gyurit is ... vigyem ma­gammal ... Hát te nem akarsz

Next

/
Thumbnails
Contents