Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-18 / 204. szám

Békéscsaba, 1932 szeptember 11 ÖEKESMEGYE] KÖZLÖNY 5 JV ESERNYŐ ÁTHÚZÁST és javitást vállal DEUTSCH MÓR áruháza A régi jó időkből Kevés ember van Csabán, aki ne emlékeznék a város ecvkori iktatójára, Pataki Szilárdra. Jó fiu volt. Vigkedélyü, igazi bohém De azért megtud'a tattani a hivatalával járó komolyságot. Tagadhatatlan, sokszor előfordult, hogy az éjszakét nem az ágyban töltötte. Szerette a vig társaságot, különösen pedig a zenét. Ennek különben valósággal rajongója volt, annyira, hogy msgakészitette hegedűjén olyan hangokat csalt elő a szárazfából, hogy a legelfásultabb hallgatójának is könnyek szöktek a szemeibe. Egy átvirrasztott éjs7aka után Szilárd barátunk délelőtt 11 órakor ballagott fel a városházára. Amikor benyitott hivatali helyiségébe, megdöbbenve látta, hogy az asztalnál ül néhai Berthóty István polgármester és szorgalmasan iktatja az aktákat. Pataki Szilárd nem jött zavarba és a legszívélyesebb hangon kö döntötte az asztalnál ülőt: — Guten morgen herr Kollega... * Ugyancsak egy mámoros éj szaka után történt: rólunk tudni, nem akarsz velünk törődni, hát nem félsz, hogy a jó Isten épen azzal fog megbüntetni, aki miatt bennünket elűztél. — Most mór elég legyen a nyelvelésből — kiáltotta Sárosné — és a valamikor szelidlelkü édesanya hirtelen furiává változott és mint egy felbőszült oroszlán rontott a két védtelen gyermekre . .. * A kis falu papja jó szívvel fogadta a két árvát. — Hogy vagytok Sárika? — Baj van, tisztelendő atyám ! — Mi bajod van kis lányom ? — Nem én nekem van bajom, hanem az anyukámnak. — Tudok mindent, Sárika! — Azt is tudja tisztelendő atyám, ihogy mi baja van anyukámnak? — Tudom, kislányom! Anyukád beteg. De ne féljetek, nem súlyos betegség, ki fog gyógyulni belőle. — És sokáig tart ez a betegség ? — Azt nem hiszem, Sárikám 1 Csak azt tudom, hogy most van a krizis ideje. — És hogy hivják ezt a betegséget, tisztelendő atyám ? — Ennek a betegségnek a neve Sárikám : másodvirágzós ... Ignotus. • CO h *CC N CO c N CO V &C | Ha olcsón akar festetni, ^^ris^^e^^fe^ékanyago^ • A festék bizalmi cikk i t I ha tehát bárminemű festékre van szükség?, ujy forduljon bizalommal a régen elismert, jó festéket árusító üzletekbe Frisch • József Luther-utca 9. sz. és Frisch Ábrahám gróf Tisza István-ut 11. szám Ott kaphatja a jó hírnévnek örvendő és elismert Reichhold Flügger gyártmányú I I co *o c SÍ CO JO -Q ÍJ ! MEDVE PADLOLA KK Medve butorzománc N N Z I I i < valamint iszapolt puderfinom porfestékek padlóbeeresztő kátrány parkettkefék carboleum legolcsóbb napiáron Minden e szakmába vágó kérdésben készséggel állunk rendelkezésére O 09 o. 0) N * 03 3 3 (S 0Q 05 N a> 03 OL. o I 09' 03 • Pataki Szilárd kissé sokszor nézett a boros, vajy söröspohár fenekére, mert másnap délelőtt nem győzte magába önteni a vize

1. Már délfelé járt az idő, amikor megjelent a hivatalban a Bienenstock ruggyanta-gyár képviselője, aki már többször megfordult a városházán és igy nem is vette rossznéven, hogy Pataki nem fo gadta köszönését. Nyugodtan leült és várt. Egy jó félórai várakozás után Pataki felnézett az akták közül Ekkor megszólalt az utazó : — A Bienenstock ruggyantagyár képviselője vagyok. Szolgálhatok valamivel ? — Igen I Adjon kérem egy pohár vizet . . . Ha arra került sor, Pataki komoly is tudott lenni. 1919-ban, a szomorú emlékű kommunizmus után — tudvalevőleg — megjelentek városunkban a „felszabadító" románok. Ez a diszes náció még úgyszólván meg sem melegedett a városban, máris megkezdte a lakosság vegzálá9át. Nem törődtek azzal, hogy volt-e arra ok, vagy nem, egyszerűen beszállították a kaszárnyába a nekik nem tetszőket. Igv jártak a városi tisztviselők is. E?y reggel minden tisztviselőt bekísértek a kaszárnyába. Az egész társaság el volt csüggedve, csak egyedül Pataki Szilárd tudott uralkodni idegein. — Ne féljetek fiuk 1 Én kiviszlek innen benneteket 1 — Ne viccelj Szilárd I — mDndták neki a kollégái 1 — Szavamra mondom, nem viccelek és azonnal megyek Piso kapitányhoz. Ugy is tett. Piso kapitánytól a legnyugodtabb hangon megkérdezte, hogy miért tartják itt őket. — Az a gyanú, hogy maguk vörösek I — Ez a hét legrosszabb vicce, kapitány ur! És — ha szabad tudnom — mire alapitja gyanúját kapitány ur? — Azt nem mondom meg ! — Kapitány ur 1 Kollégáim között csak egyedül én lehetek gyanús 1 — Maga? Hogyan? Miért? — Mert csak nekem az orrom. ooros —• Csabai. KOZMETIKA Rovatvezető : Dr. Dietrich Lászlóné A kozmetika létjogosultságát az adja, hogy ma, amikor a hölgyvilág nagy részének is fokozottabb gondjai vannak, mikor a kenyérkeresés nehéz mesterségéből is kénytelenek hatalmas részt válalni, ezeknek a gondoknak és küzdelmeknek nyomait eltünteti, visszaadja az arc és test üdeségét, frisseségét, fiatalságát. A küzdelmekben ezek olyan értékek, melyek, ha a megfelelő rátermettség meg van, igen előnyös helyzetet teremtenek tulajdonosaiknak. Azért mondom ezt igy, mert másképen nem igen értené meg az ember, hogy miért éppen a mai nehéz időkben van ilyen nagy kelele a kozmetikának ? A hölgyek minden időben sokat és szívesen törődtek külsejükkel és azoknak csinosításával, de ma még a fenti kényszerítő, körülmények is sarkalják, sőt tán azt mondhatnám kényszerítik őket arra, hogy a nagy versenyben, ami ma minden vonalon folyik, kellő felvértezettséggel vegyenek részt. Mert hiába sorakoztatunk fel bármilyen érvet ezen igazságok ellen, az eredmény csak rácáfol valamennyire, mert egészen bizonyos az, hogy hasonló belső értékek éz egyező rátérniettséjü egyének közül az elsőség mindég a csinosabb és jobb megjelenésű lesz. Ez összeforrott az emberiség szépérzésével, a „Hamupipőke" legfeljebb sajnálatot vált ki. Örök igazság marad az is, hogy az asszonynak a házasságban soha sem szabad lemondani arról, hogy törődjön külsejsvel és csinos megjelenésével I Mert bár a férjek többsége, biztosan tudom, azt állítja „jó vagy te nekem igy is, — tetszel te nekem igy is" stb., azért ha meglát egy jól ápolt, csinos nőt, — magában mégis csak ... no de ezt már tudjuk I Szóval kedves olvasóim soha se higyjünk az ilyen kijelentéseknek, mert ha a férj még őszintén gondolta is, amikor mondotta, még akkor sem igazi Bátran meglehet próbálni, hogy ha az az asszony, aki egy ideig elhanyagolta külsejét és arcénao ápolását. — erre több gondot fog fordítani és otthon is ápolt és kívánatos lesz, bizonyosan lángra lobbantja urának lanyhuló érdeklődését. Pedig ez nagyobb győzelem, mint egy uj hódítás I Baj akkor van, amikor a küzdelmek és a gondok letörik az embert, amikor fáradt lesz kezd nem törődni magával, elhanyagolja külsejét, teste és arca ápolását. Az ilyen asszony bizony hamarosan kénytelen rájönni arra, hogy férje másfelé kezd érdeklődni s őt — sajnos — elhanyagolja. Áll a tétel természetesen megfordítva is. A férj, aki külsejét elhanyagolja, nincs mindég frissen borotválva és nem ápolt, bizony hasonló sorsra fog jutni. Ezért kell és különösen kell ma a kozmetika és annak egész arzenálja, mert a mostani amúgy is tulideges hangulatu és robbanásra folyton kész atmoszférában bizonyos megnyugvást, kellemes elcsendesülést hoz a szép és ízléses környezel, a csinos megjelenés, az ápolt asszony, vagy férj. A példáknak egész sorát említhetném, de feleslegesnek tartom, mert meg vagyok arról győződve, hogy mindenki, aki e sorokat olvassa, ha pár pillanatig eltűnődik az olvasottakon igazat ad nekem, és példáimat amúgy is ismeri. Ne csak másnak akarjunk szépek lenni, hanem elsősorban magunknak és szeretetteinknek. Fáj az a férjnek, higyjék el hölgyeim, ha asszonya társaságban csinos, otthon pedig elhanyagolt, de fáj ez megfordítva a feleségének is. Tehát kell ma a kozmetika, bárlegyen otthonában, mert az egész családot szórakoztatja és azonfelül kapcsolatot teremt*vidék éa a főváros kőzött. Gyártja: Orion izzólámpagyár.