Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám
1932-09-01 / 190. szám
Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 szeptember 1 Csütörtök 59-ik évfolyam, 190-ik szám BEKESMEGYEI 10 POLITIKAI NAPILAP utiriAapj ninBTjyiruyfr -r r n* * r • • • *i ti an na om^rt ^i m* Elfifizeléiti dijati i Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — PéidároonMnt 10 fillér, Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám : 176 Szerkes2 tőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc Józ3ef-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Országzászlót Csabára! Budapest után megmozdult a vidék. Megmozdult pedig azért, hogy minden magyar városban országzászlót emeljenek s ez a zászló hirdesse a jelen kornak és a késői utódoknak, hogy mi sohasem nyugszunk bele megcsonkitottsagunkba s harcolunk igazságunkért. Ez a zászló Szimbolizálja a magyar fájdalmat s kiáltsa mindenkihez, ki a haza sorsát szivén vised : Nem, nem, soha ! Nem egy vidéki város dicsekedhetik már azzal, hogy országzászlót emeltek, vagy széiesKörü mozgalom indult meg zászló emelése érdekében. Mi, akiket Trianonban határvárosnak kiáltottok ki, mi sem maradhatunk el. Nekünk is eminens erdekeink fűződnek ahoz, nogy itt országzászló legyen. Hadd lássa idegen, ki e városba jön, hogy Csaba ezer baja közepette is gondol az ország talpraállitására s elsők között van, amely dolgozik a revízióért, amit különcén eddig is •tett. Mozduljanak meg a társadalmi egyesületek, indítsanak gyűjtést, niszen nem nagy áldozatokat kell hozni a magasztos cél erdekében. Mi a legnagyobb készséggel állunk sorompóba, szívesen veszünk a zászlóra felajánlásokat s közöljük azt is, ha vataKi tervvel jön : hol legyen az országzászló ? Azt hisszük, ezen felhívásunk nem marad meddő s már napjainkban komoly megmozdulás fog történni 32 irányban, hogy Békéscsabán országzászló emeltessek a mult dicsőítésére, a szebb jövő kivivására. Ha ez meg lesz, akkor nyugodtan merjük állítani, hogy a trianoni átkos diktátum revidealása érdekében egy ujabb téglát adunk ahoz áz épitmenyhez, amely erősebb lesz a nagyhatalmak és kapzsi szomszédaink által örökéletünek vallott diktátum „sziklaerőditményénél" . . . Lepjünk a cselekvés terére, ki. ki tehetsége szerint! A városok és községek jövő évi költségvetésébe újra a teljes osssegü tisztviselői fizetéseket veszik fel? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagyfontosságú intézkedések törtértek a városi és községi tisztviselők teljes fizetésének visszaállítása érdekében. Még nem készpénz ez az intézkedés, de mindeneseire — ha meg nem változtatják, az első lépés tbban az irányban, amely a teljes összegű fizeteshez vezethet. A községek és városok most állítják össze ez 1933 évi költségvetést. A jövő évi előirányzatben a belügyminisztérium utasítása alepjén, csak junius végéig veszik fel a csökkenteit illetményeket, julius elsejétől kezdődőleg pedig valamennyi alkalmazott részére a régebbi, teljes összegű járandóságot állítják be a költségvetésbe. A községek és városok költségvetési esztendeje egybeesik a naptári évvel, azért kezdték meg már most a január elsején kezdődő gazdasági év pénzügyi munkálatait. Az állami költségvetés előkészítését csak decemberben szokták megkezdeni." Ámde azt várják az liAi WI WW IIW WWWW^ Fazakas Antal dr. állatorvos nyilatkozik a Közlönynek a sertésvészről érdekeltek, ha csak ujabb intézkedés eddig nem történik, hogy az államnál is, mint most a községeknél és városoknál, a régi illetményeket veszik fel a költségvetésbe. A kormány 3000/932 sz. rendelete előírja ugyan, hogy a csökkentések csak 1933 junius 30 ig érvényesek. De ugyanígy benne volt a mult évi rendeletekben, hogy a két előző fizetésleszállitás csak ez év közepéig tart, ennek ellenére a pénzügyminiszter már 1931 december 22-én bizalmasan utasította a számvevőségeket, hogy 1932 junius elsejétől is a csökkentett járandóságokat kell előirányozni. Most tehát változást jelent az a tény, hogy a csorbítatlan fizetést és lakáspénzt veszik fel a jövő évi költségvetésbe. A jövő julius természetesen még messze van, nem lehet előre biztosan tudni, hogy alakulnak a pénzügyi viszonyok, de mindenesetre itt van az ideje, hogy egyszer már azt számítgassák: mit lehet a tisztviselőknek visszaadni. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint lapunk más helyén a hivatalos statisztika igazolja, Békéscsabán is el van terjedve a sertésvész. Ezzel kapcsolatosan felkerestük hivatalában vitéz Fazakas Antal dr. m. kir. állatorvost, akit Miskolcról helyeztek Békéscsabára s itt rövid idő alatt ismertté vált a neve s arra kértük, hogy nyilatkozzék a városban pusztító s mindjobban elharapódzó sertésvészről. — Sajnos, semmi jót nem mondhatok. A vész igen nagy méreteket ölt s naponta százával pusztul a sertés, amelyet egy nagyitóval sem látható virus támad meg s egy-kettőre megfertőzi a sertést, amely bélfekélyt kap s ezt tüdőgyulladás követi. A járvány főleg azért terjed, mert a gazdák nem elég elővigyázatosak és nagyon sok közülök maradi. Ragaszkodik a régi felfogáshoz s még doktort sem hív a beteg sertéshez. A vármegyei etadóalap terhére az alispán 1100 pengőt engedélyezett, hogy a nincsteleneknek és törpebirtokosoknak (5 holdon aluli) szérummal beoltsuk az egészséges sertéseiket. A csabai állatorvosok igen loyálisok s vállalkoztak arra, hogy a szérummal való oltást, amely igen körülményes, ingyen ellátják. Szérum most érkezett hozzánk. Egy liter az eddigi 110 pengő helyett most 80 pengőbe kerül. A szérum árának 60 százalékát viseli az ebadóalap, 40 százalékát a sertéstulajdonos. Kizárólag azt a sertést oltsuk be, amelyik makkegészséges, mert a már beteg állat beoltása hiábavaló. — Számitásom szerint Csabán eddig a nyilvántartott 16.104 sertésből 4000 lett a vész áldozuta. Kovécs József városi gyepmester jelentése szerint, nála 750 elhullott sertéssel jelentkeztek. Most mintegy 700 udvar és 150 tanya van megfertőzve, tehát ajánlatos nagyon vigyázni. A látszatadó sorsa A kereskedelmi érdekeltségek ma küldöttségileg voltak Kenéz kereskedelmi miniszternél s a látszatadó visszavonását kérték. A miniszter ígéretet tett, hogy a sérelmes rendelkezéseket visszavonják.' Rövid táviratok Zárt ejtók mögött megkezdték a férjgyilkos Bagny Kérolyné bünügyeben a főtárgyalást. Kubány Ferenc nagyszombati lakatos agyonütötte feleségét, zsákba gyömöszölte és elásta. A gyilkost letartóztatták. Agyonütötte a vejét, Kavajda István soffört, Fekete Józsefné budapesti asszony és önként jelentkezett a rendőrségen. Alfonz spanyol exkirály ma délután Budapestre érkezik. Elmebeteg ápoló telepeket létesítenek a főváros környékén. A fővárosban olyan hirek terjedtek el, hogy vizipolózóink közül két-három játékos Amerikában marad. A hirt cáfolják. A müncheni nemzeti szocialisták táviratilag üdvözölték a Beuthenben halálraítélt nemzeti szőriéi isták&t. Kél autó összeütközése Budapestről jelentik: Ma hajnalban a Kossuth Lajos utca és a Muzeum körút sarkán megállt egy olasz luxusautó, amelyből két vérző ember szállt ki. A közeli patikában bekötöztették magukat. Kiderült, hogy az egyik Pefia Angeló római ügyvéd, aki társaival Bécsen át Budapest felé haladt és a fővárostól mintegy 30 kilóméternyire az autó összeütközött egy másik gépkocsival. Az összeütközés következtében Pefia ügyvéd és Chiese Eduárd soflőr megsebesültek. A kocsival még eltudtak jönni a fővárosba, hol az első gyógyszertárban bekötözték őket es mind a két sebesültet szanatóriumba vitték. Népegyleti gy űlés A békéscsabai általános népegylet most tartotta meg a rendes havi vezetőségi ülését. Kovács György elnöklete alatt az újonnan berendezett székházában. A folyó ügyek letárgyalása után, a gazdabizottság jelentését Pollák Géza terjesztette elő, mit teljes egészében elfogadtak. A vigalmi bizottság jelentését, Kován Pál ismertette, melynek kapcsán elhatározták, hogy egy nagyszabású „szüreti" bálát rendeznek, melynek előkészítésével megbízták Gavenda Béla és Lázár Pál tagokat. Ledzényi János indítványára elhatározták, hogy a téli hónapokban felolvasásokat fognak tartani és ennek előkészítésével megbízták dr. Kesjár Pált és Pollák Gézát. Kovécs György elnöknek az eddigi kifejteit munkájáért köszönetet szavaztak. \