Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-28 / 187. szám

228 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 augusztus 17 — Borzasztó kellemetlen a beiratásokra készülő szülőknek. — Lesz mostanában valami muri ? — Pénteken volt az erzsébethelyi dalosoknál, mig a jövő szombaton a Csarnokban lesz jólékonycélu táncmulatság. — Mást nem tud? — De igen, azaz, hogy... nem. Tartogatok néhány hirt a jövő hétre ia, például azt is, hogy Ehrenfeld Magdát, aki most Pesten Saésdy Alice színésznő virágüzletében (Károly kö/ut 5.) van alkalmazásban, megkérte egy romantikát szerető „zsurfiu", de kosarat, no meg orrt kapott . . . — Menjen Mr., mert maga is kap valamit . . . 71 Közlöny panaszkönyvéből Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Amikor én — körülbelül 15 éves koromban V-ik gimnáziumba jártam és jó protekcióval beakartak iratni a hadapródiskolába —, mert a katonaorvos elé kellett volna állnom pőrén megvizsgálás céljából, oly rendkívüli és leküzdhetetlen szeméremérzet fogott el, hogy inkább lekéstem a határidőt és elestem a felvételtől. Nem tudtam rászánni magam arra, hogy ruhátlanul jelenjek meg a katonaorvos előtt. De igy voltak társaim közül többen is. Akik ily szemérmesek voltunk, inkább lemaradtunk a katonai vizsgálatról is — az Isteni gondviseléstől nagyon nagy ajándékot kaptunk, mert azok a társaink, akik akkor katonaiskolába kerültek s később katonatisztek lettek, a világháborúban Szerbiában egytől-egyik mind elestek. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur 1 Azt hiszem sejti, sőt tudja is, hogy ezeket miért bocsájtottam előre? Igen, a jelenlegi ázsiai állapotot akarom szóvátenni, mert az a meztelenség, amely a test egészség kultuszának jegyében most folyik, az igazán Ázsiába való — erkölcsileg is. Azok a szülők, akik megengedik, sőt egyenest ráerőszakolják gyermekeikre a majdnem teljes meztelenséget, nem gon dolják meg, hogy a test túlzott erősítési törekvése mellett gyermekeik lelki fejlesztésére is forditanak-e ugyanolyan iramú gyógyszert, mert ellenkező esetben az érzékiség már fiatalkorába ugy hatalmába ejti mindkét nemű gyermeket, hogy már 12—14 éves korba erkölcsi züllés áldozatai lesznek. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur I Ha az általam fannt jelzett nagy erkölcsi és szeméremérzet mellett, csak negyedszázad alatt is erkölcsileg annyira lezüllöttünk, ahol most vagyunk, a következő negyed század generációja hova fog jutni? Jobb rá se gondolni 1 Azt hiszem, ha a szülők gyermekeiknek, a gazda alkalmazottjának otthon megenged bármily mérvű meztelenséget, az ellen senkinek sincs kifogása. Minden udvarra süt be az áldott nap, tehát a test ápolásának elég van téve — azonban én azt hiszem, hogy házon- és strandon kivül súlyos beszámítás alá esik ez a szemérmetlenség, melyből csak erkölcsi züllés származhat. A melegség sem indok arra, hogy csapatostól járjanak-keljenek a kisebb-nagyobb mindkét nembeli gyermekek, mert vannak most oly közhasznú ruhák, hegy az alatt nem gyúlhatnak meg az emberek. Még talán az utcai meztelenséget is meglehetne engedni, ha a szülők ott lehetnének gyermeküknek mindenütt a nyomukba, de miután nem száguldhatnak velük . egyik ligetből a másikba, vagy a város egyik határából a másikba, egyik bokorból a másikba rohanva, vagy elbújva suttognak. Ha sikerül az embernek észrevétlenül közel hozzájuk férkőzni, olyan beszédet hallhat az ember már 7—8 évesektől is, hogy megdöbben az ember szive és csak sirni szeretne. Az én koromban — becsületemre mondom — tek. Szerkesztő ur, hogy 20 évesek sem voltak az életről felvilágosodva, mint most ezek a 7—10 éves gyermekek, de boldogok is voltunk Szerkesztő ur, nem olyan blazirtak, mint már ezek a fiatalok. Folytathatnám az esetek felsorakozását a mérhetetlen posványba jutott 12—14 éves iskolás leányok erkölcsi romlásáról, azonban ebből elég ennyi. Mi, gyermekeinkért aggódó apáknak már sok is. Ezzel a panasszal csak felakarom hivni az illetékesek figyelmét arra, hogy sürgősen intézkedjenek, ha módjukban áll, mert még nem késő. Maradtam mély tisztelettel Milyen határozatokat adott át az OMKE vezetősége a miniszterelnöknek a debreceni kereskedőkongresszus megbízásából? (A Közlöny eredeti tudósitása.) A most lezajlott kétnapos debreceni kereskedökongresszuson igen sok értékes és érdekes határozati javaslat szerepelt, mely javaslatokat csaknem kivétel nélkül el is fogadott és igy határozottá is emelt a kongresszus közönsége. A kongresszus, amely szabatosan „a vidéki kereskedelmi testületek országos értehezlete" volt, végrehajtóbizottságot választott, amelynek feladatává tette, hogy a hozott határozatokat juttassa el illetékes helyre. Szerdán délben külön-külön fogadta a végrehajtóbizottságot Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Kenéz Béla dr. kereskedelemügyi miniszter, akik nemcsak udvariassági nyilatkozatokat tettek, hanem határozott állásfoglalásukat közölték a kereskedelem vezetőivel arra vonatkozóan, hogy a hozott határozatokból a lehetőséghez mérten mindent megvalósítani is igyekeznek.! Alantabb röviden ismertetjük a debreceni kongresszus fontosabb határozatainak lényegét. Mindenekelőtt a külkereskedelemmel kapcsolatban a középeurópai éllamok engedékenyebb közeledését követeli az észszerű kereskedelempolitika. A „Groszraumwirtschaft" a nagyobb gazdasági területek egységes vámpoliti kai megállapodások keretében való tömörítését tartja a legsürgősebbnek. Revízió alá kell venni az autonóm magyar vámtarifa indokolatlanul magas vámtételeit, le kell faragni az egyoldalúan túlzott gyáripari protekcionizmust. A devizapolitikával kapcsolatban a készletek kiutalásának, szétosztásának teljes nyilvánosságát és a szétosztás munkájába a kereskedelmi érdekképviseleteknek bevonását követeli a kereskedelem. Az adózás és közteherviselés frontján a kivetéseknek az adózók teherbírásához való arányosságát sürgeti a kereskedelem. Az ország által mégis viselendő terhek igazságosabban osztandók meg a kisebb és nagyobb jövedelműek között. A forgalmiadó teljes megszüntetésének lehetőségéig vezessék be az egyfázisú rendszert minden hátralévő cikkre is. Adóhátralék miatt ne lehessen elvonni a trafik- és italmérési engedélyeket. A mezőgazdaságnak legmeszszebbmenő támogatását sem kifogásolja a magyar kereskedelem, de ez ne történjék más foglalkozási ágaknak, • igy semmi esetre sem a kereskedelemnek rovására. Nem az értékesítést kell mester- ; kélten előmozdítani, hanem a ter- j melést kell olcsóbbá, jobbá, általában versenyképesebbé tenni. Versenyképes áru magától is piacra talál, nem kell majd erőszakolni az elhelyezését. A bolettarendszer, mint bénító teher, azonnal megszüntetendő. A borvidék kereskedőinek érdekében borexport ellenében engedjen be az állam nagyobb mennyiségű külföldi árut a túlzottan védett üvegházi gyáripar egyoldalú érdekeire való tekintet nélkül. Ha moratóriumot élvező váltóadós nem akar prolongáciős váltó* adni, veszítse el moratóriumos jogát, a leszámítoló intézet pedig legyen köteles a prolongáciős váltót rendezésül elfogadni. A társadalombiztosítási szerveknél állítsák vissza a teljes autonómiát, a terheket hozzák arányba a teherviselési képességgel, a hátralékokat rendezzék méltányosan, az aggkori és rokkantsági biztosítást egyelőre átmenetileg függeszszék fel, az adminisztrációt és betegellátást tényék olcsóbbá és jobbá. A kartellkérdéssel kapcsolatban a kartelltörvény szigorúbb végrehajtását és annak kimondásáát követeli a kereskedelem, hogy a kereskedő is indíthasson vizsgálatot a kartell vissza élések ellen és az eljárás lefolytatása ne a miniszter kénye kedvétől függjön. A szövetkezeti kérdésben az állami támogatás megszüntetése és az árusításnak csak a tagokra való szoritkozása az elengedhetetlen szükségesség. A kirakodóvásárok teljesen megszüntetendők, a házalási tevékenység leépítendő, a megrendelések gyűjtésével kapcsolatos viszszaélések ne csak magánfeljelentésre legyenek büntetendők, hanem hivatalból üldözendők, hathatós ellenőrzéssel preventive megakadályozandók. Az iskolában a tanerők tanítsanak s ne tanszerek árusításával foglalkozzanak, beszerzési forrásokat és gyárakat ne ajánljanak. írják elő a minőséget és alakot, de ott engedjék a beszerzését, ahol a diák, vagy szülei azt akarják. A közigazgatásnak a kereskedelemmel kapcsolatos ellenőrzői tevékenységéből száműzni kell a zaklatásszerüséget. Az élelmiszerhamisitásnál a vegyvizsgáló eszközökkel nem rendelkező kereskedőt ne tegyék felelőssé a hamis élelmiszer előállítója helyett. Szabályozzák az őstermelői igazolványok kiadását és ellenőrzését. Tisztítsák meg a piacokat az ál-őstermelőktől. A tanoncoktatásnak és általában a tanoncok bármily más, az üzlettől független foglalkoztatásának idejét a helyi kereskedelmi érdekképviseletekkel egyetértően állapítsák meg és osszák be. A városokban való közlekedést szabályozó belügyminiszteri rendeletet, az úgynevezett közlekedési kódexet, a helyi viszonyokfigyelembevételével alkalmazzák. Szüntessék be a fővárosba szóló kedvezményes utizási igazolványok túltengését. Oldják meg a hitelválságot, rendezzék a kamatkérdést és bővítsék ki a kereskedelmi hitel intézményét s tegyék azt könynyfjbben hozzáférhetővé. < Állítsanak fel kondicióegyeztető bizottságokat a hitelező és adós közötti vitás esetek elintézésére az áruszállítási és fizetési feltételek kérdésében. Az építkezések előmozdítására terjesszék ki a LÁB-hiteleket a vidékre is, adjanak nagyobb házadómentességet, az építési szabályrendeletet alkalmazzék méltányosabban és az inségmunkáknál ne csak munkabérre, hanem építési anyagokra is nyújtsanak fedezetet. Közlekedésünk megjavítására kössék össze közvetlen vonatok"kal a vidék egyes gócpontjait s ne C8ak a fővárossal, hanem egymással is; tegyék olcsóbbá a vasúti és postai tarifákat, építsék ki vizi utainkat. Állítsák fel sürgősen vidéken is az üzletbéregyeztető bíróságokat és védjék meg törvényhozásitag az úgynevezett kereskedelmi tulajdont. Szabályozzák a kiárusiiások és alkalmi vásárok kérdését és tisztítsák meg az üzletsorokat a közönséget megtévesztő hangzatos és a szolid kereskedelem tekintélyét lejárató felírásoktól. Tájékoztató a békéscsabai államilag engedélyezett Gyorsíró és Gépirószakiskolaról A VKM 530-34/193 L V. sz. alatt engedélyezett szakiskolában (VI. Urszinyi Dezsőné utca U.) a modern gazdasági élet adminisztrációjához szükséges két legfontosabb tantárgy: a gyorsírás és gépírás már hat hónap alatt tökéletesen elsajátítható. A szakiskola végzett növendékei Békéscsabán tehetik le az állami, megyei, városi stb. közigazgatásban megkövetelt államvizsgát. A szakiskolába felvehetők mindazok, kik valamely középfokú (polgári stb.) iskola IV. osztályát elvégezték. Beiratkozni lehet szeptember első hetében, naponta d. u. 3 —6 óra között. Beiratási dij 8 P. Egy-egy szaktárgynak havi tandija 10 P. A gyorsírásnak és gépírásnak együttes tandíja 18 P. Hadiárvák, igazolt hadirokkantak és frontharcosok gyermekei kedvezményben részesülnek. A szakiskola a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt áll. Ágytollat, pehelyt vesz, elad, becserél RUBICSEK JENŐ toll- és gyapjukereskedő Békéscsaba, Luther-u 2. (Csirkepiac) mázsaház mellett.