Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-06-14 / 125. szám

59-ik évfolyam, 587-ik szám nra IU Tiner Békéscsaba, 1932 junius 14 Kedd ^ ^ BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP „ , ••• T^,;^:" ,' .'— (••el! IX.: • l I CJ.IX. o->arl»i>7lp • ~ . _ . , t. 1,1. . 1. O'l ' l_ _ Előfizetési dijak Helyben és vidékre postén küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Öt pont Egy pont kimaradt az ag­rarkepviselök követeléséből, a melyeket a kormány elfogadott. Az elfogadott öt pont meg­valósítását is határidőhöz kel­lett volna szabni, mert nem lehet birni a lu'magas kama­tokat, a tulalacsony termény­árakat, sürgősen rendezni keli a gazdák, kisiparosok és keres­kedők adósságait, hogy dobszó mellett ne lehessen őket földön­futókká tenni és ugyancsak sürgősen mtg kell szüntetni a kartelek visszaéléseit, de tör­vénybe kell iktatni, hogy a vá­lasztási eljárásnak legbotrányo sabb rendelkezése, az ajánlási rendszer, örökké eltűnjön az ország törvénykönyvéből. De teljesen megfeledkeztek az agrárképviselők a legnagyobb bajról, amely ebben áll, hogy az ország dolgozni tudó és akaró nepének egyre sokasodó tömege nem kap munKát, Hiába lenne minden más jogos és sürgős követelés fel­jelentése, ha a t.tlenség bilin­csei tartjáK lekötve lovábbra is is a munkáskarok százezreit. Az országot setn a kamatie­szailitást, sem egyéb üdvösnek látszó rendelkezések nem ment­JneiiK meg hanem csakis a kenyeret adó munkának sürgő­sen való megindítása, mert ha nincsen munKa, akkor nincsen kenyer sem. Csodálatos dolog, hogy Pttuxbanok teljesen megfeled­Keznek a Tioorcokról, akik éheznek es nyomorognak. Amennyire helyeselhető tehát az elfogattatott öt pont mielőbbi megva.üsitásd, annyira fontosnak tartjuk annak a hangoztatását, hogy talán mindennel sürgősebb vonia a kifelejtett hatodik pont Követelése és teljesítése, amely abban áll: munkát minden­Kinek, hogy kenyerünk legyen. Ha ma nem lehet, holnap már muszáj ezt teljesiteni. 1848 március 15-én a ma­gyar szabadság hajnalhasadásán tizenkét pontban foglalták ösz­sze azt, hogy mit kiván a ma­gyar nemzet. Ne takarékoskod­janak a pontokkal, legalább fele annyit, hat pontot szegez­zenek most a kormány elébe Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker Ferent József-tér 20. szám alatt , Hirdetés díjszabás szerint és igenis a legrövidebb határ- nak teljesítését, amely követeié- ti<us Peturoknak és a nyomorgó időhöz szabva, követeljék azok- sében egyesülni kellene a po'i- Tborcoknak. ttti> » •• Felakasztotta magát és meghalt Major Simon dr. gyulai ügyvéd • <"• • ... 'I Gyulai tudósilónk jelenti : Ma reggel pillanatok alalt hire terjedt a városban, hogy a köztisztelet­nek és általános mrgbecsülésnek örvendő Major Simon dr., ügyvéd felakasztotta magét és meghalt. Majort ez u óbbi ide ben nagy anyagi csapások érték és idegei teljesen összeroppantak. Ez a kö­rülmény érlelte meg benne az ön­gyilkosság gondolatát. Ma reggel 7 óra tájban, f mikor még hozzá­tartozói pihentek, egy félreeső helyen fel­akasztotta magát és mire a keresésére indult család­tagok rátaláltak, már nem volt benne élet. Major dr. a vármegye egyik legtekintélyesebb ügyvédje volt és trgja volt a törvén} hatóságnak is, amelynek életében jelentős szere­pet játszott. Foglalkozott népszin­müirással, zeneszerzéssel és évek­kel ezelőtt több darabját játszotta a Nemzeti Szinház nagy siker je­gyében. Tagja volt az írók Szinmüirók egyesületének és mint a reviziós mogalom egyik bátor harcosát ismerték. Régebben bol­dogult emlékű Rákosi Jenővel dol­gozott a Reviziós Liga életrehivá­sán. Halála, melyet gyermekei: Vá­mos Györgyné Major Ilonka, Major István, ki Berlinben él és Mik'ós, ki jogszigorló, tovtbbá fivérei Major Henrik a neves karikaturis­ta és Major Dez eő gyászolnak, éltelár.os, mély részvétet kelteit vármegyeszerte. A munkásság helyzete változatlanul súlyos, az iparban és kereskedelemben némi javulas • l.ll X£ A megyei közigazgatás az alispáni jelentés tükrében (Gyulai tudósítónk telefonjelen­tése.) A vármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt Korossy György főispán elnökletével ülést tartott. Márky Barna dr. alispán jelen­tésében először a közbiztonságról számolt be, mely kielégítőnek mondható. Államellenes, vagy defaitista mozgalmakról az alispán nem kapott jelentést. A mezőgazdasági és földmun­kásság helyzete ez elmúlt hónap­ben keveset javult, de nem any­nyira, ahogy azt ebben az idő­szakban remélni lehetett volna. Még mindig tömeges a munkanélküli panaszosok száma, ugy, hogy a költ­ségvetés által megenge­dett keretek között kény­telen volt az alispán minden olyan jellegű munkálatot megindítani, amely a munkások töme­geinek helyzetén javítani alkalmasnak mutatkozott. A mult év hasonló időszaká­hoz viszonyítva, a munkások helyzete lényegesen rosszabbnak mondható, mert tavaszi munkála­tokra nagyjából és hozzávetőleg számítva felannyi munkás tudott elhelyezkedni, mint az elmúlt esztendőben. Ennek oka jórészben a cukorrépa termelés visszafejlő­dése, de sulyosbbitja a munkások helyzetét az a körülmény is, hogy a kisbirtokosok napszámos és részes munkást alig alkalmaznak. A napszámbérek rendkívül ala­csonyak, minek következménye, hogy a mezőgazdasági és föld­munkásság keresményét nyomban feléli. A mult év május havában azt jelenthette, hogy aratási munka­nélkül egyetlen mezőgazdasági munkás sem marad a vármegyé­ben. Ez idén ezonban sajnálattal kell jelentenie, hogy a helyzet változott és bár túlnyomó azok száma, akik aratási keresethez fognak jutni, mégis tekintélyes lesz azoknak száma is, akik aratási kereset nélkül ma­radnak. Példának kell felhoznia Endrőd községet, ahol a helyi hatóságok jelentése szerint igen tekintélyes számú munkás marad aratási kereset nélkül azért, mert mig az elmúlt években az endrődi mun kások idegen vármegyék területére is el tudtak szerződni, addig ez idén idegen vármegyék területére munkást nem bocsájtotlak be. Az ipar és kereskedem helyze­tében a téli helyzethez viszonyítva csekély fellendülés észlelhető, azon­ban ennek a társadalmi osztály­nak helyzete, kielégítőnek egyál­talán nem modható. Különösen az ipari munka­nélküliség rendkívül nagy, iparossegédek alkalmazást alig kapnak. A kereskedelem helyzete igen nehéz, mert a kereskedelmi üzleti forgalom mojdnem teljesen szünetel. Ugy a kereskedők, mint az iparo­sok nagymértékben érzik a tiszt­viselők fizetésének redukcióját, mely arra kényszeritette ezt a társadalmi réteget, hogy megma­radt illetményeit a legnagyobb takarékossággal ossza be. Rövid táviratok Ravasz püspök nagy beszédet mondott Makón s többek közölt kijelentette, hogy az emberek által verejtékkel befizetett adót sokan ellopják, mi által nagyobbat árta­nak az országnak, mintha egy csatát elveszítenénk. A potsdami rendőrség közölte a főkapitánysággal, hogy a jüter­bogi merényletért Matuskát nem kivánja felelősségre vonni, illetve ezt a budapesti rendőrségre bizza. Lembergben agyonlőtte magát Horák főgimnáziumi tanár, aki szégyelte magát, hogy 9 diákja megbukott az érettségin. Öngyilkos lett Osváth Domokos volt marosvásárhelyi rendőr­kapitány, akit az oláhok kiüldöztek. Julius 30-án ül össze az uj ro­mán parlament. Vojnovich Géza magyar passió játékát Budapesten is előadják Szent Istvánkor. A kétegyházi vonat elé vetette magét Oláh Ferencné mezőhegyesi asszony, aki hathónappal ezelőtt ment férjhez egy géplakatoshoz

Next

/
Thumbnails
Contents