Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-06-14 / 125. szám

2 BEKESMEGYEI KCZLONY Békéscsaba, 1932 junius 588 Időjárásjeientes Vérható időjárás a következő 24 óróra: Változó felhőzet mellett mérsékelten meleg idő, főként a keleti határszélek mentén. Kedden pedig a délnyugati részeken kisebb esők lehetségesek. Egy őrült káludriajdrdsa ,Gyulától—Békéscsabáig és uissza Ma délelőtt 10 óra tájban nagy feltűnést keltett a Szent Istvántéren egy egza'tált egyén, akiarti kulátlan hangon üvöltözött. Az orditozó embert rendőrök vették körül és nagynehezen sikerült lefogniok. Bevittek a rendőrkapitányságra, s ott kiderült, -hogy az illető a gyulai kórház elmeosztályáról szökött meg és Csabára jött. Itt elfogták és egy szekérre tették, hogy visszaviszik Gyulára. A szerencsétlen ember a székéről leugrott és menekülni próbált a Szent István téren keresztül, de ez a terve nem sikerült: A város fogatán vitték vissza Gyulára. Igy történt azután meg az az eset, hogy a mentők, akiket kirendeltek a vasútállomáshoz, hogy az orosházi vonattal egy súlyos beteget hoznak a csabai kórházba, nem tudtak kimenni a pályaudvarra, mert nem volt ló a mentőkocsi elé. Hol keressen Magyarország (A Közlöny eredeti tudósitása.) Szép szómban összegyűlt előkelő közönség hallgatta végig a Kereskedelmi Csarnokban Laurentzy Vilmos dr. egyetemi magántanár, a kereskedelmi iskola ezévi érettségi biztosának fenü cimmel tarlott előadását. A nagy érdeklődés okára dr. Tardos Dezső a csarnok elnöke mutatott rá, aki bevezető jében kifejtette, hogy a közgazdaság tudománya ma már kilépett a hivatásos műkedvelők szűk köréből és kiáradt a nagyközönség érdeklődésébe, mert olyan problémákat rejt magában, melyek egész életünk és boldogulásunk tengelykérdésévé váltak. Az előadó felvetette azt a kérdést, mi legyen a sorsa és boldogulásának utja h ízánknak, melyet a trianoni béke kitépett a monarchia mondhatni ideális gazdasági összetételéből és olyan határt szabott ránk, r.iely földrajzilag, stratégiailag, kulturálisan és főleg gazdaságilag a legnagyobb mértékben kedvezőtlen. Az olasz barátság, a nagy turáni egység eszmeileg szép, de tartalmilag a délibábok világába tartozik. Tudo mányos objektivitással nézve a dolgokat, érdeklődésünk csak a közvetlen szom zédaink felé irányulhat. Az előadó most sorra veszi külön külön Ausztriával, Csehországgal, Romániával, Jugoszláviával való unió lehetőségét és igen élesen boncolgatja, milyen lehetőséget nyújthat egyik, vagy másik megoldás. Ausztria és Csehország mindkettő eléggé kiterjesztené piacainkat, de ipari államok lévén a mi iparunk egyszeriben halálra volna itélve és számolniunk kel'ene a munkanélkülivé lett ipari munkástömeg bomlasztó erejével. Azonkívül mindkét állam tőkeerősebb; jól kiépített pénzügyi és kereskedelmi organizációval rövidesen szuverenitást érnének el velünk szemben és mi Auszlria ill, Csehország gyarmatává sülyednénk. Még egy reális ellenvetést, hogy ezen gazdasági blokkot, ha területben növekedést is jelentenének, nem sugározhatnák ki még nagyobb terjedelemben, mivel ezen országoknak — mienkhez hasonlóan nincsenek kikötőik. Hátra van Románia és Jugoszlávia. Mind a kettő, miként mi agrárállam, tehát látszólag a szövetségben összeütközne a konkurrencia. Ez a nehézség a valóságban nem igy volna, hiszen egyesülés után tervszerűen el lehetne osztani a termelés irányét és módját és igy még erők összegeződése jönne létre. Emetlett az egyesülés mellett a mi iparunk nagyszerűen prosperálna és a Duna felhasználásával a Fekete-, Földközi- illetve az Adriai-tengerre kijutnánk. A csepeli kikötő ekkor lenne csak nagyjelentőségű. Igaz, hogy ezek az országok is tőkeszegények, azonban ez a kisebbik hiba, hiszen ilyen nagy prosperitást mutató szövetség odavonzana idegen tőkét, u*y hogy ez a körülmény még a mi malmunkra hajtaná a vizet és Budapest az expoziturák révén átvenné a Monarchia-beli Bécs szerepét. Az előadó még annak is fontosságot tulajdonit, hogy e két utóbbi állam királyság. mely államforma szerinte jobban megfelel a magyar nép lelkületének, mint a nyugat demokrációja. Az előadást, mely érvekkel gazdagon, gördülékenyen folvt le, a közönség nagy tetszéssel fogadta. (F.) Péti; csabai ujságiró Ítélték egy volt Szegedről jelentik lapunknak: Az elmúlt évi képviselőválasztások során dr. Ruppert Rezső Vásárhelyen is fellépett. A volt képviselő nem tudta megszerezni a szükséges ajánlási aláírást, mire visszalépett. Ruppert egyik hive : Kurucz János nyomdász ekkor cikket irt, amelyben élesen támadta Ruppert választási irodájának volt vezetőjét. A cikkben oly kitételeket használt, amelyek miatt Ur György, a választási iroda volt vezetője sajtópert indított ellene. A törvényszék egyizben már tárgvalta az ügyet. Kurucz János kijelentette, hogy állításait igazolni tudja és tanukat jelentett be. A biróság figyelmeztette, hogy csak ugy id^zi meg a tanukat, ha azoknak felmerülő esetleges költségeit elnöki letétbe helyezi. Kurucz János m»gigérte, hogy ezt megteszi. Péntekre tűzte ki a törvényszék másodízben tárgyalásra az ügvet. Az elnök ismertette, hogy Kurucz a pénzt nem helyezte le'élbe, ^zért tanúit nem idézhették meg. A biróság ezután Kurucz Jánost 50 pengő pénzbüntetésre itélfe. Gaszton pártjának zászlóbontó vacsorája (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Agrárpárt békésmegyei szervezetei szombaton este pártvacsorát rendeztek Békéscsabán a Gazdák Egyesületének összes termeiben, melyen a központi elnökaég több országgyűlési képviselővel képviseltette magát. Így Csabára érkeztek az esti gyorsvonattal Eckhardt Tibor, Kun Bel a, Klein Antal országgyűlési képviselők, Tildy Zoltán, a párt ügyvezető alelnöke. Megjelentek a zászlóbontó pártvacsorán: a békési, gyulai, orosházi, mezőberényi, vésztői, gyomai, endrődi kiküldöttek, de sokan jöttek el a szomszédos vármegyék pártszervezeteinek megbízottai is. Már 8 órakor zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel a feldisz tett diszterem, de a mellékhelyiségek is tömve voltak közönséggel, kik között nők is foglaltak helyet. A közönség — nagyobbára kisgazdák és iparosok, — a teritett asztalok mellett foglaltak helyet és izgatottan várták a budapesti kiküldöttek érkezését. Zajos éljenzés közepette lépett a terembe kilenc óra után Eckhardt Tibor, ki után sorjában érk^tek a zsúfolásig megtelt nagyterembe a budapesti vendégek, a már emiitett országgyűlési képviselők. A fenntartott asztalnál foglalt helyet a középen Szeberényi Zs, Lajos esperes, felsőházi tag, majd sorjában a vendégképviselők, a békésmegyei szervezetek elnökei, Békéscsabáról a pártvezetőség: Fortay Lajos dr., Gyöngyösi János dr., Darida Károly és mások. Az első beszéd-t Eckhardt Tibor mondotta, ki rámutatott a magyarság mai súlyos helyzetére és ál!aláno3 helyesléssel kisért higgadt, nyugodt beszédében elmondotta, hogy ez c. hét forduló pontot jelent a magyar politikában. Ismertette a pórt célját és többször kiemelte beszédében, hogy a Független Kisgazdapárt nemcsak a gazdatársadalom megsegítéséért küzd, hanem a kereskedőkért, iparosokért, kistisztviselőkért és munkásokért egyaránt de miután Magyarország agrárállam elsősorban a gazdaközönségei kell támogatni, felkarolni, mert belőlük és utánuk él. mindenki a csonka országban. (E'énk helyeslést.) Felhívta a békésmegyei közönséget a szervezkedésre, mert csak igy lehetséges a párt kitűzött célját megvalósítani, — mondotta. Tolmácsolta a párt vezérének: Gaál Gasztonnak üdvözletét és mindenkit kért, hogy a nemzet sorsának intézésében vegyen intenziven részt és támogassa azt a pártot, mely a bankokrácia, a kartellizáIás és az esztelen pazarlás ellen küzd. Felemiitette beszédében, hogy Magyarországon ma is létezik egy olyan vállalat, melynek csak hat munkása van, de ezzel szemben harminc igazgatósági tagja, kik mindnyájan horribilis jövedelmet húznak. Ez a 6 munkással dolgozó vállalat óriási szubvenciót élvez ma is a földmivelésügyi kormánytól. Eckherdt képviselő beszédét meg-megujuló helyeslés kisérte. Eckhardt utón Klein Antal képviselő, majd Tildy Zoltán ügyvezető alelnök, Kun Béla hódmezővásárhelyi képviselő, Szeberényi Zs. Lajo3 felsőházi tag beszéltek a politika mai helyzetéről. Feltűnést keltett Szeberényinek a mai kormányzati rendszer ellen tett kijelentése. A közönség Gyöngyösi János dr-t és Forrav Lajos dr-t kívánta hallani. Mindkelten felszólaltak és a 600 főre tehető hallgatóság mindkét helyi pártvezért zajosan megMjenezte. A pártvacsora éjjel 2 óra felé ért véget. A képviselők Békéscsabáról Orosházára u'a tak, hol vasárnap tartottak hasonló érdeklődés mellett politikai összejövetelt. Többszáz munkást alkalmaz az ármentesitő társulat (A Közlöny eredeti tudpsitása.) A Körös-Tisza Marosi Ármentesitő Társulat választmányi közgyűlést tartott. A folyó ügyek megtárgyalása mellett a közgyűlés a legtöbb időt annak a kérdeznek az alapos megtergyalására fordított, vájjon hol és milyen anyagi eszközök felhajtásával volnának elvégezhetők olyan nagyobb arányú földmunkák, amik a társulat érdekeltsegi területén élő munkások számára kereseti lehetőséget nyújtanának. A társulat vezelősége mindent elkövet, hogy ennek az anynyira fontos szociális problémának a megoldását elősegítse. A társu'at egyéb szükségleteit a legminimálisabbra igyekeznek összeszorítani, hogy a társulat anyagi eszközeiből minél több jusson földmunkák végeztetésére. Jóleső érzéssel vett tudomást a közgyűlés arról, hogy kisebb munkálatok indultak meg a napokban és hogy őszre várható mintegy 80—90 ezer pengőnek a felhasználásával olyan nagyobb arányú földmunkák megindítása ami figyelemre méltó munkaalkalmakat fog teremteni. Arról van ugyanis szó. hogy a társulat védtöltései közül a Köröstarcsa és Gyoma közötti szakaszon mintegy 8 kilometer hosszuságban a töltést kell megerősiteni, amit az érdekeltségek már régóta kérnek. Ez a számítások szerint mintegy 160 ezer pengőbe fog kerülni, aminek — mint fentebb is irtuk — körülbelül a fele fedezve van. Morfiummal megmérgezte magát egy Csabán is ismert békési fakereskedő Békési tudósítónk irja: Pénteken délután 3 órakor a lakásán eszméletlen allapotban találták Kurtág Jenő 36 éves békési fakereskedőt. Pár perc múlva az a hír terjedt el a városban, hogy Kurtág Jenő agyvérzést kapott és meghalt. Ez a hír azonban nem felelt meg a valóságnak ilyen formában. Kurtág Jenőhöz azonnal kihivatták dr. Ladányi Imre orvost, aki Kurtágnál morfiummérgezést állapított meg. Az orvos mindent megtett hogy Kurtágot eszméletre térítse, de fáradozása hiábavalónak bizonyult, ugy hogy szombaton reggel be kellett szállítani a gyulai kórházba. Felgyógyu'ásához van remény.