Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-05 / 21. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 február 10 Egy volt főispán felesége itt fog muzsikálni Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy szenzációt keltett a napok­ban, amiről a fővárosi újságok is hút adtak, hogy gróf Haller Já­nosné, egy erdélyi volt főispán felesége kávéházi zenekart szer­vezett és mint a női zenekar prí­mása most az egyik vidéki vá­rosban muzsikál esténként a ká­véházi közönségnek. A qrófnénak 5 tagu zenekara van és a közön­ség annyira pártolja a nagy elha­tározásokra képes asszonyt, hogy állandóan megtölti a kávéházat. Gróf Haller Jénosné teljesen tönkre ment, férje elhalt és há­rom gyermeke maradt. A grófné kitűnően tudott hegedülni és zon­gorázni és utolsó próbaképpen, hogy gyermekeit felnevelhesse — jazz-zenéi állított össze és most városról-városra kávéházi szóra­koztató zenét ad. Gróf Haller Jánosné jelenleg Nyíregyházén játszik a kisvasút melletti kávéházban február kö zepéig Mint halljuk — a grófné tárgyalásokat folytat csabai kávé­háztulajdonosokkal, hogy hozzánk is eljön. Jó lenne, ha a Nádor vagy a Fiume megállapodna a grófnéval, mert eltekintve attól, hogy zenekara kitűnő, a grófnő pedig kedves és rokonszenvee, a csabai közönség szívesen hallgat­ná a volt főispánné művészetét. Az OMIKE estje Alig telt terem. A keserves má­nak hittelen, gondtól gömyedtvállu, már-már reménytelen világban ke­veseket vonz a téma: „a zsidó optimizmus." S akik ott vannak : várakozóan, kétkedve kérdik, váj­jon meg fogja-e győzni őket az előadó, hogy amiről beszél, a zsidó optimizmus, az tulajdonképpen eleven valóság. Breuer főrabbi ajkáról színesen, elevenen hangzik a szó. Nyugodt, biztos előadásmódjával, hang­jának meleg, jóságos színével, pár bevezető mondat után megnyerte haligatóságét. S a zsidó élet, a zsidó történelem különböző kor­szakaiból vett gyönyörű, mély ér­telmű történetek plasztikusan, meg­győző erővel igazolják a tétéit: a zsidó optimizmus csodálatos, népet­összetartó, átmentő erejét. Még akkor is, ha minden valóság bántó és fájó, ha minden látszat ellenük fordul, ha már-már összetörünk a ránk zuduló terhek súlya alatt: él bennünk szent örökségünk, min­dent legyőző zsidó optimizmusunk, amely megment — hirdette a pate­tikus befejezés költői allegóriája, amely teljesen magával ragadta a közönséget. Egy élménnyel szegé­nyebbek, akik nem hallották az előadást. Az összegyűlteket dr. Fischmann Mihály főtitkár üdvözölte előadás előtt, aki az OMIKE 20 éves ju­bileum kapcsán keresetlenül sze­retetteljes szavakban emlékezett meg mindazokról, akik az egye­sületet létrehozták, s azt gonddal­bajjal, sok féltő szeretettel máig istápolták. Néhai dr. Fáy Sámuel­ről, az OMIKE első elnökéről, né hai dr. Nyitray Béláról, volt főtit káréról, dr. Silberfeld Jakab főrab­biról. Herczog Henrik doktorról. És különösen Révész Fülöp „dok­tor bácsiról," mostani elnökéről, aki a 80-dik esztendő határán tul, töretlen egészséggel, ifjú lélekkel vezeti az egyesületet és akit a közönség melegen ünnepelt. Gruber Sándoré. Az itt-ott felbuk­kanó technikai tökéletlenségen győzedelmeskedett a színpompás, hatalmas hanganyag és az előadott dalokba való áhítatos elmélyülés, egy magéra talált boldog müvész­lélekkibontakozását mutatta. Ádám Pál kisérte zongorán. Sok sikert kívánunk és jósolunk neki. A beszédet és az énekszámo­kat dr. Herczog Henrik ügyvéd köszönte meg az előadóknak a tőle megszokott nagyszerű rög­tönzéssel. Gruber Sándor — közülünk való ember — Mozart Varázsfuvolájá­nak két áriáját és Schubert dalo­kat énekelt. Vagv nem is énekelte : zengette őket. Mert régen hallot­tunk hangol, amely ércesebben, zengőbbsn szárnyall volna, mint Egy békésmegyei plébános a vádlottak padján Disznóólnak nevezte prédikációjában azt a templomot, amelyiken nincsen kereszt A Békésmegyei Közlóny leg­utóbbi számában jelentette, hogy az egész vármegyében közismert Csernus Mihály endrődi plébános vallásgyalázási ügyét tárgyalta a gyomai járásbíróság. Most az egész ügy lefolyásáról a követke­zőket jelentették nekünk: A gyomai jőrásbiróság Csernus Mihály vallásgyalázási ügyét át­tette a gyulai kir. törvényszékhez. Az érdekes járásbíróság! tárgyalás lefolyásáról a következőkben szá­molunk be : A választási agitáció ideje alatt a „Gyoma-Endrőd-Kondoros" cimü hetilapban cikk jelent meg, amely figyelmeztette a választókat, hogy ne szavazzanak arra * képvise­lőre, akit Csernus Mihály volt kormánypárti országgyűlési kép­viselő. endrődi apátplébános tá­mogat. A cikk megemlítette, hogy Csernus Mihály az end­rődi katolikus templom­ban azt prédikálta, hogy az olyan templom, ame­lyiken nincsen kereszt. di«znóól. A cikk miatt Csernus Mihály sajtópert indított a lap ellen és az eljárás folyamán kihallgatott tanuk nagyrésze vallomásában igazolta, hogy az inkriminált ki­jelentés valóban elhangzott az endrődi katolikus templomban Csernus Mihály részéről. Az ügyészség a tanú­vallomások alapján vá­dat emelt Csernus Mi­hály apátplébános ellen vallásgyalázás cimén. A gyomai járásbíróságon Lado­merszky Ernő járásbiró tárgyalta a nagv feltűnést keltő ügyet. A vádat dr. Tompa Gyula, a gyulai ügyészség elnöke képviselte, Cser­nus Mihályt pedig Haller József dr., a volt miniszter öccse védte. Csernus Mihály kihallgatása al­kalmával kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A terhére rótt kijelentéseket sohasem tette meg. Posztós Elek nyugalma­zott jegyző az első tanú, kihallgatása során azon­ban Csernus szemébe mondta, hogy ott volt a templomban, amikor a plébános a szószékről azt a kijelentést tette, hogy csak az a templom, amelviken kereszt van, amelyiken kereszt nincs, az nem templom, hanem disznóól. Amikor a jegyző ezeket a ki­jelentéseket hallotta, megbotrán­kozva kiment a templomból, de vele együtt többen is otthagyták a prédikációt és szintén távoztak. Az uton hozzászegődött Kovács Józsel és Varga István endrődi lakosokkal azután felháborodva tárgyalták az esetet. Posztós Elek jegyzőt vallomására megeskette a bíróság. Kenyeres András endrődi korcs­máros hasonlóképen vallott és eskü alatt telt vallomást Csarnus kijelentéséről Kovács József szíj­gyártó és Varga István asztalos is. A k hallgatások után Csernus védője, Haller József dr. kérte az általa elhozott tanuk kihallgatását annak bizonyítására, hogy az apátplébános nem tett a templom­ban ilyen kijelentéseket. Az ügyészség nem ellenezte a védelem indítványát, a bíróság azonban nem rendelte el a mentő' tanuk kihallgatását és nyomban meghozta végzését, amelyben megállapította, hogy a tanuk vallomása alap­ján nem vallásgyalázás, han> m izgatás bűntettét látja fennforogni, ezért az iratokat további el­járás végett a gyulai törvényszékhez teszi át, ahol Csernus Mihály endrődi apátplébános el len most már izgatás cimén indult meg az eljárás. Csernus Mihály vallásgyalázási és felekezetelleni izgatási pere most már érdekes fordulatot vett, amely előreláthatólag foglalkoz­tatni fogja a különböző egyházi és politikai köröket is. Az ipartestületek mozgalma az újonnan építendő házak adómentességi határide­jének felemelése iránt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Több város ipartestületének el­nöksége, mint azt a Közlöny már megírta, átérezve azt a rendkívül nehéz helyzetet, amelyben ma az Ő8Sziparosság, de különösen az építőipar sínylődik, elsőrendű kö­telességének tartja, hogy minden lehetőt elkövessen abban az irány­ban, hogy az építőiparnak mun­kaalkalmat biztosítson. Ezt a célt szolgálja ez az ak­ció is, amelyet azIPOSz országos keretekben indított és amely az újonnan építendő házak adómen­tességi határidejének felemelését célozza és amelyről lapunk ha­sábjain már megemlékeztünk. A helyzet ugyanis az, hogy az eddigi 30 évi adómentességet ujabban 30 évről 15 évre szál­lította le a kormány és amellett még községi adó terhével sújtotta. Ez a tény azt eredményezi, hogy az eddigi, anélkül is mini­mális munkaalkalmak még jobban meg fognak kevesebbedni, mert a városi közönség, amely ed­dig azért építkezett, hogy három évtizeden keresztül magát az adóterhektől mentesnek tudja, nem fogja megtalálni számítását­Rámutattak továbbá az ipartes­tületek arra is, hogy ez a kor­mányintézkedés nemcsak az ipa­rosságra jelent su'vos hátrányt, hanem nagy mértékben növelni fogja az anélkül is katasztrofális munkanélküliséget, de ettől elte­kintve a pénzforgalom megcsap­panása miatt, az összes kereseti ágak megélhetésére is súlyos be­folyással van. Békéscsaba város népmozgalmi kimutatása január hóról A közegészségügyi viszonyok az előző hónaphoz viszonyítva javul­tak, m art a születések száma emelkedőt, ugy hogy a természe­tei szaporodás 31 volt, a fertőző betegek száma is csökkent. Született összesen 96, fiu 50, leány 46. Ezek között volt holt szülött 2, törvénytelen 7, ikrek 3 pár. Házasult összesen 20 pár. Meghalt összesen 65, finemü 36. nőnemű 29 Nem orvosoltatott 7 éven aluli 2, 7 éven felüli 4, ösz­szesen 6. Orvosrendőri hüllavizs­gálat 1 esetben fordult elő. Az életkorra tekintve: Halva született 2. 0—l-ig 10, 1— 5-ig 2, 5-10 ig 2, 10-20 ig 2, 20 -30-ig 3, 30—40-ig 3. 40-50-ig 2, 50— 60-ig 12, 60—70-ig 11. 70 - 80-ig 8, 80—90-ig 7, 90- 100 ig 1. A kórnemekre nézve: Aggkori végelgyengülés 8, agyszélhüdés 8, hátgerincsorvadás 1. szívszélhű­dés 3. szervi szívbaj 4, szívizom­elfajulás 3, genvvérüség 1. tüdő­lob 3, tüdőtbc 2. mellövés 1. gyo­morfekély 1, epehólyagrák 1, máj­rák 1, májzsugorodás 1, nyelvrák 1 hasnyálmirigysarcoma 1, kizárt­sérv 2, bélhurut 1. combcsontrák 1, csontsarcoma 1 veselob 1. rán­gógörcs 3, koraszülött 2, veleszü­letett gyengeség 5, önakasztás 1, megégés 2, gyermekágyiláz 1, ron­csoló toroklob 2, halvaszületelt 2. Fertőző betegség előfordult: ron­csoló toroklob 13, vörheny 5, ka­nyaró 1, hasihagymáz 2, nyílt tbc 6, bárányhimló 15, veszettségre gyanús marás 1, járv. agy gerinc­agyhártyagyulladás 1, trachoma 2. CSABA MOZGÓ Február 5-én csütörtökön fél 7 és fél 9-kor Szent láng Továbbá: Floretina kórus Művészi vitaphone Hangos magyar híradó

Next

/
Thumbnails
Contents