Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-23 / 11. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 január 23 Szombat 59-ik évfolyam, ll-ik szá BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, cjy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. MMMMWMWM^^ Főszerkesztő : DP. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békése sf 11. ker. Ferenr József-tér 20. szám a Hirdetés díjszabás szerint Közel 20 millió munkanélküli van Középeurópában. Borzalmas a szám, de borzalmasabb az a tudat, hogy ez a rengeteg munkanélküli egyszer olyan munkához fog, melyből az egesz világnak nem lesz köszönete. Most azt a hirt közli a világsajtó, hogy a munkanélküliek ügyében világkongresszus lesz Londonban. Össze fognak jönni az államok képviselői és tanácskozni fognak azon, hogyan lehetne segíteni a világ legégetőbb problémáján. Ugy látjuk — késő. Mindenesetre, ez a kérdés mindennél fontosabb. Fontosabb annál, hogy jóvátételt kell-e fizetni, vagy sem? Husz millió embernek nincs kenyere, nincs jövője, nincs megélhetése. Ez olyan húsba és vérbe markoló kérdés, melyet sokáig nem iehet függőben hagyni. Itt operálni kell. A tőkét ke'I előszólítani. A tőkét, az aranyat. Az államférfiak hiába fognak tanácskozni Londonban, ha a tőke elbújik, a pincékben húzódik, ha nem jön a munkáskéz segítségére. De ugylátszik, hogy a tőke, mely higanyérzékü — tart valamitől. Lehet, hogy háborútól, lehet, hogy mástól — annyi azonban bizonyos, hogy a tőkefejedelmek nélkül a politika fejedelmei hiába tanácskoznak. E tekintetben magyar viszonyokról nem is beszélünk. Igaz ugyan, hogy nekünk is sok aggodalmat okoz a munkanélküliek felszaporodott száma, de az általános viszonyokhoz mérten — nálunk még tűrhető az állapot. Németországban azonban végzetszerűen katasztrófális. Egyedül Berlinben 2 millió munkanélküli van, melynek jó fele szellemi munkás. De baj van Angliában is, sőt a gazdag és aranyban fürdő Franciaországban is. A most keletkezett uj államokról nem is beszélünk. Romániában több a munkanélküli, mint Magyarországon, bárha ott bővelkednek a föld minden javaiban. Épp most olvassuk, hogy egyedül Bukarestben 40.000 munkanélküli van. Az erdélyi magyarság az utcára került. Ezek is tekintélyes számban növelik a munkanélküliek dandárját. Ha azt akarjuk, hogy az ég ne szakadjon a földre — most már egészen komolyan kell foglalkozni a termelés megindításával, a tőkének szabaddátételével, a munka gyors megindításával. Ennek a lethargikus állapotnak egy-kettő vége kell szakadjon — határokon belül és a határokon kivül. A londoni kongresszushoz sok reményt nem füzünk. Most már tul vagyunk azon a ponton. Elő kell parancsolni a tőkét rejtekhelyéből és o< kell, hogy idő lenne tanác kozásra. Ma már cseleked kell állítani az élet ^piacái Meg kell értetni vele, hoj hiába rejtőzködött el, meg f< fulladni friss levegő nélkül. AMWMWMMMWMMM^ Jánossy polgármester nyilatKozata a Speyer-Kölcsönről (A Közlöny eredeti tudósitása.) Jánossy Gyula polgármester, mint a2t jelentettük — városi ügyekben egy napig Budapesten tartózkodott és tegnap már visszaérkezett Békéscsabára. Megemliteltük a polgármesternek, hogy a közvélemény nagyérdeklödéssel kiséri a városoknak azt az akcióját, hogy a Speyer-kölcsöntől szabadulni akarnak és erre vonatkozólag több város már határozatot is hozott. Megemlítettük, hogy az egyik tekintélyes fővárosi lap ezzel az üggyel kapcsolatban tudósítást közöl és ebben a cikkében Békéscsabát is érinti. A nevezett újság — szóltunk a polgármesternek — a következőket irja: A vidéki városok körében mozgalom indult meg, hogy mielőbb fizessék vissza a Speyer-kölcsönt. A visszafizetés kiindulási pontja, hogy a Speyer kölcsönkötvény most olyan alacsonyan áll, hogy a városok részére óriási anyagi hasznot jelentene a kölcsöntől való megszabadulás. Azonban természetesen a kötvények, bármilyen olcsók is, pénzbe kerülnek és Veszprém városa a félmillió pengős Speyer.kölcsönét az ottani tehetősebb polgárok segítségével akarja visszafizetni. Hasonló mozgalom indult meg Békéscsabán is, amely 240.000 dollárt vett fel az első Speyer-kölcsönből. A másodikból 280.000 dollárt vett igénybe Békéscsaba városa, amelyért évente 286.000 pengő annuitást fizet. Természetesen még nem tudja Békéscsaba városa, hogy a kötvényeket miképpen fogja visszafizetni. Budapesten Speyer-kölcsönt ma 30 pengővel lehet kapni. Szóval 1000 dollár értékű Speyer-kötvény, amely 7%>-ot kamatoz és dollárban váltják be a szelvényeit, körülbelül 300 dollárnak megfelelő pengőért kapható. A kötvények iránt, tekintve a magas kamatozást, igen nagy az érdeklődés belföldön is és viszont érthető, ha a vidéki városok a mai, talán soha nem kínálkozó helyzetet ki akarják használni a maguk javéra és vissza akarják fizetni a reájuk eső Speyer-kölcsönt. Jánossy Gyula polgármester e közléssel kapcsolatban kijelentette, hogy a terv teljes mértékben kivihetetlen, — az elképzelt megoldásról szó sem lehet és épp most értesült a minisztériumba, hogy a veszprémi tervhez sem járult hozzá a minisztérium. Ett eltekintve, ma egyetlen pénzint zet sem vállalkozhat arra, hogy város 2 millió pengős Speyer-kc csönének lebonyolításét vállal! Megindult a pénz általános olcsóbbodása (A Közlöny eredeti tudósitása.) matlabnál, "hanem rövid idő muiv ujabb egy százalékkal, haiszázi lékra mérsékeli a pénz árát, mel esetben tiz százalék lenne a h telkamat maximuma. A mezőgaí daség szempontjából most, a t< vaszi munkák megkezdése idej< ben volna különösen fontos a pér olcsobbá tétele, mert most van gazdáknak leginkább szükségü hitelre. A Magyar Nemzeti Bank elhatározott kamallábmérséklése mér érezteti hatásét a hiteléletben. A Pénzintézeli Központ már ma egy százalékkal leszállította a vidéki intézeteknek adott visszleszémitási hitel kamatlábát. Gazdasági körökben számolnak azzal, hogy a Nemzeti Bank nem fog megállania hét százalékos kaA királyi palotától a parlamentig katonasá; sorfala között ment a jugoszláv király Belgrádból jelentik : A szenátus és a skupsztina mai együttes ülésén Sándcr király trónbeszéddel nyitotta meg a töivényhozést. A királyi palotától a parlementig katonaság sorfala között vonult el a király. A parlamentben jelen volt a diplomáciai kar is. A trónbeszéd 1200 évre tekint vissza, ugyanis ennyi időnek kellett eltelnie, amig a jugoszláv népek egy államba egyesülhettek. Ezen győzelem azonban Nem foglalhatja le az OTI az iparosoK számlaKöveteléseit a külső ellenséggel szemben kön> nyebb volt, mint legyőzni a bels ellenségeket. Hangsúlyozza, hog külpolitikai téren Jugoszlávia tc vábbra is a béke és jogrend őr lesz. A hadiadósságokra vonatkc zóleg azt mondja a trónbeszé< hogy a moratórium súlyos heh zetbe hozta Jugoszláviát, mei lehetetlen, hogy a háborús terhe viselje. (A Közlöny eredeti tudósitása.) A mai nehéz vilégban igen gyakori eset, hogy egyik-mésik iparos nagy összegekkel van az OTI-nál hátralékban. Sokhelyen előfordul, hogy emiker az ilyen hátralékos iparosok munkához jutnak, az OTI erről tudemést szerezvén, minden lovábbi nélkül lefoglalja a régi tartozásokra az iparos számlaköveteléseit. Megtörtént például olyan eset is, hogy a számlaösszeg sokkal nagyobb volt, mint az OTI követelése, mégis lefoglalták az illető építőiparos számlakövetelését. A munkásbiztositási felsőbirósái most egy biztosítási perben olyat értelmű ítéletet hozott, hogy a OTI a korábbi keletű követelései nem vonhatja le az ujabb mun kaalkalmakból eredt számlaköve telésekből. Az ítélet azt jelenti hogy az OTI-nak a jövőben bt kell érni az iparos számlakövete léseinek 6 százalékával s ezen tul ugyanazon számlánál, egy fillérn sem tarthat igényt.