Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-23 / 11. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 január 23 iu^ossn elítélték Furst Zoltán iagánhivatalnokot lapestről táviratozzák: A rség letartóztatta Fiirst Zol­iagánhivatalnokot és 8 társát, annak idején politikai sztráj­5 uccai demonstrációt ter­Í. A törvényszék a vádlot­özül hetet 6 hónaptól 2 évig hónapig terjedő fogházbün­el sújtott, A tábla az itéle­váhagyta, a Kúria pedig jog­emelte. Megjavítják menetrendet, de teldij a régi marad Közlöny eredeti tudósítása.) a vármegye közigazgatási bi­igában is szóvátették, hogy megyében közlekedő vonatok a nem kielégítő. Igy például Iról a kora délutáni órákban te van közlekedés Gyulával, rmegye székhelyével. Most hirek kerültek forgalomba, februárban menetrendválto­esz és a vasúti tarifát is le­ják. "ess Gábor, szegedi MÁV üz­zgatő a következőleg nyilat­t erről a kérdésről: Minden valószínűség szerint ! keletkezett ez a hír, hogy 2n télévben revízió alá vesz* a menetrendet. Ilyenkor ki­ünk a helyszínre és! olt i­izünk a közönség igényeit és ságait kipuhatolni és a ta alatok alapján menetrend já­tot teszünk az igazgatóságnak, azután a miniszter felülbírál. hatáskörünkbe semmi egyéb tartozik Arról nem tudok, a viteldijat mérsékelnék, mert iár egyedül a minisztérium körébe tartozik. Üzietáthelyezés! asitem n. b, vevőközönsége­hogy szabóüzletemet nyadi-tér 8. sz. alá )ztem át. Kiváló tisztelettel: Csepregi Pál férfiszabó ?yanott jó házból való fiu tanulónak felvétetik Irdetéseket déli 12 iig vesz fel a kiadó­aial. s OMKE kerületi jyülése Gyulán Közlöny eredeti tudósítása.) ap este Gyulán nagyszámú skedők résztvételével az OMKE leti értekezletet tartott, melyen elent Nádor Jenő, az OMKE ra. Székely Mihály a nemzet­vásár rendező bizottságának rtitkára. Az értekezletet Sán­Dénes vállalati igazgató, a ke­elnöke nyitotta meg és beszé­na kereskedők mai nyomasztó setét vázolta. Majd Nádor beszélt az OMKE legköze­teendőiről. Végül Keppich •es dr. ügyvéd az egyenes ; megreformálását, Laafer Sán­fakereskedő az egyfázisos Cím nélkül. .. Mindennap ezt a szót halljuk, olvassuk: Laval. A francia miniszterelnököt hívják igy. Laval megy, Laval jön, Laval ezt mondta, Laval hozzájárult és Laval tilta­kozik. Minden újság tele van a nevével. Tőle függ minden. Ő a remény, a világosság, a boldogság, esetleg a kin, a szenvedés, a további gürcölés, kínlódás. 0 az angyal és az ördög egy személyben. Az egész világ szeme rajta függ. Mit tervez Laval? Míf sző! hozzá Laval? Már a motoroson hazasiető kis nebulók is „lavaloznak". Pesten már nem játszák a römit — uj kártyajáték van — a laval Színdarabot, mozifilmet, szkeccset irnak róla. Ugy cseng és bong ez a név, mint valami égi csengettyű — a sötét éjszakában. Ma épp nyolc vezércikket, antrfilét, glosszát és krokit olvastam róla. Isten látja lelkemet — nem vagyok politikus, sem álomlátó, de nem bizok benne. Reájöttem, hogy Laval visszafelé olvasva is Laval. wssaisai állítását sürgette. A kerületi érte­kezleten több békéscsabai keres­kedő is résztvett. forgalmiacló mielőbbi életbelépte­tését és Szécsi Márton kereskedő az OTI autonómiájának vissza h gombamód ra elszaporodó vásárosok gyorsítják a csabai iparosok tönkremenetelét (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alkalmunk volt f'öbb csabai ipa­rossal beszélgetést folytatni és je­lenlegi helyzetük felől érdeklődni. A következőkben ismertetjük azo­kat a sérelmeket és panaszokat, amelyekkel kérdéseinkre válaszol­tak. Az egyik iparos a következőket mondta munkatársunknak: — Hétről-néfre súlyosbodik hely­zetünk és minden nap uj gondo­kat rak a vására járó iparos vál­lára. Legnagyobb bajunk többek között az, hogy a vásárokat állan­dóan ellepik a gombamódra sza­porodó vásárosok, akik nagyon gyenge, de olcsó tömegárukkal jönnek ki a piacra és a nagykö­zönség a pénzhiány folytán, in­kább ezeket a cikkeket vásárolja. — Mi kézmű iparosok nem igen pakolhatjuk össze, áruinkat és vi­hetjük más, más községekbe, hogy azokat vásárok alkalmával elad­juk, mert az utazással járó költ­ségek megsokszorosodtak, — a gyáripar silány áruival nem ver­senyezhetünk. Igy a legtöbb vasá­ról csalodottan jövünk haza Csa­bára, mert nem tudunk semmit sem értékesíteni a kézimunkával előállított iparcikkeinkből. — A heíypénzen és az egyébb apró költségeken kivül. a fuvarért majdnem 24 pengőt kell kifizetnünk és nem egyszer történt meg, hogy még azt a költséget sem kerestük meg. A községek nem csak hely­pénzt szednek az iparosoktól, ha­nem minden esetben belépési di­jat is követelnek egy-egy szekér után, ami megint 30 fillér és 1 pengő 20 fillér kőzött váltakozik. Az iparosok hiába tiltakoztak, az iparkamara is hiába^mondja, hogy ennek a díjnak a szedése jogta­lan, a községek nem engedik be azt az iparost, aki nem fizeti meg. — A békéscsabai iparosok már régen kérték a minisztériumot, hogy vegue revízió alá a vásár­tartási engedélyeket. Sőt. ha iól emlékszem Bud János volt keres­kedelmi miniszter, városunk ország­gyűlési képviselője itt léte alkal­mával Ígéretet tett, hogy a kézmü­iparosság jogos kérését a kormány téljesiteni fögja és olyan törvény­javaslatot terjeszt a képviselőház elé, melyet a csabai iparosság ér­dekeit megvédelmezi, a zug vásá­rosoknak a vásárokon való meg­jelenését pedig korlátozza. — Ugylátszik azonban, hogy ezideig semmiféle ilyen intézkedés nem történt, ami 8zért is igen szomorú, mert az iparosság visz­szamaradt áruit sokszor kénytelen minden haszon nélkül elfecserélni, hogy egyéb kötelezettségének ele­get tudjon tenni. — Igaz, hogy legutóbb olyan rendelkezést léptettek életbe, amely szerint az egy segéddel dolgozó kisiparosnak forgalmi adót nem kell fizetni, de aki az életet ismeri, az tudja, hogv amikor vásárra ké­szülünk. 2—3 segédet is fel kell venni. Amikor azután az áru el­készült, megtörténik, hogy heteken keresztül nincs semmiféle munka a műhelyben. Ha véletlenül olyan időben jön ki az ellenőrző tiszt­viselő műhely vizsgálatot tartani, amikor vásárra készülünk, akkor a magasabb létszám alapján adóz­tatnak meg és amig végre az ipa­ros igazolhatja magát, addig sok vegzaturának van kitéve. — Reméljük, hosy a kormány és különösen az iparosság érde­keit mindig védő kereskedelmi mi­niszter végre meghallgatja régi pa­naszainkat és orvosolni fogja év­tizedes sérelmeinket. S»Hsa BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK LEÁNYINTÉZETE FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGÁVAL SZT ISTVÁNTÉR 3, TELEFON 82, 43. Az ügyvédség és a kötelező előleg A budapesti ügyvédi kamara előtt oly indítvány van tárgyalás alatt, amely szerint az ügyvéd előleg nélkül nem vállalhat ügye­ket. Ha előle? nélkül vállal pert, ugy az ügyvédi kamara ezt fe­gyelmi vétségnek tekinti és azért az ilyen ügyekben ki van téve az ügyvéd annai, hogy perköltségeit utólag sem tudja ügyfelétől behaj­tani. A kötelező előleg kérdését az 1931 november havában felemelt bélyegilleték -ette aktuálissá. Tud­juk, hogy az államháztartás egyen­súlyának hefyreállitása sorozatos illeték- és -icléseket tett szük­ségessé. Ezek az illftékek különösen a törvénykezési eljárásban éreztették hatásukat. Ak>I pl. egy 50 pengős ügybsn azelőt 45 fillér bélyeget ragasztottunk el a fizetési meg­hagyásra, moá 1 pengő 30 fillért ragasztunk, eiben az ügyben a meghatalmazásra 8 fillér helyett 50 fillér, a végrehajtási kérvényre 10 fillér helyát 90-1.20 P-t és minden továfcoi beadványra 10 fil­lér helyett 30 fillért. Mire az ilyen legkissebb ügf végigfut, a régi 70 fillér helyett 1 pengő megy ki bé­lyegben az üjyvéd zsebéből. Ez akkor van. ha az adós semmiféle ellentmondást nem ad be, csak a lakását kell egyszer bejelenteni. Ha most már az illető adós el­len bírósági végrehajtót kell ki­küldeni, az üfyvéd 8—50 pengőig terjedő végrehajtási költséggel számolhat, amelyet a törvénv ér­telmében előlegezni köteles, mert a végreh^í*wCbként nem megy ki. Ha eb1>ől a legkisebb ügyből per támad, minden 10 filléres be­adványa helyett 90 fillérbe kerül az ügyvéd bélyege, úgyhogy per eseténaz ügyvSdbélyegterhe tízsze­resére, esetleg húszszorosára is emelkedhetik a régi helyzettel szemben. Ezeket a kiadásokat az ügyvéd nem bírja el. Ma már az ügyvéd is kevés kivételtől eltekintve, szegény és a saját létfsntartásához szüksé­ges anyagijeszközei is fogytán van­nak, nemhogy mások ügyeibe pénzt öljön bele, amelynek vissza­szerzése hosszú ideig, sokszor éve­kig eltart és bizonytalan. Képzeljük csak el azt az esetet, hogy as ügyvédnek átadnak egy 700 pengős váltót perelésre. A perre, mellékleteire, a postai kézbesítésre és a végrehajtásra lerótt illetékek és kiadásai kb. 25 pengőt tesznek ki, a végrehajtás valami tanyai te­rületen 40 pengő fuvart és 15—20 pengő végrehatási dijat jelent, ösz­szesen 8P :őt. Ha az ügy­védnek iszerencséje van és csak két ilyen jó ügye van hetenkint, akkor szép csöndesen tönkremehet, mert négyszer 170 pengőt, vagyis havonta 680 pengőt nem tud elfo­gadni. Saját vesztébe rohan tehát az ügyvédi kar, ha előleg nélkül ügyet vállal. Az ügyvédség azelőtt gaval­lér volt. Többnyire előleg nélkül dolgozott, hitelezte az ügyfelének saját munkájái kivül az ügyfél bé­lyeg, fuvar, végrehajtói, sokszor szakértő és tanudijait is. Ma ez megszűnik. A társadalom is be fogja látni, hogy az ügvvéd, akitől tudása legjavát, buzgalmát és ide­jét igényt- • ex, olyat nem ál­dozhat ügyfeléért, ami neki már nincs, t. i. seját vagyonából nem Kérjük előfizetőinket, hogy ha a lap kézbesítése körül rendelle­nességet tapasztalnak, közöljék azonnal lapunk kiadóhivatalával. Telefon: 176. Békéscsaba, 3291 január 23 »£KESMEGYEI KÖZLÖNY fektethet be többé pénzt az ügyek-! be, mert vagyona nincs. Viszont a* ügyvéd, ha nem gondoskodik előlegről, rövidesen észreveszi,! hogy nincs hiba az ügyben, lesz dolga elég. de tönkremegy;család­ját nem tudja ellátni, kamarai il­letményeit nem tudja fizetni, törlik az ügyvédek sorából. Hogy mire megy a budapesti ügyvédi kamara, az országos ügy­védszövetség és ennek szegedi osztálya a kötelező előleg kérdé­seivel, ma még nem tudható, de a társadalom számithat arra, hogy előleg nélkül nem fognak az ügy­védek dolgozni, aminthogy a nyu­gati államokban eddig sem ment másként az ügy elvállalása, mintí megfelelő előleg adásával. Hogy amazoknál évszázados tradíció, nálunk meg a kényszer jutatta ide az ügyvédeket, az a lényegen nem változtat. Hajdú Béla dr. HIREK — A főispán látogatása Gyo­mén. A vármegye főispánja, Ko­rossy György a megye különböző községeiben most tesz bemutat­kozó látogatást. Legutóbb Gvomán vizitelt, hol a szépen fejlődő köz­ség társadalmának vezető egyéni­ségeit látogatta meg. A főispán mindenütt a legszívélyesebb fo­gadtatásban részesült. — A reálgimnázium műsoros estje. Szombaton este fél 9 órakor tartja a csabai Rudolf reálgimna­sium ifjúsága érdekes programú estjét az intézet tornatermében. Az alább közölt műsor után tánc lesz cigány és dzseszzenekar mellett. A műsor a következő számokból áll: Gaudeamus igitur. Előadja a reálgimnasium énekkara. A diny­nyecsősz. Novella. Irta és felol­vassa Balogh Sándor VIII. o. t. Montagnn Ring: T' chaka, a harc előtt Afrikai-ut Előadja a reál­gimnasium zenekara. Karinthy Frigyes: Megmagyarázom a bi­zonyítványom. Tréfa. Előadja : Szederkényi Jenő és Hajdú Gyula VIII. o. t. Lehár Ferenc. Arany és ezüst keringő. Előadja a reálgim­násium zenekara. A zenekart ve­zényli Paukert Hugó. Konferál : Berger Kálmán VIII. o. t. — Bud János nem fogadta el a kartelbizottság elnökségét. Bud János volt kereskedelmi mi­niszter, városunk országgyűlési képviselője nem fogadta el a kar­elbizottság elnökségét, miután — mint kijelentette — minden idejét a neki felkínált egyetemi tanszék betöltésére kivánja szentelni. — Baló Elemér szavalóestje és dr. Bánóczy László előadása „Müvésset és társadalom" cimen e hó 23-án szombaton este le3z a Nádor télikeriiében. Kezdete pontosan fél 9 órakor. Belépődíj 1 pengő. — Milyen lapok jelennek meg a megyében. A ^polgármester fel sőbb rendeletet kapott, hogy a sajtótermékekre vonatkozó adato­kat állítsa össze. Ilyen rendeletet kaptak a főszolgabirák is. Nem érdektelen tudni, hogy a megyé­ben 5 politikai napilap van (Csa­bán 2 , Orosházán 2, Gyulán 1, Viszont hetilap összesen 10 jele nik meg. Folyóirat (szaklap) szin­tén 5 van. Hetilapja van Bekés­nek, Mezőberénynek, Szarvasnak, Tótkomlósnak, Szeghalomnak, Gyoma-Endrődnek. Az egyházi lapok száma 4. raktárunknak latóságilag naponta reggel fél 9-től 12-ig, délután fél 3-tél 6-ig tart Meglepő olcsó áraink: 30 pengőtől 12 pengőtől 4 pengőtől 6 pengő 10 pengő 6 pengő Fekete télikabátok Strand kabát Gy er m ektél i kabát Gyermekruha Egyéb itt fel nem sorolt cikkeinknek szabott árait 35-40 százalékkal szintén leszállítottuk Üzlethelyiség kiadó Berendezés eladó Oarai és Testvérei ruha nagyáruháza Békéscsaba, ündrássy-ut 7., a Nádor-szállóval szemben Békéscsaba éjjel Csendesen hull a dér a januári fagyos estén. Csak egy-kél felgyűrt gallérú ember szapora lépése vissz­hangzik az utca kövezetén. Minden­felé sötét ablakok, zárt spaletták súgják, hogy már pihen a város. Pedig jóval éjfél előtt kezdtem meg körsétámat a csabai éjszaká­ban. Kiérve az Andrássy-utra, be­botorkáltam a Nádorba. Pesti ze­nekar játszik. Kedves melódiát. „Az nem lehet, hogy minden véget érjen, S uj tavasz ne nyíljon sohasem'" Diszkrét világítás fogad a fényes kávéházban. Vendég alig-alig van. Csak néhány utazó politizál a külső helyiségben. Talán csodálkozva nézhettem szét, meit rögtön az asztalom elé áilt egy derék pincér. — Ne tessék csodálkozni — szólt — kedves uram! Szomorú, de igy van ez már jó idő óta 1! Elmúlt a zsúfolt kávéházak ideje. Nincs pénz kérem, ahol van, ott még nem mernek költeni. Nem le­het tudni, milyen idők jönnek ! Beszédbe elegyedek Veres Fe­ri vei, akii már régen ismerek Pest­ről. Vaaha Ő is vidámabb és kedélyesebb vo t, s a hegedű hangja sem volt olyan bánatos. Mondja nekem, hogy furcsa ez a világ, az élet egészen levetkőztette és hogy milyen nagy pénz ma 10 kicsi pengő. Már csak a mesében lehet olvasni arról, hogy a mulató ember száz pengőst lobogtat a ze­nekar felé. Di azért mégse pana­szolok, a csabai közönség szere­tett és szívesen hallgatott engem a kávéházon kivül... Egy óvatlan pillanatban meg­lógtam a Nádorból és siettem a Fiúméba, hátha ott jobban kulmi­nál az éjjeli élet. Csalódtam. Négyen ültek a ká­véházban és ebből a négyből kettő a tulajdonos volt. A derék Schwéz­ner fiuk éppen azon vitatkoztak, hogyan lehétne az algebra törvé­nyeit revízió alá venni, s hogyan lehetne a két vendég czechjéből az adókontingenst az egyenlítő szintjére hozni. Sándor, a főpincér oldotta meg a gordiusi csomót — mondván, a Brüning fe'Ie álláspon­tot kell elfoglalni. A végén úgyis az lesz, — szólt — hogy spon­gyával minden adósságot letöröl­nek, mert ha A nem fizet B nek. hogy fizessen B—C-nek. Magam is akceptáltam a kitűnő közgaszdász érvelését és forró fe ketémnek ki nem fizetése mellett sietve távoztam a kisgazdák méla otthonába. Ebben a szentimentális helyi­ségben csak az üresség fogadott. A gazda vendégek ilyenkor már gyönyörű álmukat alusszák és va­lószínűleg Mayer János volt mi­niszterről álmodnak, aki a mult választáson 20 pengős huzárat ígért be a reménykedő magyarnak. Jó tíz percig várakoztam a kisgazda pitvarban, hátha valaki megkér­dezi, mi járatban vagyok ? Miután a főnök aludt, a szakácsné aludt, a borfiú aludt — magam is ked­vet kaptam az alvásra. — Gyerünk haza — szóltam magamban. — Konstatálom, hogy nincs éjjeli élet Békéscsabán ... K. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents