Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-24 / 61. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 március 24 Csütörtök 59-ik évfolyam, 61-ik szám POLITIKAI NAPILAP EltfiHléti dijait i Helyben és vidékre postán köldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példónyonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Feleifis szerkesztő: Oroszlény Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba :r. fi 11. ker. Ferenc József-tér 20. azém alatt Hirdetés díjszabás szerint réldenyonkint 1U tillér. Hirdetés dijszabés szerint Walkó utja \ A magyar közvélemény ter­mészetszerű érdeklődéssel ki­sérte Walkó Lajos külügymi­niszter külföldi útját. Épp oly természetes az a nagy érdeklő­dés, amely most, hazatérésével nyilatkozik meg országszerte: politikai és gazdasági körökben egyaránt. A külügyminiszter tudvalevően több mint két hé­tig volt oda. Utjának első állo­mása Roma volt, ahonnan Genf­be, majd Párizsba s Párizsból ismét Genfbe utazott. Utjának célja, mint azt elutazása alkal­mával be is jelentette, az volt, hogy információkat szerezzen Tardieu francia miniszterelnök­nek a dunai államok összefo­gását és megsegítését célzó ter­vét illetően. Ennek a tervnek részleteiről, lehetőségeiről tanácskozott ut­jának egyes állomásain vezető államférfiakkal és más illetékes faktorokkal. S e tanácskozások során természetesen tájékozó­dott arról is: hol, minő állás­pontra helyezkednek a francia minisztereinők akcióját illetően. Walkó külügyminiszter elő­ször a kormányzónak referált külföldi útjáról, majd Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt tá­jékoztatta. A kormány többi tagját a keddi minisztertaná­cson tájékoztatta, a 33 as bi­zottság pedig — értesülésünk szerint — ma délelőtt 10 óra­kor ült össze kizáróan azért, hogy a külügyminisztert meg­hallgassa. Hogy Walkó külügyminiszter külföldi utja során minő szem­pontokkal találkozott, arról, mi­előtt ő maga nyilatkoznék, leg­feljebb találgatásokról lehet szó. Ám nincs háládatlanabb vállal­kozás az efféle találgatásoknál. Nyilván, legközelebb járunk a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy általános benyomás az, hogy a dunamenti államok megsegítésére irányuló Tar­dieu terv megvalósítására egy­hamar aligha kerülhet sor. Ezzel szemben tényként kell megállapítani, hogy az európai vezérlő nagyhatalmak komolyan foglalkoznak ezzel a tervvel, mint eddig még soha és ez a mindenesetre kedvező jelenség kétségkívül Franciaország ér­deme. A világsajtó napról-napra oly kimerítően, a kérdést minden oldalról megvilágítva foglalko­zik a dunamenli államok súlyos wwmamwwwvvwwvwvww* problémájának megoldási lehe­tőségeivel, hogy jóformán adva vannak a premisszák, amelyek alapján eléggé logikusan lehet elképzelni, hogyan kapcsolód­hatnak egymásba a további ése­mmmummÍMMMMM^^ mények és hogyan alakulhat az immár valóban akuttá vált és egyhangúan általános európai érdekűnek elismert probléma megoldásának lehetősége. Uéres diáktüntetés Bukarestben Bukarestből jelenti az MTI: A tegnap esli diákgyülés után a diákok tüntető felvonulást ekeitak rendezni, azonban az utcákon erős rendőri és csendőrségi kor­donnal találták magukat szem­ben. A hatalmas diáklcmeg pár pil­lanat alatt áttörte a kordont, amely alkalommal több diák megsebe­sült. Ezután a diákok két táborra ezredes, rendőrprefektus vezetése alalt. A rendőrprefektus bekeve­redett a diákok közé, akik súlyosan inzultálták, hó és jégdarabokkal dobál­. ták meg, sapkáját és ru­háját letépték. Itt a diákok és a rendőrök között összetűzésre került a sor, amelynek folyamán mintegy 30— 40 diók súlyosan megsebesült. szakadtak, az egyik tábor Jorga lepjénak a szerkesztősége elé vonult, ahol a diákok letépték a lap cégtábláját és tüntettek Jorga ellen. Az idejében odaérkezett csendőrség azonban szétverte a tömeget, még mielőtt a szerkesz­tőségbe behatolhattak volna. A másik tábor az egyetem elé vonult, ahol szintén erős kar­hatalom várakozott Marinescu Nagy károkat okozott a vadvíz Füzesgyarmat környékén (A Közlöny eredeti tudósitása.) A télből a tavaszba való átme­net nem ment olyan simán, mint más években. Az a nagymennyi ségü hó, amely a tél folyamán ellepte a szántóföldeket, a megin­duló olvadáskor nem tudott le­folyni s nagy károkat okozott a vidékan mindenfelé. A nagy hófú­vások következtében az árkok és csatornák hóval lettek tele, ott összefagytak és még ma is aka­dályozzák a viz szabad lefolyását. Emiitettük már, hogy Békéscsabán a viz milyen nagy károkat okozott. Még magánházakat és uccákat is elbontott. A megye északi részén, Füzes­gyarmat környékén is roppant nagy károkat okozott a viz. Mi- i utón a folyók a hirtelen olvadás- ' sal megteltek, a csatornák vize szabad folyást nem nyert és u. n. vadvizek formájában hol ezt, hol amazt a pusztát és tanyát öntötte el. Óriási területek vannak viz alatt. Sok-sok ezer holdra megy a víz­zel borított szántóföldek területe. A tanyák lakosai nem tudják, honnan lepi meg őket az árvíz és már jóformán annyi idejük sincs, hogy holmijukat megmentsék. Ma­gán a község szélén lévő házak is viz alatt állottak. Sajnos, hogy az őszi vetésekben is roppant károkat okoz a viz, búzát valósággal kimossa a föld­ből, a földet pedig kilúgozza. Hogy mily nagyok a károk, az csak néhány hét múlva állapit­ható meg. Jánossy Gyula polgármester felterjesztése a mezőgazdasági munkás­ság kedvezményes utazása érdekében Békéscsabáról minden évben nagyszámú hivatásos mezőgazda­sági munkás nyer távolabbi vidé­kekre elhelyezést. 1931-ben a Du­nántúlra 1500 munkást sikerült elhelyezni. Ezek a mezőgazdasági munkások az által utöszerződésileg elvállalt mezőgazdasági munká­latok elvégzése végett lakóhelyük­ről a munkahelyre és vissza való utazásuk alkalmával a MÁV és kezelése alatt álló helyiérdekű vas­utak vonalain a személy- és ve­gyesvonatok III. kocsiosztályán féláru jeggyel utazhatnak. A munkások elhelyezését na­gyon megneheziti az a körülmény, hogy a MÁV személyszállítási ta­rifáját az elmúlt esztendőben két ízben felemelte éspedig a mun­kások tarifájára kiterjedőleg, holott azelőtt a tarifaemelések alkalmá­val a munkásokra vonatkozóiaga régi díjtételek nyertek alkalma­zást, vagyis az emelések előtti alapokig fele összegéért utazhattak. Most 100 km távolságra az 50%- os kedvezmény mellett 2.20 pengő egy munkás szállítási költsége, ami 1928 ban 1.60 pengő volt. Az uradalmak nincsenek abban a helyzetben, hogy tőlük távol levő munkásokat szerződtessenek és eltekintenek attól, hogy békéscsa­bai és megyebeli munkásokat szerződtessenek. Hétezer munkás van van a kör­nyéken, akiket itt nem tudnak el­helyezni. A magas vasúti tarifa nagyon megneheziti a munkások szerződtetését. A polgármester most felterjesz­téssel élt a kereskedelmi minisz­terhez és kéri, hogy a kedvez­ményt 50 százalékról 75 száza­ra emeljék fel. Ez annál is in­kább keresztül vihető, meít é mun­kások nem személy, hanem teher­kocsikon utaznak. wmwmmwmíimmmmmmIIM Akinek IOO menyasszonya van Budapestről jelentik: Az állam­rendőrség elfogta és letartóztatta Jónás Gyula kolozsvári születésű 30 éves állásnélküli géplakatos segédet, aki évek óta szélhámos­kodik és különösen Békés-, Csa­nád- és Csongrádmegyékben kü­lönböző neveken szerepelt és jó­módú gazdaleányok szüléit káro­sította meg. Jónás elfogatásakor beismerte, hogy az ország terü­letén mintegy száz menyasszonya van, akiknek szüleitől kisebb­nagyobb összegeket csalt ki. A belügyminiszter a vidéki színészet megmentésén fáradozik A belügyminiszter általános foga­dónapot tartott és ennek során megjelent a miniszternél Fodor Oszkár, a pécsi színház igazgatója is. Fodor egy elevenen megszer­kesztelt tervezetet mutatott be Keresztes Fischer Ferencnek. A tervezet részletesen ismerteti a vidéki színészet válságát és rámu­tat arra is, hogy miképen lehetne segíteni a bajokon. A belügymi­niszter nagy megértéssel fogadta Fodor Oszkár terveit és bejelen­tette, hogy a vidéki szinészet megmentését a szivén viseli és tőle telhetőleg igyekszik a sérel­meket orvosolni. A benyújtott ter­vezetet át fogja tanulmányozni és azután valami uton-módon segit a színészeken, mert a mai állapo­tok tarthatatlanok.

Next

/
Thumbnails
Contents