Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-24 / 61. szám

2 13EKESMEGYEI KÖZLÖNY békéscsaba, 1932 március 24 Nyakkendő, kalap, kesztyű nagy választékban Teschernél Andrássy-ut 7. Silány minőségű román korpával árasztották el az alföldi városokat (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja, a „Magyar Róna" legutóbbi száméban nagy szenzációt keltő cikkben közli, hogy több alföldi városban, igy Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón, Orosházán és több békésmegyei községben, a piros buza hazájában mindenütt Romániából behozott korpát árusítanak és a gazdálkodók nagyrésze ezzel fedezi takarmány szükségletét. A román korpa magyarországi térhódítása már a mult évben jelentkezett, ekkor azonban még valamennyire indokolt volt a Romániából való behozatal, mert takarmány-ínség mutatkozott a gazdáknál. Most azonban semmi képen sem tudjuk megérteni, hogy milyen körülmények között volt lehetséges 600 vagon román korpa behozatala. A romén korpa lénye gesen alatta marad a magyar korpa minőségének, mert a románok az őrlés alkalmával a korpába keverik a buza pelyváját és benne hagyják az úgynevezett koptatóport is, aminek 33 százaléka föld. Mivel a magyar termelőket az eset roppant kellemetlenül érinti, a kormányhoz fognak fordulni, hogy a romén korpa behozatalét ne tegyék lehetővé. Nem lehet szabaddá tenni a kéményseprési ipart (A Közlöny eredeti tudósítása.) Több vármegye töryényhatóséga foglalkozott a közelmúltban a kéményseprő mesterek különleges helyzetével és feliratban kérték a kereskedelemügyi minisztert a kéményseprési ipar szabaddá tételére. Most érkezett le Békésvármegyéhez Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter vélasza. A miniszter leiratában közli, hogy a kéményseprési ipar szabaddá tételére vonatkozó kérelmeket nem teljesítheti. A miniszter arra hivatkozik, hogy a mai zártkerületi rendszer további fenntartaséra szükség van vagyonbiztonsági és tűzbiztonsági okokból s a szabadiparrátétel a fenti két szempontból bizonytalanná tenné a helyzetet. Sp0R

T Elmarad az Előre túrája Az újvidéki Robotnicky, az Előre túrójának rendezője táviratilag értesítette a munkáscsapat vezetőségét, hogy az ott beállott nagy havazások miatt a tervezett turameccseket nem lehet lebonyolítani. Bővebb felvilágosításokat és magyarázatokat levéiiteg közlik az Előre MTE vezetőségével. Agy ba-főbe vertek egy szerkesztőt revíziós cikke miatt Szalmáron a Szatmári Újság minden kommentár nélkül leközölte a Callendarul cikkét, amely a revízióról szól. A rendőrség erre elkobozta az újságot. A város román ifjúsága forrongani kezdett, megkeresték Manyák Józsefet, a lap felelős szerkesztőjét és bexerekkel agyba főbe verték, úgyhogy koponyája több helyen betört. Ugyanekkor egy másik csoport az újság szerkesztőségét dúlta fel. A városban az események miatt nagy az izgalom, különösen a rendőrség ellen nagy a felháborodás, amely nem tartotta kötelességének, hogy a rendet fenntartsa és a vagyonbiztonságot megvédje. A Mavart-nak járata lesz májustól Gyula—Békéscsaba—Békés — Mezőberény—Szeg halom - Köröstarcsa—Füzesgyarmat—Bucsatelep és Karcag között (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Mavart tervbe vette, hogy f. évi május hó elsejétől autóbusz járatokat indit Karcagról-Gyulára. Az útirány a következő lesz : Karcag, Buc8ate!ep, Füzesgyarmat, Szeghalom, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény, Békés, Békéscsaba s Gyula. Naponta egyszer fog közlekedni az autóbusz Gyulára és vissza. Igy alkalma lesz a megye legészakibb helyének is a vármegye székhelyével való megfelelő összekötetés. Az autóbuszárak körülbelül olyanok lesznek, mint a MÁV-é. A vidéki városok kötvényvásárlása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az utóbbi időben — mint már megirtuk — több vidéki város elhatározta, hogy záloglevél és kötvénykölcsöneiket. azoknak külföldön, a jelenlegi alacsony árfolyamon való összevásárlásával fogják kiegyenlíteni. A városok ezen határozatát a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg nem hagyta jóvá, mert a fennálló pénzügyi rendelkezések folytán ilyen célra devizát adni nem lehet. A belföldön levő záloglevelek vagy kötvények természetben va'ó beszolgáltatása utján teljesítendő törlesztés kérdésében a belügyminiszter még nem döntött. Az egyesitett városi kölcsönöket — mint pl. a Speyer kölcsön — kötvényeinek vásárlása utján sorpnkivüli törlesztésére azt mondja a törvényhatóságokhoz intézett belügyminiszteri rendelet, hogy ez a terv nyilván félreértésre vezethető vissza, miután a szerződés a rendelkezések szerint a kölcsönöknél kötvénynek fizetésként való átadása ulján nem lehet törlesztést teljesiteni. Fizetést ugyanis az adós városok készpénzben tartoznék teljesiteni, amely készpénzekből kerülnek beváltásra a kisorsolt kötvények. A kötvény vásárlási tranzakció tehát csak abban a szerencsés esetben válik be, ha a megvásárolt címletek kisorsoltatnak. Ez a belügyminiszteri rendelet a vidéki városokat egv szép gondolat megvalósításától fosztja meií, bár csaknem bizonyos, hogy alig akadt volna egy-két város, amelyik a mostani nehéz viszonyok melleit, — amikor költségvetéseik amúgy is deficitesek, — kötvények vásárlására pengőt tudott volna előteremteni. Sátoraljaújhely kitart Gulyás Menyhért mellett A napokban ülésre jött össze a sátoraljaújhelyi szinügyi bizottság és egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy szilárdan kitartanak Gulyás Menyhért színtársulata mellett és nem veszik tudomásul azt a határozatol, amely ugy szól, hogy Gulyás Menyhért nem mehet most Sátoraljaújhelyre, hanem helyette Sebestyén miskolci direktor megy a városba. A szinügyi bizottság az ülésből kifolyólag értesitette Gulyás Menyhértet és ragaszkodását fejezte ki vele és társulatával szemben. Ezek után valószínűnek látszik, hogy a társulat mehet Sátoraljaújhelyre, mert, ha a szinügyi bizoitság határozatát tudtára adják a miskolci színigazgatónak, valószínű nem fognak a miskolci színészek a ha • társzéli városba menni. A sátoraljaújhelyi sajtó is behatóan tárgyalja az eseményeket és egyöntetűen szegezik le a lapok a közönség véleményét, hogy a Gulyás társulatot Ujhelyen megszerették és attól megválni semmi körülmények között sem hajlandók. Itt emiitjük meg, hogy tegnap este Budapestre utazott Gulyás Menyhért igazgató, Vadnay Andor titkár és Polgár Gyula, a kitűnő színész. Mindhárman résztvesznek az Országos Szinészegyesület ma kezdődő háromnapos gyűlésén és szóváteszik a Nyíregyháza és Sátoraljaújhely körül kifejlődött incidenst. Fizessen eiö a Békésmegyei Közlönyre A kamara érdekes hirei A szegedi kereskedelmi és iparkamara a következő érdekes és közérdeklődésre számottartó sorokat közli : Nincs ,,okleveles" iparos. Konkrét ügyből kifolyólag a kereskedelmi és iparkamara megállapítja, hogy sem az ácsmester és kömüvesmesmester magát „okleveles „nek egyáltalán nem nevezheti, mert ez ácsmester és a kőművesmester ács-, illetve kőművesmesteri vizsgát tesz. Ily vizsgálatról pedig a vizsgázó nem oklevelet, hanem a 46188/1884 F. I. K. M. számú rendelet 30. paragrafusának értelme szerint megállapított szövegű bizonyítványt nyer. Oklevelet csak főiskolák és egyetemek állithatnak ki, miértis az „okleveles" jelzőt csakis egyetemi vagy főiskolai végzettség alapján oklevelet nyert egyének használhatják. A román fatermelök kartellt kötöttek. A román fatermelök konverciót létesítettek, amely megállapítja az eladási árakat és hitelezési feitételeket. A megszabott érakon alul való eladásokat a konvenvió súlyos penale fizetéséhez köti, melyet biankó váltóval fedeztet a kartell megalakításánál az érdekelt termelő. A felmerülő ellentétek elintézésére választott bíróságban állapodtak meg a kartellt megalakitók, akik a román fenyőfatermelés 90 százalékét reprezentálják. Nemzetközi kereskepelmi kongresszus lesz. Ez év április 17-e és 24 e között Berlinben nagyszabású nemzetközi kereskedelmi kongresszust rendeznek, melyen résztvesznek a világ legkiválóbb kö?gazdósz8i, nemkükönben az ipari és kereskedelmi vezetőférfiak. A kongresszust ünnepélyesen április 17-én nyitják meg és az ünnepségen elhangzó beszédeket rádión is közvetítik. A kongreszszuson megtárgyalják a nemzetközi kereskedelempolitika módszereit, technikáját és finanszírozásának módozatait. H|RE

K Jlagiibét Lelkekbe markoló zsolzsmák, a kösziveket is megindító siralmak, megható szertartósok évezredek óta mély nyomokat hagytak a tévelygő, küzdő, a boldogság délibábját kergető emberi érzés és gondolatvilágban. A nagyhét komor napjaiban dobban bele az emberi szívbe legerősebben, hogy ez a földi élet — legyen az bársonyos örömökkel simogatott, vagy a nyomorúság jajkiáltásával megvert — csak átmenet egy elképzelhetetlenül szebb és emberi gondolkodással föl nem érhető boldog világba, ahol a legjobb, a legigazságosabb, de a legfigyelmesebb bíró ítél felettünk. Ha a hercegprímás súlyos megállapításai egy egész ország közvéleményét gondolkodásra késztették, kell, hogy nekünk, csabaiaknak is szivünkbe markoljon ennek a szentbenedekrendi magyar