Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-18 / 32. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 február 18 Csütörtök KÉSHEGYEI 59-ik évfolyam, 32-ik szám POLiTiKál NAPILAP Etefixetáli riiiaki _ Telcfnnaiám i I7R Elöfixetésí dijak i Helyben éa vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő e <y hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Vérző Erdélyünk Irta : Dr. Erdélyi-Magyar Péter A magyarság sebei nem tud­nak begyógyulni. Het sebből vérzünk. A szegény magyar nép, amelyei annyi szenvedés és fájdalom tép, vérzik a négy leszabdalt országrészben, sor vad a csonka földön, tizedelő­dik a tengereken tul. Kanada hósivatagjain, a délamerikai fazendakon s porladozik az öt világrész minden emberlakta poníjdn. Ha valahol fdsir a magyar lélek, egyszerre a világ tiegy tájékán, mindenütt együtt könnyeznek Szent István gyer­mekei, Rákóczi kései unokái. Nem nyolcmillióhatszázezer magyar él a glóbuszon, hanem 15 millió, amely ha összefog, ha megérti egymást, többel jelent, mint egy irgalmas só­iiajtás, mert ez az összefogás 15 millió magyar önvédelmi harcát es élniaKarását jelenti. Annál inkább fel kell lán­golnia a nemzeti büszkeségnek es önérzetnek, mert mi nem koldustarisznyával, nem az emberiség nyomorultjaiként jöttünk Európa centrumába, hanem, mint a nemzeti örök­lét jegyesei, mint az európai civilizáció pajzshordozói. Amikor tehát a magyar nép fellegvárából, Erdélyből, a fel­síró magyar fájdalom ujabb árja önti el azokat a területeket, ahol a magyar nép gyermekei élnek, amikor az erdélyi katho­likus Státus több mint három évszázados felülépitményeiből vészjelek röpittetnek világgá, kéli, hogy érezzük a magyar összetartozandóság parancssza­vát és szükségességét. A románok arcátlansága már odaáig bátorkodott, hogy buka­resti törvényhozásukban, meg­rendelt interpelláció formájában és történelmi hazugságokban dúskáló röpiratokban akarják vitássá tenni az erdélyi katho­likus magyarság jogát a státus vagyonához. Meg ott torlódnak a hullámok, magyar hivő va­gyonat akarják vitássá tenni s azután elrabolni. Mert itt, már nincs jogosultsága a szavakban és kitejezésekben való váloga­tásnak. Amit a román senátus­ban egy román senátor indít­ványozott, hogy „a kisebbségi kérdés nyugvópontrahozatala érdekében el kell kobozni az erdélyi magyarság és székely­ség va-gyonát u, ez a ciniz­mus, ez az emberi érz sbő! való kivetkőzés, már nem szavakat* de tetteket követel. Mi, akik az európai nyuga­lom apostolai V8gyunk, akik kereszttel vállunkon és tövis­koronával homlokunkon csak az igazság érvényesülését kö­veteljük, nem tudunk lemondani arról a hitünkről, hogy a nem­zetközi fórumok, az európai kataklizma küszöbén megálljt kiáltanak azoknak, akik 13 év óta egyebet sem tettek, mint arculverték az európai civilizá­ciót. Nem mi mondjuk. Már a Scotus viatorok is hirdetik urbi fct orbi és téglával verik a mel­lüket, hogy a népek felszaba­dításának jelszava alatt rablánc­ra fűztek ötven milliónyi nép­kisebbséget és évszázados civi­lizációkat s évezredes, kipróbált állammüvészetet. Kulturharc dul Erdélyben. Nem -mi magyarok kezdtük! A románok dobták felénk a keztyüt! Nem vallási, nem fajikérdés ez, hanem az össz­magyarság véres kálváriájának egy stációja, ahová megértés­sel, áhítattal és tettrekészséggel kell feltekintenie a hét sebből vérző magyarságnak,, s a kul­túrnépek szolidaritásának. MMMMMMMMWMnUWMMWI A képviselőházban ma kezdték tárgyalni a társadalombiztosítási bíráskodás törvényjavaslatát Czettler Jenő elnök a Ház mai ülésének megnyitésa ulén bejelen­tette, hogy az éilandó összeférhe­tetlenségi bizottság Károlyi Gyula miniszterelnök és Beck l,ajos összeférhetetlenségi ügyének tár­gyalását mórcius 3-ra tűzte ki. Napirend előtt Jánossy Gábor szólalt fél és a széndrágulás eny­hítésére kért intézkedést. Kifogá­solta, hogy kicsinyben 7 pengő a magyar szén áre, mig azok, akik nagyban tudják venni, sokkal ol­(csobban kapják. Áttértek a napi­rendre és megkezdték a társadalombiztosítási bí­ráskodás reformjáról szó­ló törvényjavaslat tár­gyalását. Erődi Harach Tihamér élőadó nagy beszédben ismertette a tör­vényjavaslatot és azt hangsúlyozta, hogy a javaslat intézkedései gyor­sabbá teszik a társadalombiztosí­tási bíráskodást anélkül, hogy az eljárások átszervezése költség­többletet okozna. Korossy főispánnál deputálfak a békéscsabai kisgazdák a Wenckheim birtokeladás ellen Az állani elővásárlási jogának gyakorlása mellett a csorvási 1786 holdas birtok parcellázását kérik kisgazdái panasszal fordultak Ko­rossy György főispánhoz és. arra kérték, hogy ezt a birtokeladást akadályozza meg és az állam elővásárlási jogának érvényesítése mellett parcelláztassa a birtokot a kisgazdák között. Korossy György főispán a leg­jobb indulattal kezeli a gazdák által elébe terjesztett kívánalmat, azonban nem hisszük, hogy a kérdést a csabai gazdák elgondo­lása szerint lehetne megoldani, amennyiben a birtok eladása már jogszerüleg megtörtént. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny legutóbb beszámolt arról, hogy a vármegye közigazgatási bizottságának gaz­dasági albizottsága tudomást szer­zett arról, hogy gróf Wenckheim Sándor csorvási 1786 katasztrális holdat kitevő birtokét eladta Mándi Sámuel és társainak 1,310.000 pengőért. A békéscsabai és környékbeli gazdatársadalom körében nagy ellenzést váltott ki a birtok csere. Érdekeikre való hivatkozással Bé­késcsaba, Csorvás és Orosháza Nem veszik el az adóhát­ralékosoktól az italmérési és trafik engedélyeket A gazdasági krízis minden vona­lon érezteti hatását. Nemcsak régi 80—100 éves cégek húzzák le egyik napról a másikra redő­nyeiket, hanem a szállodák és vendéglők legnagyobb része is nehéz anyagi gondokkal küzd. Természetesen a trafik engedély tulajdonosok sem képeznek kivé­telt. A dohánynemü fogyasztás egyre csökken, úgyhogy a pénz­ügyminisztérium statisztikája sze­rint az italmérési és trafik tulaj­donosok 65—80 százaléka óriási összegű adóhátralékkal tartozik a kincstárnak. Általában nehéz volna, ezek után megállapítani, hogy a keres­kedelem melyik ágét sújtja jobban a gazdasági válság. ' A törvény értelmében ugyanis azoktól az italméröktől és trafiko­soktól, akik köztartozással hátrá­lékban vannak, az italmérési illet­ve trafik engedélyt megvonják. A pénzügyminiszter azonban tekin­tettel az általános súlyos gazda­sági helyzetre, a hozzá érkezett szomorú fekete jelentések alapján részletfizetési kedvez­ményt engedélyezett, az az italméré8i és trafik­engedélyes adóhátrálé­kosok részére. A miniszter erre vonatkozó ren­delkezését közölte az összes pénz­ügyigazgatóságokkal. A pénzügy­igazgatóságok ezek után feloszt­ják részletekre az adóhátráléko­kat. Nyomatékosan figyelmeztetik azonban az adózókat, hogy a rész­letek pontos fizetését tartsák be,' mert csak ebben az esetben lehet eltérniők a törvény szigorú alkal­mazásától. Sikkasztó társadalom­biztosító tisztviselő Budapestről jelenük: Az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet tisztviselő kara ma feljelentést tett Valentin István budapesti lakós, társadalombiztosító tisztviselő el­len, ki az intézet Takarékossági Egyesületének pénztárnoka volt és több mint 10.000 pengőt elsik­kasztott.

Next

/
Thumbnails
Contents