Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-18 / 32. szám

4 BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 február 14 A szerencsés ember pechje Budapestről jelentik: Prágában az épitősorsjáték legutóbbi húzásán kihúzták az egymillió csehkoronás, illetve 165.000 pengős főnyereményt is, de senki nem jelentkezett érte. A sorsjáték intézősége nyomozást indított és megállapították, hogy a sorsjegyet Vokoun József nyugalmazott városi kocsis, éjjeli őr vásárolta meg. Vokoun megerősítette a sorsjegyvásárlást, de azt is kijelentette, hogy legutóbbi hurcolkodósakor a feleségó sok lim-lomot, papírszeletet és reklámot elégetett és köztük bizonyosan a sorsjegyet is. Dr. Bárány István szombaton Orosházára érkezik tA Közlöny eredeti tudósitása.) Az „Orosháza Uszó Egyelet" megalakulása alkalmából meghívta dr* Bárány István világhírű magyar uszóbajnokot. Bárány István szombaton este érkezik Orosházára s már az állomáson lelkes fogadtatásban részesitik, amelyen nemcsak a sport, hanem maga a község is képviselteti magát. Megérkezése után előadást tart a foOr zlban, amelynek keretében a magyar úszósport kiváló teljesitmór nyeit vetítik vászonra. Bárány István dr. másnap, vasárnap délelőtt réaztvesz az „Orosháza Uszó Egyesület" ünnepélyes alakuló ülésén. Letárgyalták az ipartestületi uj törvényjavaslatot (A Közlöny eredeti tudósitása.) Nemrégfen megírtuk, hogy a képviselőház közgazdasági és közlekedési bizottsága a napokban le fogja tárgyalni az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslatot. Ez tegnap meg is történt. Dr. Temesváry Imre. vérmegyénk kiváló képviselője ismertette a javaslatoí, mely a régi ipartörvénynyel szemben kötelezővé teszi az ipartestületek megalkotását és egy átfogó szervet. az Ipartestületi Széket létesít A javaslat ezsíel teljesiti a kézmüiparoseég régi óhaiőt, mely tulajdonképen azokat a célokat valósítja meg, mint ez óhajtott kézműves kamara. A bizottság minden ellenvetés nélkül magáévá tette a nagyjelentőségű javaslatot, mely igy legközelebb az országgyűlés plénuma elé fog kerülni. MMMMMMMMWMMMAMMMWM Orosz altábornagy magyaroszági utja Budapestről jelentik: Sakharov Konstantin volt orosz altábornagy, az egyik szibériai fehérhadsereg főparancsnoka február 22-én Budapestre érkezik. Az altábornagy, aki a turáni mozgalom egyik ismert alakja, több vidéki városban tart előadást, Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán és Győrött is. Budapesten március 1 én tartja meg a turáni eszmékről szóló előadásét. Cint nélkül... Hiába, a pecsétes irás beszél Ezt már Árpád is megmondotta, mikor bejött a Vereczkei szoroson. Egy békésmegyei községben egy házaspár családi boldogságát feldúlta a feleségnek az az állítása, hogy a férj nem képes neki anyai örömöket okozni. A férj a vád ellen tiltakozott és meggyőződéssel állította, hogy ebben a kérdésben ő a legilletékesebb. Tudja ő, hogy mit beszél. A vitatkozás házon kivül folyt egy csabai ügyvédi irodában, mert a házasfelek válópörre akartak menni. A férj verte a mellét, hogy ő ember a talpán, huszár volt és neki bliktri hat vágás. Az ügyvéd kénytelen volt az orvosra bízni a dolgot válópör előtt és lám a férjnek lett igaza. Az orvos pecsétes, bélyeges bizonyítványt adott arról, hogy férjuramnak van képessége arra, mikép apává legyen. A bizonyítványt a férj berámáztatta, a felesége ágya felé akasztotta és most igy várják ketten a gólyát, mely — dacára a zord időjárásnak — megérkező félben van a tengerentúlról l... Békéscsabáról 20 vágón liszt megy Csehszlovákiába csony búzaárakra, továbbá a kormányuk által élvezett kedvez' nnényekre. A szlovák malmok lisztjénél is olcsóbb a román ajánlat, igy tehát előnyös ez a kompenzációval kapcsolatos uj exportlehetőség. Értesülésünk szerint a megállapított százhúsz vágón liszt beviteli engedélye a következő magyar malomválleiatok között osa dott (A Közlöny eredeti tudósitása.) Miközben Budapesten nagyobb megszakítás nélkül folynak a magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások, olyan exportlehetőség nyílott meg számunkra, amely agrárfölöslegeink es a magyar malomipar szempontjából egyaránt nagyjelentőségű. Január hónapra mintegy másfélmillió csehkoronára volt szüksége a Rimának és ezt ez összeget a két kormány illeté kes szerveinek hozzájárulásával olyképen teremtetté elő, hogy százhuszvagón magyar liszt bevitelére engedélyt kapott A magyar malmok a nulláslisztért 1 30 csehkoronát kérnek, ennél azonban olcsóbb ajánlat a romániai malmoké, melyek 95— 100 csehkoronáért adhatják a lisztet, tekintettel az ottani alameg : Első Budapesti Gőzmalom 40 vagon, Borsod—Miskolci Gőzmalom 40 vágón, Békéscsabai Rosenthalmalom 20 vágón, • Egyesült Magyar Malomipar 20 vaaón. E'őreláthatóan a Rima lisztexporttal kapcsolatos üzletei a lesközelebbi hónapokban tovább folytatódnak. Én iparoscsaládból származom, — mondotta Kenéz miniszter Mi a baj az iparostársadalomban ? Kenéz Béla dr. kereskedelemügyi miniszter a napokban kerületében Szolnokon járt és nyilatkozatot adott a sajtónak a kézmüiparosság bajairól. A miniszternek ezt a nyilatkozatát érdekesnek tartjuk leközölni, mert megállapításaival mindenben egyet értünk. A miniszter a következőket mondotta többek között: A technika rohamos fejlődése, a megrendelők igényeinek növekedése megkívánja az iparostovábbképzés, a tanoncnevelés korszerű reformját. Ma, amikor — sajnosan — meg kell állapitanom, hogy olyan iparosok is vannak, akik saját mesterségüket se tudják teljes szakszerűséggel, az iparosképzés a kisiparnak egyik legfőbb problémája. Ha a szabó avagy cipész a nála megrendelt ruhát, vagy cipőt elszabja, nem lehet azon megütközni, hogy a rendelőközönség nem műhelyben, hanem inkább üzletbe megy, ahol addig próbál magára kész ruhát vagy cipőt, míg megfelelőt talál. A jó szabót és jó cipészt ma is felkeresik. Az elsőrendű szakképzettség a kisiparos boldogulásánák egyik legfőbb eszköze. Bár a ma égetőbb kérdésekkel áll elő, de a közeljövő szempontjából az iparosképzésre, a kisipari racionálisabb termelésre már most gondolnunk kell. — Magam is kisiparos család nyugodt polgári otthonában nevelkedtem. E tisztaérzésü, független, hazafias gondolkodású otthonnak lelkét őrzöm magamban. Legfőbb óhajom és törekvésem, hogy kisiparosainknak ma még zaklatott otthonunkat mielőbb sgy nyugodt, kiegyensúlyozott élet melege hassa át. — Törvények, kormányrendeletek. ezt nem hozzák meg, gyökerében soha sem segítenek az iparosságon. A törvények, rendeletek betűi merevek. Eletet csak az iparosság adhat belé, egyetértéssel, fegyelemmel, tanulsággal és becsületes munkával. Mécs László előadóestje A B. Margit Leányklub rendezésével február 20-án 9 órakor a Kultúrpalotában. Jegyek: 2'20, 1*50, 1 pengős árban Gesmeynél. Mécs László -21'én vasárnap délelőtt 10 órakor az ifjúságnak szaval a Kultúrházban. Ezúton is felhívjuk az összes középiskolák, önkéntesek, iparostanonciskolák, ipari- és kereskedő segédmunkások, leventék, cserkészek ifjúságának figyelmét, hogy a feledhetetlenül szép előadáson minéi nagyobb számmal vegyenek részt. Belépődíj nincs, de a költségek fedezésére bármily csekély adományt hálásan fogadunk. Kósa György két hangversenye Kósa György zongorám iivész, zeneakadémiai tanár, aki boldogabb időkben gyakran látogatott el hozzánk, most hosszú távollét utári ismét megmutatta, hogyan keli sziwel. lélekkel muzsikáira. Ahogy Mozart 3 teljesen különböző karakterű müvét eljátszotta* azt kevesen tudják ma nálurfc u ánacsinálni. Sajnos a hideg idő sokakat visszatartott, hogy a kiváló művészt meghallgassák. Annál nagyobb volt a sürgés-forgás vasárnap d. e., mikor Kósa'é* gyermekek számára muzsikált * Bartók, Mozart, Bach, Kósa, Mendelsohn, Bethowen szerzeményei voltak a jólválogatott műsoron és a gyermekek boldog örömmel ismertek rá a darabokra; amikkel zene és énektanulmí" nyaik során már találkoztak. A művészi élményen kivül, különös értéket adott az előadásnak ama gondolatnak megvalósítása, hogy a gyermek lelkéhez, értelméhez közelebb kell hozni a muzsikát, hogy élménnyé lehessen. Bacher Jolán zongoratanárnő vállalkozott erre a nemes feladatra. — Elutazunk most — mondotta — a nagy Zenebirodalomba, ahol minden gondolatot, érzést, hangulatot éppen ugy ki lehet fejezni „zene nyelven", ahogy itthon a szavakkal, sőt sokszór többet is, mást is. amit már szavakkal nern is lehet kifejezni. Ezután az elhangzott darabokat „zene-nyelvből" lefordította „szónyelvre" s a gyermekek megértésük bizonyítására vidáman együtt énekelték a művész játékával Bartók „Icike-picike a csabai ucca" cimü népdal átültetését. A műsor második felében Gáspár Margit tanítónő vetle át a kalauzolást. Mélyen hatottak a gyermekekre a Kósa szerzette „Jutka-darabok", melyek változó hangulataiban a maguk örömét, bánatát, gyermekes zavarodottságát, hancurozását, rosszalkodását és naiv ájtátossájgát ismerték meg. Nagyon tetszett Kosának „Andersen, a rendithetetlen ólomkatona" cimü meséje után komponált darabja. Az elmondott mese után a gyönyörű muzsikában is megtalálták és megértették a tragikus és vidám fordulatokat. A gyermeksereg lelkes tapssal köszönte meg a nagyszerű szerző-művésznek és érdemes segítőinek a szép, értékes, élménytado délelőttöt.