Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-27 / 148. szám

Békéscsaba, 1929 október 27. Vasárnap 56-ik évfolyam, 148-ik szám GYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő •egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint. Innen indul ki ? Miután hirül vettük és adjuk, örömmel és jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a vasárnapi békéscsabai kisgazdagyülésnek olyanféle következményei támadtak, mint amikor egy súlyos kavicsot hirtelen mozdulattal a csendes, álmodó nyugalmu tótükörbe ejtünk. Gyürük, türemlések, hullámsorozatok támadnak, amelyek mind jobban és erősebben szélesednek el és terülnek szét, annyira, hogy nemsokára már gyenge az emberi áttekintő erő, átfogni a hullámgyürük terjedelmét. Szakasztottan ez az eset következett be a békéscsabai kisgazdagyülés után is. Borgulya Pál volt képviselő feltűnést keltő, gerincre és széles látókörre mutató beszéde a fővárosi sajtó túlnyomó részében élénk visszhangot támasztott, maga a fenséges nyugalmu, de a kormányrendszert operatőri kegyetlenséggel boncolgató gyűlés pedig nem egy nagy pesti lapot másféloldalas vezércikkre ihletett meg. A békéscsabai Tiborcok gyűlésén elhangzott épületes szavak tehát — mint a tóiükörbe hullajtott kő — szélesen verik és türemlitik a hullámokat, amelyeknek neve ezúttal kellemes és varázslatos az ellenzéki fülnek. Mert ugy hivják, hogy: ellenzéki mozgalom, ellenzéki öszszefogás, ellenzéki öntudat. A hely, ahol a nevezetes zászlóbontás elhangzott és a férfi, aki a zászlót kérges tenyerében kibontotta, valóban a legalkalmasabb erre a célra. Ez a talaj, ahol a keserves munka volt mindig az emberek eltartója, igen hálás és egészséges az ellenzéki eszmék befogadására és továbbnevelésére. Az az ember pedig, aki az élre állt, számtalan szempontból hivatott a vezéri szerepre. Kisgazda, dolgozó elem, akit nem szédit el a húsosfazék mellől feléje villanó kéjes, Ígéretes vigyorgás; nem válik sorstársai, osztálya árulójává, mert a hatalom ezidőszerinti birtokosai egyéni ajándékokkal kenyerezik le. De Borgulya Pál azért is igen alkalmas a vezér kemény szerepére, mert tisztességes, meggyőződéses ember, akinek nem áll ingatag mult a háta mögött, aki még nem kompromittálta magát elvfeladásokkal és kaméleonos átnyergelésekkel. A bizalom tehát százszázalékig megvan iránta. Meg van? Nemcsak megvan, hanem napról-napra jobban és elmélyedőbben terjed. Mint mai lapunk más helyén olvasható, Borgulya Pál kibontott zászlaját már nem csupán osztályának tagjai nézik csillogó szemekkel, hanem más osztálybeliek is: iparosok, kereskedők és lateinerek, tehát mindazok, akik a mai Magyarország anyagi válságát szen védik és a terheit viselik. Borgulya Pál zászlaja köré tehát mind többen és számosabban sereglenek, ami két okból is nagy öröm nekünk, békéscsabaiaknak. Először: innen indul ki egy olyan hatalmas, nagyvonalú és átfogó erejű, országossá szélesülhető ellenzéki mozgalom, amely éppen ezért eredményes kell hogy legyen, olyan sikerű, amely ma még beláthatatlan. Másodszor: végre az első komoly megmozdulás, ami a mai tespedt, sótalanborstalan-vértelen magyar életben valósággal a levegőt, az éltető lélekzetet jelenti. Az ellenzéki hangulat általános ma az országban. Tizenhárompróbás öreg egységespárti múmiák is megeresztenek néha — de mind gyakrabban — élesen elitélő hangokat a mai kormányzati rendszerről. Ez azt jelenti, hogy magán a kormányelnökön kivül minden magyar ember torkig van már a mai rendszerrel. Tehát épp jókor keletkezett az ellenzéki hullámverés a mai magyar élet tunya tótükrén. A hullámgyürü Békéscsabáról indult ki. Bár átrohanna hamarosan az egész országon és érné el fenséges célját: az összes társadalmi osztályok ellenzéki falankszát! Szélesedik a Csabáról kiindult pártalakitási mozgalom Borgulya Pál akciójának nagy sikere — A mozgalomhoz a gazdákon kivül iparosok, kereskedők és lateinerek is csatlakoznak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hatalmas méreteket kezd ölteni a kisgazdák szervezkedése a békéscsabai gyűlés óta. Szarvas népszerű vezetőembere, Borgulya Pál volt nemzetgyűlési képviselő a legnagyobb buzgalommal igyekszik életre kelteni a régi kisgazda pártot. Agitációja az egész megyére kiterjed s rendkívül fokozza a bizalmat iránta az a körülmény, hogy szabad mozgását és őszinte véleménynyilvánítását nem feszélyezik és nem kötik meg holmi pártkötelékek. A kormány és a mai lehetetlen gazdasági helyzet iránt fokozódó elégedetlenség oly nagy, hogy már az iparos, kereskedő és intelligens elemek is hajlandók lennének Borgulyáék ellenzéki zászlaja alá csatlakozni, mivel az eddigi pártok munkájában teljesen csalódtak és semmi radikális eredményt nem látnak a képviselők évekre terjedő meddő munkája és javarészben üres szócsatája után. Értesülésünk szerint Borgulya Pált most már fel fogják szólítani a különböző, elégedetlen elemek ellenzéki tömörítésére és ebből a célból már rövidesen gyűlést fognak összehívni. Budapesti kiküldöttek előadásai a magántisztviselőknek Szakszerü előadásban ismertetni fogják a készülő tisztviselői törvénytervezetet (A Közlöny eredeti tudósítása) Vasárnap, e hó 27-én délután fél öt órakor a Magántisztviselők Országos Egyesületének békéscsabai csoportjának Irányi utca 8. szám alatt levő helyiségében Faragó László dr szövetségi alelnök és Kertész Miklós egyesületi főtitkár a készülő tisztviselői törvénytervezetről és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének küszöbön álló választásairól szakszerű előadásokat fognak tartani. Miután mindkét kérdés megvilágítása az egész tisztviselőtársadalom érdeklődését hivatott felhívni és a törvénytervezet mellett való állásfoglalásra bírni, szívesen üdvözöljük városunkban azokat az előadókat, akik eme problémák alapos ismerői és azok megoldásában maguk is résztvesznek. Hisszük, hogy Békéscsaba tisztvíselőtársadalma eme, legsajátabb érdekeit érintő tőrvénytervezetek iránt megfelelő érdeklődést is fog tanúsítani, egyrészt mivel a magántisztviselők egzisztenciális kérdéseiről és jövőjéről van szó, másrészt pedig mivel a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének önkormányzatába beválasztandó delegáltak révén az a cél, hogy azok az anomáliák, melyek hoszszu időkön keresztül az egész alkalmazotti társadalommal szemben súlyosan éreztették hatásukat, Jkiküszöböltessenek. Az előadásokat este 8 órakor társasvacsora követi. Téli tanítási idő az elemiben Békésmegyei szülők mozgalma a téli tanítási idő megváltoztatása érdekében (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gyermekek testi épségének megóvása indította a békésmegyei szülőket arra, hogy a megye minden nagyobb községében komolyan megbeszélje a téli időszakra vonatkozólag a reggeli tanítás kezdetének idejét. A régi gyakorlat szerint ugyanis mind az elemi, mind a középfokú iskolákban télen és nyáron egyaránt reggel 8 órakor kezdődik a tanítás. A késő őszi hónapok s a téli idő azonban nem kedveznek a kora reggeli felkelésnek. A nyugodt és tökéletes pihenésre legalkalmasabb az éj s a kora reggel sötétje. Télen azonban még az iskolához közel lakó gyermekeknek is még sötétben kell felkelniök, ha 8 órára pontosan jelen akarnak lenni az iskolában. Most már főleg az elemi iskolás, kis gyermekeknél valósággal kínzás számba megy az az antihygienikus kényszer, hogy az ösztönszerűen is álmosító sötétben keljen fel, de hátrányára van ez az éber figyelemnek is. A távolabb lakó gyermekeknek meg egyenesen sötétben kell útnak indulniok, hogy idejében érjék el az iskolát, ami morális és szociális veszedelmeket rejt magában. Szociális, hygienikus és pedagógiai érdekek tennék tehát nagyon indokolttá, legalább az elemi iskolákban a reggeli tanítás 9 órai kezdetét a téli hónapokban. Joggal remélhetni, hogy a pedagógiai körök megértéssel fogják honorálni a szülőknek eme komoly mozgalmát. figyelmébe Kedvezmény a társadalombiztosító dijak befizetésére (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara felhívja az érdekeltség figyelmét a népjóléti és munkaügyi minisztérium által még ez év augusztusban kiadott azon rendeletére, amely az Országos Társadalombiztosító Intézet részére fizetendő járulékokra nézve az alábbi esetekben kedvezményeket engedélyez: A munkaadóknak 1925. január 1-től kezdődő és 1926. december 31. napjával végződő időre kirótt betegségi biztosítási járulékok késedelmi pótlékaiból származó tartozását a fizetésre kötelezettek