Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-27 / 148. szám

2 ffiimssHiiOTffi! mmuvm Békéscsaba 1929 október 27 kérelme alapján 50 százalék ere­jéig törölni kell, ha hitelt érdem­lően bizonyítják, hogy a) tartozá­suk teljes összegének behajtása üzemük, vagy vállalatuk anyagi megrázkódlatását okozná, vagy b) foglalkozásuk folytatását lehe­letlenné tenné, vagy lényegesen megnehezítené, vagy c) az ő és családjuk megélhetését veszélyez­tetné. Ezeket a kérvényeket ok­tóber hó 31. napjáig kell benyúj­tani. Az 1928. december 31. napjáig terjedő időre kirótt betegségi biz­tosítási járulékokkal és járulékok késedelmi kamataival tartozó mun­kaadóknak e járulékok után elő­irt és meg nem fizetett késedelmi pótlék tartozását hivatalból tö­rölni kell, ha járulék hátralékuk egész összegét 1929. december 31. napjáig megfizetik. A kereskedelmi és iparkamara a fenti kedvezmények igénybe­vételére annál inkább is felhívja érdeke'tsége figyelmét, mert az Országos Társadalombiztosító In­tézet igazgatóságától nyert érte­sülése szerint ilyen, vagy hasonló kedvezményre a jövőben nincsen kilátás. A városi fürdő jogi helyzete ft képviselőtestület arra vár, hogy a leckét a miniszter fogja feladni (A Közlöny eredeti tudósitása.) A legutóbbi városi közgyűlésen hosszas vita folyt a belügyminisz­ter rendelete felett, mely kérdést intézett a városhoz, hogy micsoda jogcímen és miért szándékozik kölcsön adni százezreket a fürdő­nek mint részvénytársaságnak és hova lesz befektetve a pénz. Ezen rendeletre természetesen a városi képviselőtestület nem tehetett egye­bet, minthogy azt mondotta, hogy a részvénytársaság csak forma, a fürdő szinte teljes egészében a városé és az építkezés befejezé­séhez, a berendezés létrehozásá­hoz volt szükség a kölcsönre, amit nem tagadhatott meg, mert ezzel saját magának, mint főrészvényes­nek okozott volna kárt. Ezzel kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy helyes, szük­séges dolog-e a fürdőnek rész­vénytársasági formában való fenn­tartása, helyes-e, hogy vannak kisebbségi részvényesek, akiknek effektív joguk kevés ugyan, mert a város képviselőjének szavazata döntő a közgyűlésen, helyes-e, hogy a város a részvénytársaság­nak ad kölcsönt, amit sohasem kap vissza, avagy helyesebb volna a részvénytársaságnak közüzemmé való átalakítása s az évenként sza­bályszerűen visszatérendő veszte­ségnek a költségelőirányzatra való beállítása azon a jogcímen, hogy a város veszteséggel is tartozik közüzemet fenntartani, olyat, amely közegészségügyi feladatot szolgál. Lehet vitatkozni persze most már csak szójátékból a fürdő ke­reteiről. Népfürdő kellett Csabának és lett olyan fürdő, mely luxus­jellegü és mondhatni, csak a kö­zéposztálynak való, az is veszi igénybe és fogja még vagy száz évig igénybevenni egyedül. A tö­meg a békési zsilip mellett fog fürdeni még évszázadokig, a gőz­től meg idegenkedni fog ugyan­csak egy évszázadig. Tehát a fürdő nem a lakosság átlagának élet­standardjához épült. A képviselőtestület ugy határo­zott, hogy a fürdőnek részvény­társaság formájában való fenntar­tását nem tartja célirányosnak. De mást sem határozott, Mit akar te­hát csinálni ? Azt várja, hogy a leckét a miniszter fogja feladni? A miniszternek fogja csak meg­mondani, hogy ha nem tartja cél­irányosnak a részvénytársaságot, ugy hát mit tart célirányosnak, helyesnek? Mit csináljunk a rész« vénytársasággal ? Mi lesz a kisebb­ségi részvényekkel? Amikor a város belekapcsoló­dott a részvénytársaságba, annak részvényei nem sokat értek. A vá­ros aztán tőkeemelések alkalmá­val 15 pengőt adott egy részvé­nyért. Olyan részényért adta ki, amely — amint mondják — most nem ér semmit. A fürdő jogi helyzete pedig az, hogy a városnak közvetlen bele­szólása nincs, mert különálló jogi személlyel áll szemben. Annyit tehet csupán, hogy az igazgatóság tagjaitól a bizalmat megvonhatja, de azokat nem igen utasíthatja, bizalommal és bizalom megvonás­sal pedig a kérdést eldönteni és elintézni nem igen lehet. Annak idején Darida Károly városi kép­viselő próbált egy javaslatot ke­resztülvinni, melyhez képest a für­dőigazgatóság érdemleges és lé­nyeges határozatok előtt a város közgyűléséhez tartozik fordulni, de ez a javaslat pártolásra nem talált. Ez a jogi helyzet pedig, hogy a város ad pénzt, a fürdő'pedig el­költi ugy, hogy csak közvetett be­folyása van a városnak, nem jó. A város hivatalos jogászai ta­láljanak valami könnyű módot, mellyel a közüzemmé alakítás megtörténhetik, mégpedig olyat, hogy az pénzbe ne kerüljön. A helyzetet azonban változatlanul hagyni és gyorskölcsönöket sza­igaza van! A régi csövek kicserélé­sének ideje eljött, s az csak természetes, hegy készülékének idegközpont­jába 3 legjobbat fogja tenni: jeieMier-1! Nagyon fontos, hogy min­den helyre megfelelő csövet tegyen ! Telefunken ebben is a legnagyobb választékot kínálja. Csötá b Iá za t u rt k alapján azonban 2 perc alatt megtalálja azokat a csöveket, melyekre szük­sége van. Ez a 2 perc bőven megéri a fáradtságot, mert a ki­választott csövek a legna­gyobb megelégedésére fogják szórakoztatni önt ezernéhányszáz órán keresztül. TÖBBET TELJESÍTENEK, TOVÁBB TARTANAI vazni meg a fürdőnek — amit so­hasem kap vissza a hitelező — értelmetlen dolog. Pató Pál-féle megoldás pedig az, hogy menjen minden ugy, amint eddig és aki segíteni akar a fürdőn, azt akarja, hogy deficitje ne legyen, az lehe­tőleg sokat fürödjön. Mert kérem szépen a mai világban az embe­rek jobban szeretnek mosakodni r mint fürdeni és fürdéssel még senki sem szerzett vagyont magá­nak, de kivált nem hárított el egy tekintélyes veszteséget. Hamiskártyások fosztogatják utasokat a budapesti vonalon Az esti személyvonatról három utazó hamiskártyást száilitottak le (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az utóbbi időben — az ellenőrzés hiánya miatt — megint veszedel­mesen elszaporodtak az államvasút egyes vonalain az utazó hamis­ké-tyások, akiknek felelőtlen és szabad garázdálkodása jogosan hátrányos fényt vet .állapotainkra és a vasúti közbiztonságra, más­részt pedig állandóan veszélyezteti az utazóközönség anyagi érdekeit. Eddig csak jóformán a félre­esőbb vonalakon garázdálkodtak ezek a veszedelmes gazemberek, most ezonban akkorára nőtt a vakmerőségük, hogy már a fővo­nalak közbiztonságát is veszélyez­tetik. Erre igen élénk világosságot dérit a legutóbbi eset, amely azon­ban — ezúttal kivételesen — a gazemberekre nézve siralmasan végződött. A csütörtökön este Békéscsa­bára érkező személyvonatot végig­zsarolta egy ilyen többtagú hamis­kártyás-banda. A fegyházra réges­rég megérett kétes alakok egy együgyű, de tetszetős kártyajáték­kal bolondították a fülkékben és bizony még mindig! akadtak olyan emberek, akik nem voltak elég óvatosak és körültekintők. Egyet­len koc°iban három szerény utast foszto'uak ki a gazemberek: egy vasúti pályaőrtől 5 pengőt, egy ka­tonától 10 és egy leánytól 50 pen­gőt „nyertek el" s aztán, mivel dolgukat valóban jól végezték, to­vább akartak vonulni, bizonyosan más áldozatok után. Az őrvezető azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Karonfogta a hamiskártyások vezérét és kijelen­tette, hogy addig nem ereszti el, amig a legközelebbi állomáson, ahol rendőr is lesz, át nem szol­kötötfáruk, nyak­kendő, kalap kü­lönlegességek TESCHERNEL ANDRÁSSY-UT 6

Next

/
Thumbnails
Contents