Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-06 / 142. szám

Békéscsaba, 1929 október 6. Vasárnap 56-ik évfolyam, 142-ik szám SHE6T KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak a Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám • 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szém alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, Nesze neked, titkosság! Szó ami szó, a magyar népnek eddig sem volt túlságosan ' sok alkalma rá, hogy ellentétbe kerüljön azzal a magyar jellemmel, amely az utóbbi időben csak hivatalos kormány-nyilatkozatokban fedezte fel önmagát és amelynek egyik ismérve az volt, hogy csakis nyilt szavazás mellett, a főispán úrral, a szolgabíró úrral és a csendőr urakkal szemtől-szembe tudott megnyilatkozni csakazért is a kormánypárti jelölt mellett. A rendszer által felfedezett magyar népjellem olyannyira karakán magyar tudott lenni, hogy kisbíró, esküdt hites hiába igyekezett odaterrorizálni valamelyes ellenzéki jelölt mellé, hiába fenyegették kölcsönmegvonással, nagyobb adóval arra az esetre, ha elkövetné azt a cudarságot, hogy a hivatalos jelölt mellett szaval: a magyar népjellem csakazértis szembenézett a terrorral s ugy odavágta a választási elnök szeme közé azt a szüztiszta kormánypárti voksot, mint a pinty. A törvényhatósági választások során már határozottan félteni kezdtük ezt a karakán magyar népjellemet. Mi lesz, ha a magyar népnek nem lesz alkalma szembenézni a közigazgatás egyébként ártatlan embereivel s csak ugy suba alatt mondhatja meg véleményét ; ha nem adnak — legalább a törvényhatósági és képviselőtestületi választásoknál nem adnak — a magyar népnek alkalmat arra, hogy minden ellenzéki terrorral, az ellenzéki jelöltek mellett megnyilatkozó hivatalos nyomással, féktelen kortéziával, szörnyű és elitélendő etetés-itatásokkal, ajánlási aláírásoknak pénzért való vásárlásával, a közigazgatás embereinek enyhe nyomásaival szemben felemelt fővel, szemtőlszembe, bátran megmondhassák: de könyörgöm, minket aztán hiába tetszik terrorizálni, mert mi minden terror ellenére is mungók vagyunk ám, de a javából 1 Ránk jöhet, ha akar, B-lista, felettünk működhet adóprés, minket nyomoríthat a bank, a mi búzánk lehet Csáky ur szalmája, azért mi se az egységes vezérlő akaratot, se a fontolva haladást meg nem tagadjuk, mert már ilyen a természetünk. Hát amitől féltünk, elmaradt. Kormányzatunk egy önfeledt pillanatban a törvényhatósági javaslat vitája során megfeledkezett ugyan róla, hogy mit is kiván az a bizonyos tizenhárompróbás, kilencvenhat fokos, denaturált magyar népjellem s a törvényhatósági választásoknál engedélyezett egy vékonyka titkosságot, tegnaptól azonban nincs baj többé. Amit adott az egyik balkezével, azt elvette a másik balkezével. A belügyminiszter rendelete óta csak az nem fog nyíltan szavazni, akinek nincs is — szavazati joga. Mert akinek van, annak a belügyminiszter — Istennek legyen hála — ismét a legteljesebb mértékben módot ad arra, hogy mindenféle elitélendő ellenzéki terrorral szemben nyíltan megnyilatkozhassék a kormánypárti jelöltek mellett. Nesze neked, titkosság 1 Te ugyan még sokáig nem fogod megrontani ezt az ártatlan, egyenes, kormányhatóságilag hitelesített magyar népjellemet 1 Amiért is áldassék a rendszer és a rendszernek minden seregi. Október 15-ike helyett az idén október 6-án éjjel lép életbe a vasútnál a téli menetrend (A Közlöny eredeti tudósítása.) Más években mindenkor október 15-ikén és május 15-ikén szokott megváltozni a vasúti menetrend s az időszakok szerint téli és nyári menetrend szerint bonyolították le a vasúti közlekedés forgalmát. A közönség már ugy hozzá szokott ehhez a két dátumhoz, hogy ekkor kell beállani a változásnak a MÁV közlekedésében, hogy az lepné meg, ha ez egyszer elmaradna. Az idén azonban a változás nem annyira a menetrendben fog beállani, mint inkább az uj menetrend életbeléptetésének időpontjában. A békéscsabai állomásfőnökség ez ügyben érdeklődésünkre ezeket mondotta: — Az idén október 6-án, vasárnap éjfélkor lép életbe az uj téli menetrend, eltérőleg az eddigi szokástól, hogy ezt a közlekedésforgalmi változást minden évben október 15-én szokták életbe léptetni. A téli menetrend elkészítése előtt nem tartottak menetrendi konferenciát az érdekeltségek bevonásával, hanem a szegedi üzletigazgatóság intézte azt el a .MÁV igazgatóságával karöltve. Általában ezeket a belföldi menetrendi értekezleteket beszüntették s helyette a külföldön tartanak most menetrendi konferenciákat, mert azok kifizetődőbbek a magyar államvasutaknak. A téli menetrendben nem lesz semmi ujabb változás, hanem minden marad a régiben. A Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetségének értekezlete Altalános panasz és zúgolódás mellett folyt le az értekezlet (A Közlöny eredeti tudósítása.) A közel múltban lefolyt kisgazdagyűlés után a Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetsége tartott értekezletet Békéscsabán, a Kereskedelmi Csarnok helyiségében, melyen az elégedetlenség, az elkedvetlenedés és a viszonyok tarthatatlan volta jutott kifejezésre a gabonakereskedők részéről is épp ugy, mint előzőleg a kisgazdáknál történt. Az értekezletet Steinberger Imre, a Kereskedelmi Csarnok társelnöke nyitotta meg és üdvözölte a Kereskedelmi Csarnok nevében a megjelenteket, majd ismertette azt, hogy az értekezlet összehívását a MÁV ama rendelkezése tette indokolttá, amely szerint 600 vagon búzának Svájcba való kiszállítása esetén egyes protekciós szállítóknak kedvezmény jutott osztályrészül. A maga nevében is tiltakozik az ilynemű megkülön! bözteté^ek ellen és kéri az értekezletet, hogy ez ügyben foglaljon állást és állásfoglalását illetékes helyen juttassa kifejezésre. Kéri egyben Hartenstein Ignácot, a Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetségének elnökét, hogy a Magyar Mezőgazdasági Kamarával folytatott legutóbbi tárgyalásairól az értekezletet tájékoztassa. Hartenstein elnök elsősorban is a vasúti kedvezményüggyel kapcsolatosan fejti ki álláspontját és kijelenti, hogy ellensége minden kedvezmény-nyújtásnak és mindenkire egyformán kiterjedő tarifarevíziót sürget, annál is inkább, mert csak ez szolgálhatja a mezőgazdaság és a gazdatársadalom érdekeit is. Hangsúlyozza, hogy minden más kijelentésekkel szemben a szövetség a leghatározottabban a gazdatársadalommal való együttműködést tartja szem előtt és leszögezi, hogy csak a jól szituált gazdatársadalom nyújt jólétet a kereskedelemmel foglalkozók részére is. Megfordítja egyben e tételt és hangsúlyozza, hogy a gazdatársadalomnak is az az érdeke, hogy jól szituált kereskedők álljanak a háta mögött, mert hiszen a múltban is a gazda hiteligényeinek legmegfelelőbb kielégítését az anyagilag jól szituált gabonakereskedőknél találta meg. Hosszabb beszédben ismerteti a Kamarával lefolytatott tárgyalásait, valamint a Kamara elnökéhez, gróf Hoyoshoz intézett memorandumát, melyekből az értekezlet köszönettel vette tudomásul az elnök fáradozásait és megállapítja azt, hogy Hartenstein elnök a kereskedő és gazdatársadalom érdekeinek összeegyeztetésében hasznos szolgálatot tett. Hartenstein elnök szívesen vállalkozik arra, hogy a földmivelés-, valamint a kereskedelmi miniszterekhez az aktuális problémák megoldása céljából küldöttséget vezet és az eredményről a kartársakat hivatalosan értesíteni fogja. Herzog István (Tótkomlós) értesülése szerint a Futura felsőbb hatóságokkal egyetértőleg a svájci kormánnyal egy megállapodást létesített, amely megállapodás értelmében a kiszállított búzák ellenében Svájc tenyészbikákat importál az országba. Ismerteti a szerződésnek mindkét oldalra kiható káros oldalát és kéri, hogy a küldöttség tiltakozzék a szakminiszterek előtt az ilynemű üzletek kisajátítása ellen. Nemetz János (Orosháza) furcsának találja a MÁV tarifapolitikáját, mely szerint a tengeri export fuvarját magasabb összegben állapítja meg, mint a tengerinél sokkal értékesebb buza díjtételeit. Rámutat továbbá azon körülményre, hogy egyes cikkekért, mint például a cirokmagért értékénél magasabb fuvardijat kell fizetnünk, ha azt külföldre óhajtjuk exportálni. Ezen anomáliák sürgős orvoslásának interveniálására kéri <3t az elnökséget. Többen szólaltak még fel, minden egyes felszólaló beszédében általános a panasz és zúgolódás és csakis az elnökség tapintatos szavai tudják lecsillapítani az elégedetlenkedést. Majd az elnök éltetésével bezárult az értekezlet.