Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-20 / 146. szám

ftÉKÉSMFGYEi KOZl.Off? lait analizálja, sokkal tökéletesebb jellemrajzokat és titokfejtéseket adott, mint Schermann, aki a hoz­záfordulók Írásából jósolt. A nyár folyamén rövid ideig Szegeden és Gyulán működött Sziriusz mester és mindkét helyen bámulatba ejtette a közönséget. Maga Vargha Gyula dr. gyulai polgármester is frappirozva volt, amikor Sziriusz a tenyere megte­kintése után olyan dolgokat tárt elé az életéből amit még legkö­zelebbi hozzátartozói sem tudtak. Ilyen körülmények között ért­hető, hogy Sziriusz látogatása nagy eseménye lesz Békéscsabának és érkezését óriási érdeklődés előzi meg. Békésről küldöttség megy Bethlenhez Az igazságügyminiszter megígérte támogatását (A Közlöny eredeti tudósitása.) A folyó hó 13 án Békésen végbe­ment országgyűlési képviselői be­számolót — amelyet lapunk rész­letesen közölt — megelőzőleg be­ható tanácskozások folytak Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter, Án­gyán Béla dr. békési országgyű­lési képviselő és Békés község vezetősége között, amely alkalom­mal a község vezetősége és a járás agilis, tevékeny és fáradha­tatlan főszolgabirája: Moldoványi János leplezetlen őszinteséggel fel­tárták a kormány képviselői előtt Békés község súlyos anyagi hely­zetét. Különösen kiemelték, hogy a 71 százalékos pótadó súlya alatt görnyedő lakosság a jelenlegi s a további terheket nem birja. Kér­ték a magas vendégek pártfogá­sát, elsősorban arra nézve, hogy a kormánynál hassanak oda, hogy a tulmagas, 30 százaléknál többet kitevő iskolai pótadót a község iskoláinak és óvodáinak állami kezelésbe való vételével csökkentsék. BÉKÉSMEGYEI § KERESKEDELMI BANK R. T- { BÉKÉSCSABA $ A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK LEÁNYINTÉZETE $ $ A legolcsóbb feltételek mellett folyósít váltókölcsönöket bekebelezés nélkül is. Betéteket a legelőnyösebben gyümölcsöztet. Foglalkozik a banküzlet minden ágával Ha van ilyen ügye, irjon nekünk, vagy keressen fel bennünket. A kormány képviselői teljes megértéssel és jó akarattal hallgat­ták meg a község vezetőségének kérelmét és megígérték hathatós támogatásukat. Ebben az ügyben rövid időn belül küldöttség keresi fel Békésről a kormányelnököt és a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztert. Bud miniszter jó véleménye a csabai gabonakereskedőkre! A vidéki gabonakereskedők küldöttségének megigérte sérelmeik orvoslását (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Vidéki Gabonakereskedők Or­szágos Szövetség Hartenstein Ig­nác eln,ök vezetésével küldöttség­gel tisztelgett Bud János kereskedel­mi miniszternél, aki előtt előadták, mennyire mellőzöttnek érzi magát bizonyos szállításoknál, mert a buza külföldre szállításával kap­csolatosan nem történt gondosko­dás a vidéki gabonakereskedelmet megillető kvóta kiosztásáról. A kül­döttség több más sérelmet is elő­adott, amelyek az utóbbi időben a vidéki gabonakereskedőket ér­ték, majd arra kérték a minisztert, hogy különösen a tiszáninneni te­rületek súlyos gazdasági helyze­tére való tekintettel nyújtson mó­dot a helyzet enyhítésére azáltal, hogy a MÁV-nál olcsóbb díjtéte­leket eszközöl ki a küllőidre szál­lítandó gabonanemüek részére. Bud János kereskedelmi mi­niszter válaszában hangsúlyozta, hogy tekintettel a békésmegyei kereskedők különös jó hirére és kifogástalan működésére, amellyel minden tekintetben meg van elé­gedve, ennek honorálásaképpen megígéri a sérelmek átvizsgálását. A küldöttség ezután eltávozott a minisztertől és a Szövetség pén­teken délután értekezletre gyűlt Békéscsaba, 1929 október 20 egyhangú énekét tanulmányozta; egy másikon a gyermekek kar­énekéből jegyzett fel kedves dal­lamokat; egy harmadikon zenés­mise áriáit figyelte, élvezte és je­gyezgette. Gyűjtött adatokat a szabadég alatt végighallgatott isten­tiszteleteken, iskolai énekkari pró­bákon és házi áhitatoskodáso­kon is. Egy másik hangversenytermeket látogatott. Egy harmadik az erdők melódiáiból válogatott össze cso­dásabbnál-csodásabb motívumo­kat. A negyedik a tengerek, fo­lyamok, vízesések és patakok vál­tozatos zenéjét buvárkodta. Az ötödik a zenés színházakat, mu­latóhelyeket, tánctermeket, kávé­házakat járja be. A hatodik a különböző népek ajkáról gyűjtött dalokat. (Ez bizonyára Magyar­országon is jártJ Volt közöttük olyan is, amelyik a különböző hangszereken előadott különböző melódiákat gyűjtötte; olyan is, amelyik a világvárosok utcai zaját választotta tanulmánya tárgyául; olyan is, amely a madarak csi­csergésében vélte felfedezni a leginkább szívhez szóló muzsikát. És olyan is, amelyik mindenüvé bekukkant, ahol dalt, éneket, zenét hallott. Még a minaretek muez­zinjeinek lekottázhatatlanság híré­ben álló különleges melódiáit és a dervisek üvöltését is megkísé­relte lejegyezni abban a szép re­ményben, hogy ő lesz a hangver­seny kitüntetettje. Egy szőke fiuangyal meg egy barna leányangyalka pedig együtt egy felhőcskén szállt alá és ma­gánházakba lopózott be. Ott vélte megtalálni a legszebb zenét, a legbájosabb énekeket, dalokat s legmagasztosabb motívumokat. A dallamokon kívül figyelte az áhí­tatot is, amelyet az előadók (gyer­mekek, ifjak, szülők, nagyszülők) és azok hallgatóságának arcán észlelt és a sziveket is vizsgálta, hogy vájjon onnan erednek-e az érzések, és tiszták-e azok. Csen­des megfigyeléseiket az anyag­gyüjtő munkájuk közben tartott szünetek alatt közölték egymással, kritikát gyakorolva egymás felfo­gása, izlése, előadási művészeté­nek, élethű utánzóképességének tökélye felett. Igy tapasztalták azt bizonyos helyeken az emberek között is. Es ez nekik nagyon tetszett. Méltón remélhették hát, hogy az Istennek is tetszeni fog, ha sikerül jól előadniok a mások kritikáját is kiállt részleteket a mennyei ünnepélyen. A tanulmányozás, anyaggyűjtés ideje letelvén, visszasiettek vala­mennyien az égbe. Pontosságra, fegyelemre, szorgalomra szokta­tottak voltak. Az ünnepély előlti napokban külön-külön próbát éne­keltek egy-egy ai.gyalcsoport előtt s amikor az ünnepség ideje el­érkezett, sorba álltak a milliárd­nyi hallgatóság és az Isten trónja elé s előadták gyűjtött anyaguk­nak műsorba vett legértékesebb részleteit. Emberi szem nem látta, fül nem hallotta a műsor lefolyását; de elképzelhető, hogy felséges volt az. A mindentudó Isten megjele­nésekor térdreborult, megalázko­dott az ünneplő sokaság s az ün­nepélyt megnyitó általános ho­zsánna után egymásután követ­keztek a műsor számai. Mikor a tizenkét angyalka ajká­ról az utolsó műsorszám is elröp­pent, fenséges csend állt be. Min­denki a mindentudó Isten Ítéletét várta. És a kegyelmes, szeretet­teljes égi Atya néhány pillanat eltelte után magához intett két kis angyalt. Azt a szelid arcú szőke fiút, meg azt a ragyogó­szemű, bájos, barnafürtü leányt, akik három duettet adtak elő és pedig oly szivrehatóan, hogy ju­talmul egy-egy csókot kaptak hom­lokukra s áldó érintést a fejecs­kéikre a mindenség teremtőjétől, akit annyira meghatott előadásuk, hogy nem talált szavakat annak méltatására. A két angyal kezet kézben tartva, meghatottan állt a némán ítélkező Isten előtt, aki áldásadása után még percekig gyönyörködött a két kitüntetettben. Ázután meg­kérdezte tőlük, honnan szedték össze az OMKE-ben. hogy a ga­bonaexport-ügynek részleteit meg­beszélje. Itt emiitjük meg, hogy a minisz­teri ígéret beváltása gyanánt máris mutatkozik némi kézzelfogható eredmény: a pénteki lapokban hírek jelentek meg arról, hogy a vasút a külföldre menő tengeri és zab szállítási díjszabását leszál­lította. A veszedelmes „brugó" Fekete nap a békéscsabai középiskolákban (A Közlöny eredeti tudósitása.) A szerdai nap jó sokáig emléke­zetes marad a békéscsabai közép­iskolák tanulói és tanárai, vala- ^ mint a szülők előtt. Történt ugyanis, hogy egész sereg diák és diák­leány megbetegedett az iskolák­ban, még pedig azoktól a kis cipócskáktól — az úgynevezett „brugó"-któl — amelyeket egy sü­töde alkalmazottai árusítottak a délelőtti tízperces szünetben. A veszedelmes brugóktól a Lo­rántffy Zsuzsánna-leányliceumban, az állami polgári fiúiskolában, a felsőmezőgazdasági iskolában és az ev. Rudolf-reálgimnáziumban lettek rosszul a növendékek, még pedig teljesen egyforma tünetek között. A rosszullét a kis kenye­rek bekosztolása után mintegy tiz perc múlva jelentkezett, heves görcsökkel folytatódott és hányás­sal végződött. A növendékek egy­től-egyig kihányták a brugót, amire aztán mindjárt jobban is lettek. A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a kenyér lisztje között rézgálicpor volt. Megállapították azt is, hogy a tízóraira való ke­nyérkéket Fekete István sütődéjé- • ben készítették. A sütöde azt ál- I litja, hogy a lisztet cserelisztkép- I pen ujkigyósi gazdáktól kapta és § valószín űnek tartja, hogy a gálic­duettjük motívumait. A fiuangyal elmondta: — Az elsőt egy szalmafedeles falusi házikóban fedeztük fel ka­rácsony előestéjén. Öt-hat éves gyermekektől tanultuk. A máso­dikat egy kórházban hallottuk két apácától, halk orgonakiséret mel­lett. A harmadikat... — Ez érdekel legjobban, gyer­mekem, — szólt az Isten — mondd csak, mondd, kedvesem. — A harmadiknak szövegét egy nagytekintélyű, általános tisztelet­nek örvendő falusi pap ajkáról vettük, aki az oltárnál előtte álló ifjú házaspárhoz intézett rövid beszédében ezeket mondta : „Le­gyen a fi házaséletetek egy halk­szavu, mindig kellemes összhangu, bo'gogitó duett. Ha erre fogtok törekedni, égi Atyánk áldása nem marad cl. Hosszú életűek lesztek e földön és sokakat fogtok boldo­gítani."Beszédének ehez a nekünk tetsző szakaszához kis társammal együtt közösen igyekeztünk meg­felelő melódiát alkotni. — A házaséletben megnyilvá­nuló duett a legszebb duett — mondta a mindenség ura. Ezzel az isteni kijelentéssel vég­ződött a nagy ünnepség. Aki hisz ebben a mesében, az boldog lesz e földön is, meg a túlvilágon is. Dr. Zsilinszky Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents