Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-20 / 146. szám

4 Békéscsaba 1929 október 20 JO TULAJDONSAG: JESWJr"" LEGOLCSOBB ARAK ! FOGADJAK ONT DÁM PAL NŐI DIVATÁRUHÁZÁBAN BÉKÉS­CSABA SZENT ISTVÁN-TÉR 18. SZ. por a gazdáknál tisztátalan keze­lés folytán, esetleg korábban zsá­kokból került a liszt közé. Ezt azonban és hogy valóban gálic­por volt-e az, ami a diákok rosz­szullétét okozta, csak a hivatalos vegyvizsgálat fogja megállapítani. Ebből a célból a kenyerekből és a sütöde lisztjeiből a városi orvosi hivatal mintát vett és felküldötte az országos vegyvizsgáló inté­zetnek. Fekete István sütőmester az il­lető ujkigyósi gazda ellen megtette a feljelentést. Krónika Semmi baj nincs I Bethlen szerint Minálunk: Nem értheti, mért oly rosszak Az álmunk, Azt sem érti, hogy mindenki Ideges, Hiszen minden fazékban fő Tyukleves. Nincs igaza annak, ki rá Rosszat mond, Mert ezáltal több egységet Is megbont, Nem kell félni s legyen nagy a Bizalom S nem marad el seholse az Oltalom. Nem is féltünk mi Bethlentől Idáig, Rózsavízben fürödheltünk , Bokáig, Eltünk vígan éjjel-nappal Gondtalan S tejben-vajban lubickoltunk Boldogan. Ezt akarja most is Bethlen Elérni, Nem is akar ezért sokat Beszélni, Beszéd helyeit annál többet Cselekszik S jólétünkért mindenkivel Verekszik. Eredménye ennek el nem Maradhat S boldog lesz, ha dicsőséget Arathat, S ha mindenki gazdag lesz, mint Henry Ford, Megcselekszi, amit kért az Angol lord. Itt mindenki gazdasághoz Közeleg, E tudatban már előre Kéjeleg, Autón járunk a tavasszal , Sétálni És féllábon fog mindenki Megállni. Ennivalót sem kell eztán Keresni, A másnapért sem kell nagyon Remegni, Teljesitik minden szerény Óhajunk S nemcsak nyáron, télen is lesz Jó Vay-unk, Kenyeret majd ad hozzá a Fekete, Ha e hétről mi megmaradt Eltette, Nem baj, hogyha egy kicsikét Nyúlós lesz S a tésztába rézgálicport Be sem tesz. Sülve nem jó sem a gálic, Sem a réz, Amit lisztbe becsempész a , Bűnös kéz, Ámde azért van nálunk a Hatóság, Hogy a poros ügyeket el­Simítsák. erde. Ismeretlen okból öngyilkos lett egy volt állomásfőnök Házának kis kertjében, a virágok között főbe lőtte magát (A Közlöny eredeti tudósitása.) Szombaton, a kora délelőtti órák­ban megrázó öngyilkosság történt Békéscsabán. Az I. kerületi Aradi­utca 10. számú ház virágoskert­jében délelőtt 10 és 11 óra között forgópisztollyal fejbelőtte magát a kétegyházi állomás volt főnöke, Nagy Lajos nyug. MÁV intéző. A revolver hangos dörrenésére házbeliek és Nagy Lajos hozzá­tartozói rémülten rohantak ki a kertbe, hogy segítsenek a végső­ket vonagló, véres tócsákban fek/ő férfiún. Értesítették a mentőket is, akik ugyancsak megkísérelték az öngyilkos megmentését, de már semmi sem használt. Nagy Lajos rövid szenvedés után meghalt. A tragikus végű volt vasúti tisztviselő mindössze 42 éves volt. Azelőtt Erdélyben, Marosillye ál­lomásán teljesített szolgálatot. Ké­sőbb, a román uralom elején Ma­gyarországba költözött és a két­egyházi állomás főnöke lett, majd nemsokára nyugdíjaztatta magát. Ettől kezdve Békéscsabán lakott, ahol „Nagy Lajos Nemzetközi Szállítási Vállalata" cimen vállal­kozásba kezdett. A vállalat mind­ezideig elég jól megélt és a volt állomásfőnök megélhetését is biz­tosította. A tragikus végű cselekmény hátsó rugóit ezidőszerint még tel­jes homály fedi. Nagy Lajos sem­miféle írást nem hagyott hátra, ami szerencsétlen tettét megma­gyarázná, igy öngyilkosságának inditó okát a vizsgálat lesz hivatva megállapítani. Életfogytiglani rablógyilkos itélt Elvette méltó büntetését a pusztaföldvári özvegy­asszony gyilkosa (A Közlöny eredeti tudósitása) Megírtuk annak idején, hogy Pusz­taföldvár községben ez év tava­szán, március 24-én hajnalban, zsineggel megfojtva találták meg lakásán özv. Pataki Lajosné 50 éves asszonyt. A gyilkossággal eleinte két fivért, Fórján Jánost és Mihályt gyanúsítottak, ezek azon­ban alibit igazoltak, a nyomozás pe­dig pár napi tétovázás után kide­rítette az igazi tettest Olasz János személyében. Olasz lakásán az ágy szalmazsákjában megtalálták azt a 700 pengőt, amit az özvegy­től elrabolt, mire Olasz beismerte a gyilkosságot, de azzal védeke­zett, hogy édesanyja, Olasz Já­nosné felbujtására cselekedett. Az elvetemült rablógyilkos ügyé­ben a héten tartották meg a fő­tárgyalást a gyulai törvényszéken bngváry János tanácselnök veze­tésével. A főtárgyaláson a vádlott meg­ismételte a csendőrség előtt tett beismerő vallomását és azt is, hogy mindent az anyja felbujtá­sára tett. Nekik — mondotta — sürgősen kellett a pénz és amikor a tavasszal Patakiné eladta egyik földjét, édesanyja biztatta őt, ho,y most megjött az alkalom, hogy pénzhez juthassanak. Elmondta még, hogy már előre elhatározta a rablógyilkosságot, a kivitelre azonban csak akkor gondolt, ami­kor Patakiné megmondta neki, hogy Forjánékra fogja bizni magát és a pénzét. Olasz Jánosné ezzel szemben állhatatosan tagadta a felbujtást és azt vallotta, hogy ő csak arra figyelmeztette a fiát, ne hagyja ZOTS ZONGORATERME Hangolás, fényezés, bSrözés és minden-|JÉ KÉS CS ABA nemű javítások szakszerűen és szavatos- |_(JTHER UTCA sággal készülnek. Úgyszintén mindennemű hangszerek készítése és javítása mérsé­kelt áron és gyorsan eszközöltetnek. 8 magát kihasználni Patakiné által, hanem az elvégzett munkájáért követelje meg a megjáró fizet­séget. A tanuk és az elmeszakértő meghallgatása után a törvényszék rövid tanácskozás után kihirdette az Ítéletet, amelyben bűnösnek mondotta ki Olasz Jánost gyilkos­ság bűntettében és ezért életfogy­tiglani fegyházra és tíz évi hiva­talvesztésre itélte. A rablás vádja alól a törvényszék Olasz Jánost felmentette. Olasz Jánosnét a vádtól elté­rően nem fejbujtásban, hanem orgazdaság bűntettében mondot­ták ki bűnösnek és ezért egy évi börtönre és három évi hivatal­vesztésre Ítélték. Az ítélet ellen az ügyész feleb­bezést jelentett be, Olaszt illetően a halálbüntetés mellőzése, Olasz­nét illetően pedig az eltérő minő­sítés miatt. Az elitéltek viszont enyhítésért felebbeztek. Szinház Megérkezett a Kamara Szinház Alapi Nándor kiváló társulata, a válogatottan elsőrendű művészi erőkből toborzott Országos Kamara Szinház már megérkezett Békés­csabára, hogy rövid, de annál ér­tékesebb sziniszezonját lefolytassa. Alapiék műsora ezúttal is a leg­magasabb színvonalú és a szinre­kerülő darabok egytől-egyig a mo­dern színműirodalom elsőrendű al­kotásai. A megnyitóelőadást szom­baton este 8 órakor tartják és ez alkalommal az Alapi-féle kamara­pályázaton dijat nyert háromfelvo­násos szinmü kerül előadásra: A szürke hályog. A darab szerzőjét annakidején 1000 pengő pálya­díjjal jutalmazta a pályázatot kitű­zött igazgató. A szinház heti műsora a követ­kező : Szombat: A szürke hályog. Vasárnap d. u.: A házasságok az égben köttetnek. Vasárnap este: Ártatlan Don Jüan. Hétfő: Tilla. Kedd: Topáz. Szerda : Minden jóra fordul. Csütörtök : Amit a nő akar. A következő napokon színre ke­rülnek : Az ördög cimborája, Böl­csődal, Különös közjáték. Különki kell emelnünk a műsor­ból Pirandello tragikomédiáját, a „Minden jóra fordul"-t, amelyet alig pár nap előtt mutatott be a társulat Nyíregyházán, Magyaror­szágon először és igy a békés­csabai színpad lesz a második, amelyen nálunk ez a darab színre kerül. Az előadás egyébként ün­nepélyes keretek között fog le­fo'yni, amit emel az, hogy Pün­kösti Andor, a kiváló esztéta és mükritikus, az előadás előtt be­vezetőt fog mondani Pirandellóról és művészetéről.

Next

/
Thumbnails
Contents