Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-20 / 146. szám

2 BEKfónosoinn löMarcr Békéscsaba, 1929 október 20 kötöttáruk, nyakkendő, kalap különlegességek TESCHERNEL ANDRÁSSY-UT 6 amely pompás magyar tipust ábrázol a művészi Játásnak, az ecsetkezelésnek és az emberábrázolásnak azzal a tökélyével, amely csak az igazi művész sajátja. Az értékes tárlat megtekintését az igazi szép híveinek melegen ajánljuk. Gyarapszik a mübarátok tábora A középiskolák csatlakozása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még csak néhány hónapja, hogy megalakult az Alföldi Mübarátok Köre — amelyet Wagner józsefné páratlan szorgalommal és fáradhatatlansággal szólított életre — és máris olyan népes tábor tömörült a kezdeményezők körül, hogy akármelyik régebbi kultúregyesület is megirigyelhetné. A képeket szerető müveit közönség szeretettel és lelkesedéssel karolja fel a nagyszerű célkitűzésű egyesületet és jóformán nincs nap, hogy a tábor ujabb tagokkal ne gyarapodnék. Legújabban a községi polgári leányiskola, a fiu felsőkereskedelmi iskola és a helybeli nőegyletek és leányegyesületek csatlakoztak a nagyszerű kulturmozgalomhoz, továbbá a Rudolf reálgimnázium is rövidesen csatlakozni fog a művészet eme szerelmeseihez. A csatlakozások állandóan tartanak és ez azt jelenti, hogy a Mübarátok Köre a tagok gyarapodásával arányosan tud majd megfelelni rendeltetésének s tudja kielégíteni tagjai művészi igényeit. ifiért nem olcsóbb a villany, ha rossz?! A villanytelep állitása szerint ezentúl gyengébb fényű lesz az áram, mert — takarékoskodnak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány nap óta a lakosság, de különösen a kereskedővilág megdöbbenve tapasztalja, hogy a villamosáram szolgáltatása körül zavarok vannak. A villanyfény folyton ugrál, változik, majd pedig fokozatosan elgyengül és sötéten ég tovább. Eleinte muló zavarra gondoltak, de amikor a kellemetlen homály állandó jellemzője maradt az esti világitásnak, többen érdeklődésre adták a fejüket. A kérdezősködésekre a villanytelep részéről azt a kurta-furcsa választ kapták, hogy a telep takarékoskodni akar és ezért gyengébb áramot termel. A fogyasztók nem igen értették a felvilágosítást és ezért értelmesebb indokolást szerettek volna hallani a pislákoló villanyvilágítás felől. Tudakozódtak tehát más hivatalnokoknál is a villanytelepen, de hiába. A válasz megint csak az volt: a telep takarékoskodásból ad gyengébb áramot. A telep részéről az ügyet — ugy látszik — ezzel befejezettnek tekintik. Az áramfogyasztó közönség álláspontja azonban ezzel határozottan ellentétes. A fogyasztók ugyanis, ha még belenyugodnának valahogy a gyenge esti világításba (de amiről szó sem leheti), abba semmiesetre sem óhajtanak beleegyezni, hogy a telep a gyenge világítást ugyanazon az áron számlázza, mint a normálisát. Tökéletlen teljesítményért minimális fizetség jár. A fogyasztóközönség nagyon kíváncsi arra, marad-e az árambér az eddigi egységáron, vagy pedig — ahogy illenék — leszállítják arra a szintre, amely a szolgáltatott áram minőségével természetes arányban van ? Ettől eltekintve azonban nagyon helytelennek tartjuk a világítási árammal való takarékoskodást, akkor, amikor Békéscsaba amúgy sem dicsekedhet valami pazar világítással és amikor a fényből sohasem lehet elég. Sziriusz mester, a világhirü meteorológus Békéscsabán Sziriusz, aki lefőzte a világ leghíresebb grafológusát Tud, lát és felfed mindenféle titkot (A Közlöny eredeti tudósítása.) A közeli napokban érdekes vendége lesz Békéscsabának. Sziriusz mester, az országos nevü időjós és tenyér-grafológus, aki a mult év októberében ünnepelte meg negyedszázados működésének jubileumát, Békéscsabára érkezik, hogy itt is bemutassa a közönségnek csodálatos képességeit. Sziriusz mester 26 évvel ezelőtt fedezte fel magában jóstehetségét. Egy éjszaka megjelent álmában a Szűz Mária és igy szólt hozzá: — Vargha László, — mert ez a mester polgári neve — te leszel az eljövendő nagy időjós. Oly ragyogó tehetséggel ruház fel az Ur, mint az égen a Sirius csillag. Betekinthetsz az emberek múltjába, jelenébe, jövőjébe és nem lesz titok előtted. Másnap próbára tette magát. Az álom valóra vált. Negyedszázad telt el azóta és a mester, aki felvette a Sziriusz nevet, számtalan időjóslással és álomlátássa! bizonyította be csodálatos képességeit. Ő volt az. aki megjövendölte a világháború kitörését, úgyszintén a békét is. Sokszor segítségére volt a rendőrségnek is. Igy neki köszönhető, hogy annakidején hurokra kerültek Mágnás Elza gyilkosai és ő volt az is, aki a debreceni rendőrség tudomására hozta a debreceni nagytemplom meggyalázójának kilétét. A mester Budapesten állandóan a legelőkelőbb körökkel tart fenn összeköttetést, de szívélyesen tanáccsal szolgál a legszegényebb embernek is. Nevezetes esemény volt az életében, amikor fogad st kötött a meteorológiai intézettel. A meteorológiai intézet tartós, szép időt jósolt, Sziriusz pedig három hetes zivatart. Sziriusz jövendölése vált be s megnyerte a fogadást. Az elmúlt évben a Budapesten időző Schermannt, a világ leghíresebb grafológusát győzte le Sziriusz mester. A mester többeket fogadott azok közül, akik Schermannál is jártak. Az üsszehasonlitás során kiderült, hogy Sziriusz, aki a tenyér vonaMegvalósitható mese a boldogságról Ifjú házaspárok figyelmébe Köztudomásu.hogy a földön mindenki a boldogságot keresi, arra vágyik, azért küzd, de csak ritka ember éri el azt. Ennek egyedüli oka az, hogy az emberek nem oly életet élnek, nem oly életmódot folytatnak, amelynek természetes következményeként a megelégedés, a boldogság és mások boldogítása szokott bekövetkezni. A legtöbb ember, az asszonyembereknek pedig 90 százaléka, helytelen müvelésben részesül, léhaságoknak, ábrándoknak él, fennhéjáz, büszkélkedik testi szépségeivel, vagy anyagi előnyeivel, tékozol, mulat mód felett, szenvedélyeinek nem tud parancsolni, önfegyelmet nem ismer, az élet örömei kőzett elragadtatja magát, az élet bajaiban pedig elcsügged, öngyilkossá lesz, az élet meghosszabbításának, kellemesebbé tételének útjait, módjait megismerni elmulasztja. Az élők boldogok nem lehetnek. A biblia szerint bekövetkezik a boldogság a lelki szegények részére (ennek mély bölcseleti magyarázata van, amire itt nem térhetek ki). Továbbá azok részére, akik éhezik és szomjúhozzák |az igazságot (de vájjon ki akarna a mai világban éhezni, koplalni és szomjazni az igazságért ?). Azután azok részére is, akik háborgatást szenvednek Jézus Krisztusért (manapság azonban nem abban a korban élünk, amelyben Krisztus példája szerinti büntetlen, tiszta, jámbor, türelmes, buzgó keresztyéni életet valami sűrűn tapasztalhatnánk). Ezeket az utakat tehát vagy egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán használja az emberiség a boldogság elérésére. A bibliai értelemben vett boldogság egyébként nem földi. Mi hát a földi boldogság megszerzésének utja? Ha röviden akarnék erre a kérdésre megfelelni, azt kellene mondanom a régi latin közmondással, hogy „rögös ut vezet a menyországba", vagyis a boldogsághoz. E közmondás igazságát ugy a menybeli, mint a földi boldogságra lehet vonatkoztatni. Ezúttal csak az utóbbiról lesz szó. Arról, amelyről meggyőződést lehet szerezni és amelyet követni érdemes, Ennek a megszerzési módja sem könnyű. Ehez a gyermekkortól kezdődő s az egész életen át következetesen keresztülvitt különleges életmód, gondos nevelés, a léhaságok, ábrándok kerülése, a rossz tulajdonságok és szokások elhagyása, szerény magaviselet, kedves modor, az önmegtagadás erényének naponta való gyakorlása, a hosszú élet biztosításának ezen sok követelménye szükséges. Hogy ezeket az erényszámba menő tulajdonságokat megelégedettséggé, boldogsággá fejlesszük, már ifjúságunkban hozzá kell magunkat edzenünk az élet küzdelmeihez való megbirkózáshoz. Azt a boldogságot, amelyet ifjúkorban érezünk s élünk át, rendesen nem magunk szerezzük magunknak, hanem mások: szüleink, nagyszüleink, keresztszüleink, testvéreink, barátaink, jóakaróink, apró gyermekeink szerzik meg nekünk. Ennek a fiatalkorban élvezett boldogságnak tartama rendszerint rövid, értéke csekély s hátránya, hogy nem állandó, legfeljebb időszakonként megismétlődő, mig az öregkorban élvezett önszerezte boldogság tartós, mondhatnám állandó és nagybecsű. Ez tehát a valódi boldogság. Ifjú házaspárok figyelmébe ajánlottam fentebb e rövid tanulmányomat, de az ifjúkoron tul levők s nem házaspárok is megszívlelhetik. Hugomasszonynak mondom, de öcsémuram is értsen róla. Nem metódusokat, teóriákat fogok itt fejtegetni, hanem egy idegen nyelvű öreg könyvben olvasott mesét mondok el. Olyat, amely igaz valósággá válhat. íme ez az: Nagy ünnepségre készültek a menny lakói. Hangversenyt akartak rendezni az angyalok az Istennek s előértekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a világ megteremtésének évenként megünnepelni szokott közelgő jubileumán olyan dalokat vesznek műsorra, amilyenek még megelőzőleg soha sem zengtek el. Kiválasztottak maguk közül 12 angyalt s leküldték azokat a földre abból a célból, hogy gyűjtsenek anyagot a folyton művelődő emberiség között, térjenek vissza az ünnepség időpontja előtt 30 nappal, adják elő tapasztalataikat s jelentsék, hogy gyűjtött anyaguk melyik részét, vagy milyen motívumát óhajtják feldogozni s az ünnepségen előadni. Ebben a határozatban a menybeli és a földi boldogság egybevetése, egymáshoz való viszonya, egyenértékűsége nyilvánult meg legmagasabb célként. Az angyalok útnak indultak. Mindegyikök ráhelyezkedett egyegy bárányfelhőre s leszálltak a földre. Előzetesen megbeszélték, hogy melyik ho vá száll alá. Mindegyikük azon töprengett magában, hogyan és hol tudná felfedezni az Isten tetszését legbiztosabban megnyerő dalmotivumokat, hogy dicséretet érdemeljen ki a Mindenhatótól. Az egyik az európai kulturállamok templomaiban gyűjtött anyagot. Egyik helyen a buzgó nép