Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-16 / 145. szám

2 BKKBHHHiina KO&tUtorv Békéscsaba, 1929 október 16 DIVAT kötöttáruk, nyakkendő, kalap különlegességek TESCHERNEL ANDRÁSSY-UT 6 lözhet, legkevésbé a magyar művész a maga rögös, kálvária-utján. Igy aztán mint csabai szívesen vállaltam ezt a nálam szokatlan szerepet és eljöttem a képeket megnézni. S e sok képet látva, amelyek művészünk utolsó két évi alkotásainak csak egy részét mutatják, mert a többiek részben privát kézben vannak, részben pedig hazánk nyilvános nagy képtárai vásárolták, — tisztelettel meghajoltam e nagy szorgalom és komoly törekvés előtt és meleg elismeréssel adóztam annak a technikai fejlettségnek, az anyaggal való mesteri bánásmódnak, amelyekkel ezeket a képeket megalkotta. Fokozódó érdeklődéssel sorban néztem e képeket és a végén nem az a bizonyos unottság és fásultság vett rajtam erőt, amelybe feltétlenül beleesünk, ha oly festő képeit néztük, aki valami manirnak, irányzatnak a rabja, mert itt csak egy mestert láttam nagy komolysággal követni és keresni: az ezerarcú és mégis egyszerű természetet. Ismétlem : meglepett ez az önálló és sokoldalú tehetség, amely egyforma mesteri kézzel alkot portrét, táj- és genreképet, csendéletet, — az a biztosság, amellyel az anyaggal bánik, a festészet nyelvét birja, — az a harmónia, amelyben nála forma és tartalom egy egységes egésszé olvadnak. E komoly kereső szép alkotásaiban végig gyönyörködni: élmény volt számomra. Es amikor a végén megkérdeztem magamtól, vájjon melyik volt a legszebb kép, melyik tetszett legjobban : bizony nem tudtam megállapodni magamban, vájjon a „Kisleányom dédapjá "-nak, vagy a „Kisleány"nak, vagy az „Itató"-nak, vagy a „Borús táj"-nak, vagy a „Borús nepsütés"-nek, vagy a „Békési Páris"-nak nyujtsam-e a pálmát ? Mert mindegyik a maga nemében szép és értékes. S amikor aztán magamtól tovább kérdezve, kutattam, boncolgattam élményem elemeit s kerestem ennek a nekem igen rokonszenves művészetnek az alapvonásait, gyökereit, benső megelégedéssel azt találtam, hogy ez az élmény és ez a szimpátia onnan van, mert ez a művészet természetes, mert korunk izgágaságain és mesterkéltségein, kificamodott voltán keresztül komoly akarettal keresi az üditő és friss egyszerűséget, ami nélkül nincs nagyság e földön, keresi pedig az életet termő magányban és meleg emberi rokonérzéssel rájöttem arra, hogy ezt a művészt sok csalódás, keserű tapasztalat érhette már e földön, hogy ez az ember és művészete mélyen érzi és ábrázolja minden emberi lét tragikumát, amelyet mindnyájan, ahányan vagyunk, érzünk, még pedig annál fájdalmasabban, minél többet érünk: hogy magánosanmagunkban, árván állunk e nagy világban és bármilyen közel áiljon valaki hozzánk, bármilyen meghitt barátunk nekünk, igazi énünk, végső, leglényegesebb tulajdonságunk örökre idegen marad előtte, nem talál megértőre, mert különben miért keresi és találja magát Szerencsésnek tartom azokat, akik egy-egy képpel meggazdagodva, szép otthonukban, csendes órában azt szemlélve, képüknek szinein ebből a nehéz világból — ha rövid időre is — a művészet szabad és tiszta, boldog világába vándorolhatnak és szerencsésnek érzem magamat, hogy ezt a szép és értékes kiállítást ezennel megnyithatom. annyira a magányban, hogy tud oly kritikusan-gyanakodva, fürkészően nézni, hogy képes az elmélyedésnek, a túlvilág iránti vágynak oly megható kifejezést adni, miért egyik-másik képe oly borongós és szomorú, miért küzd igy a megértő és megvilágító napsugárért, miért ujjong a szin, ha megtalálta ? De nem folytalom tovább: hiszen mindezt és ennél még sokkal többet — én a dolognak csak egy részét és azt is futólagosan érintettem — a megértést kereső odaadó elmélyedéssel látni fogják. Az igazságügyminiszter Békésen a kamatuzsora letörését ígérte Ángyán Béta dr. vasárnap tartotta beszámolóját képviselő szerint a békésiekkel eddig senki sem törő dött — Az igazságügyminiszter nagyjelent beszédet mondott Az értékes kiállítás kritikai ismertetésére legközelebbi számunkban kerül sor. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mérsékelt számú és mérsékelt temperamentumu néptömeg előtt tartotta meg Ángyán Béla dr. igazságügyi államtitkár békési beszámolóját, amelyre elkísérték Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter, Szabó Sándor dr., Temesváry Imre dr., Rubinek István dr., Zeöke Antal és Csizmadia András országgyűlési képviselők is. A gyűlést Körber Tivadar dr. c. főigazgató nyitotta meg, majd Ángyán Béla mondotta el hosszú beszámolóját. Az ország közállapotairól adott bő tájékoztatást, leszögezvén, hogy tiszta szemmel fogja kutatni a hibákat, mert csak igy lehet megtalálni az orvoslást é,s kikerülni a nehéz helyzetből. Általános és speciális magyar okai vannak a mai válságnak. Az elsők a vesztett háború következményei, a speciális bajok egyedüli következményei a mezőgazdaság krízisének. Ezzel kapcsolatban két bajra hivja fel a figyelmet: az értékesítés lehetőségeinek nehézségeire és a termelés magas költségeire. Az értékesítés baja az, hogy ez nem volt soha megszervezve, mert a monarchiában minden elfogyott idehaza. Most azonban meg kell szervezni az exportpiacot, lazítani a vámhatárokat és külföldi vásárlókat szerezni. Ezt végzi az exportintézet, amelynek segít az állami terménygyüjtő és raktározó uj szervezet. Ezek df fogják segíteni a mezőgazdaságot a mai nehéz perióduson. „Ki kell küszöbölni a közvetitő kezeket" Vázolla a nehéz hitelviszonyokat, amelyeknek szintén vannak speciális okai: a kamatuzsora, amely a mellékszolgáltatásokban JörMpés nCTez, Málnási Mária természetes Iugos-sós savanyúvíz Kitűnő hatású torok, gége és légcső hurutos bántalmainál. Gyomorégést megszUnteti. jelentkezik. Ezt le kell_t( bár törvényileg nagyon nerrez, mégis meg kell próbálni. Az igazságügyminiszter Biharban már sikerrel kísérletezett. A baj orvoslása az lesz, ha kiküszöbölik a közvetitő kezeket, amivel elesik a közbeeső profit. Szólt a közterhek csökkentéséről, az állami költségvetés nagy takarékoskodáiHjjjól (?), a produktív beruházásokol(j|iyüli kiadások beszüntetéséről, igazgatás és hivatali eljáráV egyszerűsítéséről, (I) a vámok revíziójáról. Rámutatott arra, hogy át kell alakítani a termelést, nemcsak többet, de jobbat is kell termelni. A magyar buza világpiaci vezetése elérhető a megfelelő talajmüveléssel, műtrágyázással és a nemes vetőmaggal. Erre a földmivelési miniszter tavaly 59 milliót fordított. Magyarország nem fizet jóvátételt Foglalkozván akülpolilikaikérdésekkel, leszögezte, hogy Magyarország nem fizethet jóvátételt, sőt neki van követelése mindazokért a javakért, amelyeket elraboltak tőle. Hiszi, hogy a nagyhatalmak megértése segíteni fog rajtunk, Szólt a békerevizióról, amelynek gazdasági következményeit fejtegette. Ezután arról beszélt, hogy hangok hallatszanak, hogy Magyarországon nincsen demokrácia. Nem hiszi, hogy a titkos választójog behozatalával megjavul a buza ára és olcsóbb lesz a kamat. Magyarország igenis demokratikus llamformában él, igaz, hogy nem ugy, mint a nyugati államok, de mi még a fejlődés utján vagyunk. Hive a titkos választójognak, de annak átmenet nélküli bevezetését a nemzet érdekei elleni bűnnek és sötétbeugrásnak tartja, mivel itt még egymillió analfabéta van. Szól a sajtószabadságról és jelzi, hogy az uj sajtótörvény e tekintetben meg fog szüntetni minden kivételes hatalmat. Nem fél a forradalommal va'ó ijesztgetéstől, mert a mai helyzet nem az, mint 1918-ban és ma a kormány tudni fogja a kötelességét s a rendbontókkal szemben meg lesz a hatalma. Higgadtságra és megfontoltságra int és kéri Zsitvay igazságügy minisztert, hogy ezt a tiszta magyar népet, amellyel eddig oly keveset törődtek, szeretettel zárja a szivébe és hallgassa meg a panaszait. Az igazságügyminiszter a kamatuzsoráról és a demokráciáról Általános figyelem mellett Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter állott fel ezután szólásra. — Üdvözlöm Békés község népét, mint az első miniszter, aki ittjárt. Arra kértek, hogy hallgassak meg minden panaszt és keressek orvoslást. Ez nehéz lesz, mert én azt tartom, hogy a politikus csak akkor becsületes, ha megtartja ígéreteit. Lehetetlenség, ami itt divat volt és divat ma is, hogy ennek a népnek, mint a gyarmatokon, üveggyöngyöket adnak a politikusok, elbolonditásul, ahelyett, hogy összeülnének vele és meghallgatnák. Ezután Bethlen István nagy munkájáról szólt, amely nyolc év óta egyetlen éjszaka nyugalmát sem adta neki. De egy nyugalma megvan : a lelkiismereté, ami valamennyiöknél megvan. Szólt a gazdasági bajok miatt felhangzó panaszokról. Jön a kamatuzsora elleni törvény! — A falvakban sok a tanács — mondotta - jönnek a javasasszonyok a kenőcsökkel, de gyógyítani nem tudnak. A gazdasági bajokon parancsszóval változtatni nem lehet. Nagyok a technika csodái, de ezek sem tudnák más irányba vezetni a gazdasági bajokat. Akik hibáztatják a kormányt, nem számolnak a való élettel. El kellene bujnunk a föld alá, ha nem tennénk meg mindent, amit lehet. A mai nehéz helyzet oka a pénzszűke, amiből jön a magas kamat és a nehéz terményértékesités. A kormány gondoskodik arról, hogy itt elegendő pénz legyen, de a gazdasági életnek sok oly tényezője van, akik hasznot húznak és akik a behozott pénzt nem itthon használják fel, hanem idegenben. Felelősségemnek tudatában kijelentem, hogy sok tényező ugy járt el, hogy pénzszűke támadt. Hiszem, hogy a pénzügyminiszter meg fogja találni a módját annak, hogy ezeknek fejére olvassa krajcáról-krajcárra a bűneiket. Kötött gazdálkodást nem akarok, mégis uzsorát látok akkor, amikor a gazdának potomáron kell eladnia a termését, azért, mert sokan elfelejtik, hogy elmúlt a konjunktúrák ideje. Távol áll tőlem, hogy általánosítsak, mert vannak tisztességes kereskedők, de vannak kivételek, akik ellen fel kell venni a társadalmi és hivalalos harcot, hogy kiközösithetők legyenek. Üzenem azoknak, akik a gazdasági életre ráfekszenek és csak a maguk hasznát keresik, hogy készül már a törvény a kamatuzsora letörésére!