Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-16 / 145. szám

Békéscsaba, 1929 október 16. bt>-ik évtolyam, 140-iK szam KOZLONT POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő «gy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, Krejczy A füzesgyarmati kemény Ítélet talán figyelmeztetés és tanulság lesz. Nem ugyan a Magyországon fölös számmal letelepesitett, dédelgetett és kakastejjel istápolt ezer és ezer Krejczynek, hanem azoknak a magyar munkaadóknak, akik üzemeiket menedékhelyévé változtatták sok-sok Krejczynek. Talán tanulnak és okulnak most a munkadók közül azok, akikre alaposan ráfér az okulás, hiányozván belőlük a becsületérzés és józan Ítélőképesség, mert idege^ neknek, minket és fajunkat ádázul utáló idegeneknek adják a sovány, kevés és drága magyar kenyeret. Adják pedig ugyanakkor, amikor ennek a földnek szülöttei és rajongó szerelmesei a kenyértelenség miatt kénytelenek ujhazát keresni, szerteszóródni a nagyvilágban és beleolvadni más nemzetekbe, más fajokba. Mert a haza nem adott nekik kenyeret. Csak az idegeneknek. Mások pedig nem tudván elszakadni az ősök sirhantjaitól, az önirtás szörnyű módjával puszlitják el magukat, ugyanakkor^, amikor az idegen — még jóformán nem is értvén nyelvünket — a türelmes magyar faj között rohamosan tollasodni, hájasodni, gyarapodni kezd. És amilyen arányban nőnek a Dunába masírozó öngyilkos-abteilungok, olyan mértékben döngnek befelé az idegen — cseh, német, morva — légiók léptei. Minden egyes szláv vendégünk, hidegen és érzéketlenül a szörnyű pusztulásukkal szemben, beül azokba a pozíciókba, amelyekbe a magyar munkaadóknak nem volt jó a magyar munkaerő s amelynek elvesztése miatt a szerencsétlen magyar lateiner vagy munkás sügősen Kanadába vagy a Duna fenekére vándorolt. És ülnek a jó zsíros állásokban, a drágá pengők ezreivel dotált pozíciókban a Krejczyek ezrei. A gyárak büróiban, a nagy gazdaságokban, a vállalatoknál, az érdemesebb üzemekben. Mindenütt. Eleszik testvéreink és gyermekeink elől a kenyeret és hogy mindezek tetejében a hálának miféle formájú megnyilvánulásával fizetnek, az egész borzalmasságában lemeztelenedet a füzesgyarmati főtárgyaláson. Gyengén áll a magyar ember ön érzet dolgában és bűnösen nagylelkű az ő türelme. Igaz, hogy nem lehet, nem szabad általánosítani és egy Krejczy József kiszólásaival, véleményeivel sem lehet a többi ide szakadt csehet terhelni, — de kérdem: mi történt volna egy magyar testvérünkkel, ha bz — mondjuk — Mladá-Boleslavban a Krejczyre bebizonyosodott kijelentéseket engedett volna ki a száján a csehszlovák hazáról és Masaryk Tamásról ? A cseh nacionalizmus, amely a legsovénebb az egész világon, valószínűen apró darabokra szaggatta volna, ugy hogy a bíróságnak már nem jutott volna alany, akin elfogult Ítélkezéssel tombolhasson. Gondoljunk csak a Tuka-perre! De mi nem csinálunk ilyesmit. Hanem tegyünk meg valamit: az a sok munkaadó, aki Krejczyket hizlal a saját vérei rovására, nézzen szembe a lelkiismeretével és kössön utilaput a bennünket utáló, ádázul gyűlölő Holubárok talpára. Ami kevés kereset itt adódik, ne idegenekkel legeltessék le, hanem a saját testvéreinknek, a kötél, a pisztoly és a hullámsír szomorú eljegyzettjeinek életét adják vissza vele. Most már úgyis tudják, milyen véleménnyel vannak róluk, kenyéradóikról a Krejczyek. (h. r.) Megegyeztek a városi érdekcsoportok Keddki értekezlet volf a városházán a vármegyei virilis^repviselök számarányának beosztása céljából hozni egymáshoz és igy a számarányban megegyezni. A megállapodások értelmében a békéscsabai választott virilisek száma 52 lesz, éspedig az első csoportban 17 tag, a másodikban 21 tag és a harmadik csoportban 14 tag. A megyei képviselők virilis tagjainak Békéscsaba városára jutó ezt a számát annak megfontolásával kerekítették ki, hogy Békéscsaba ne nyomja agyon számbeli fölényével az egész megyegyülést, hanem a város képviselőinek száma egészséges arányban álljon az összes községek képviselőinek számával. özlöny eredeti tudósítása.) 'deTr délelőtt 11 órakor a békéscsabai városházán értekezlet volt a vármegyei törvényhatósági bizottság virilis tagjainak választásával kapcsolatosan, Daimel Sándor dr. j^spán elnöklésével. Az értekezl^B megjelentek a Kereskedehd^Barnok. a Népegylet, az Ipar^^^^ és a Kisgazdák Egyle4én^^Kegbizottai, hogy megállapoc^kak pma számarány tekintetében; amely az illető érdekcsoportokat súlya, jelentősége és népessége szerint megilleti. Az értekezleten, amely csaknem két óra hosszat tartott, heves viták után sikerült a pártokat közel Nem változott a megye községeinek súlyos helyzete Az alispáni jelentés szomorú igazságai a közigazgatási bizottság ülésén (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn tartotta meg október havi ülését, amelyen Daimel Sándor dr. alispán elnökölt. Az ülésen az alispán ismertette a megye közállapotairól szóló jelentését, amelyből a következőket közöljük: A munkások helyzete a mult hónapban sem adott okot panaszra. Annál nehezebb a kisiparosok és a kiskereskedők helyzete, amely a gazdasági termények és jószágárak nagy esése következtében előreláthatóan még fokozódni fog. Itt kell megemlítenem azt az eléggé szomorú tényt, hogy a különböző köztartozások behajtása, azok számának állandó növekedésére, a végrehajtó személyzetet mind nagyobb és nagyobb tevékenységre kényszeríti, emiatt a végrehajtási eljárások szünet nélkül folyamatban vannak. Ennek ellenére az adófizetés eredménye nem mutat javulást. Szeptemberben tűzesetről 20 esetben érkezett be jelentés. A tűzkár épületekben 10.960, ingóságokban 15.723, összesen 26.683 pengő, melyből biztosítás folytán 19.698 pengő érték térül meg. Nem volt biztosítva és igy nem térül meg 6985 pengő érték. A vármegye tűzrendészete terén említésre méltóbb változás az, hogy Békés község tűzvédelmi szereit ujabban egy motoros fecskendővel egészítette ki. Orosháza és Doboz község megalkotta a köteles tűzoltóság szabályzatát. A közigazgatás általános menete és ezen rovat alá tartozó egyéb kérdések tekintetében részletes jelentésemet az egy pár nappal ezelőtt megtartott rendes közgyűlés elé terjesztettem, ennélfogva azok ismétlésébe nem kívánok bocsájtkozni, hanem egyszerűen utalok a közgyűléshez tett ezen jelentésemben foglaltakra. A vármegyei legtöbb adótfizető megyebizottsági tagok választása e hó 18-án fog végbemenni a vármegyeháza nagytermében, az alispán elnöklésével. A választási eljárást stb. szabályozó második belügyminiszteri rendelet lényeges eltéréseket tartalmaz az e tárgyban kiadott folyó évi 3000 B. M. rendelettel szemben. A módosító rendelkezésben foglalt az az intézkedés, hogy az alispán a választási csoportok vezetőinek is köteles előre több szavazólapot kiadni, nagy általánosságban mozgó voltánál fogva előreláthatóan a végrehajtás során több nehézséget, hogy ne mondjam, kellemetlenséget fog maga után vonni és a virilisválasztások kimenetelét előreláthatóan olyan irányban fogja befolyásolni, amely a véletlennek nagy teret fog nyújtani. Egyébként a rendelet intézkedéseihez képest a meghívó, a szavazatlapok és az illető csoportbeli választók névjegyzéke minden egyes választónak ajánlott levélben még a mult hét csütörtöki napján postára lett adva és minden intézkedés megtörtént, hogy a választás lefolyása simán és zökkenés nélkül megtörténhessen. A községnek és a vármegyének pénzügyi helyzete, amint ezt a közgyűléshez tett jelentésemben részletesen ismertettem, noha most az év utolsó negyedében vagyunk, nem mutat kedvező fordulatot. Békésvármegyében azonban a helyzet, a többi vármegyékhez viszonyítva e téren is sokkal jobb, mert — a lapok közlése szerint — több vármegyében, számtalan községben az egész évben egyetlenegy fillér adó sem folyt be. Sass Árpád képkiállitása Vasárnap nyilt meg nagy érdeklődés mellett (A Közlöny eredeti tudósitása.) Sass Árpád gazdag anyagú képkiállitása vasárnap délelőtt 11 órakor nyilt meg a Kultúrpalotában, nagyszámú érdeklődő jelenlétében. A megnyitást Pancratz József felsőkereskedelmi igazgató szép és tartalmas beszéde vezette be, amelyet itt közlünk: — Amikor e sok szép kép megalkotója avval a kéréssel fordult hozzám, hogy az ő munkásságának, művészi törekvéseinek bemutatóját városunk műértő és műpártoló közönségének bekonferáljam, először idegenkedtem ettől a szereptől, mert nem akartam vezető lenni ott, ahol magam is vezetésre szorulok. És mégis itt állok, mert én is ugy jártam, mint bizonyára többen közülünk, akik idegenből jöttünk Csabára: igen rövid idő alatt a vérbeli csabaiaknál talán még lelkesebb és büszkébb csabaiak lettünk — s itt egy csabai, közülünk való művészről volt szó, aki szeme uj látásait, keze uj munkáit bizalommal először nekünk mutatja be, tőlünk, — ismerősöktől és hozzá legközelebb állóktól — várva a megértésnek, ha lehet megbecsülésnek és elismerésnek első és legértékesebb megnyilatkozásait,amelyeket egyetlen egy munkás élet sem nélkü-