Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-18 / 128. szám

Békéscsaba, 1929 augusztus 18. Vasárnap 56-ik évfolyam, 128-ik szám KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, Közéleti tisztaság „Minden ország talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma ledől és rabigába görnyed." A legnagyobb magyar ódairónak e bronzba öntött szavai egy olyan kormányzati programnak pontját irják körül, amely soha semmiféle nemzetnél nem kerülhet le a napirendről. A tiszta erkölcs alapja a faj fennmaradásának, a jogrendnek és ezzel együtt sziklaszilárd bázisa az államéletnek, a társadalmi szervezet fejlődésének és a gazdasági forgalomnak. A közéleti tisztaság a modern állam egyedüli egészséges légköre. Nélküle jog és tekintély, remény és hitel elvesztik létfeltételük talaját: Történelmet olvasók számára nem szokatlan jelenség, hogy a politikai és gazdasági hanyatlás korszakaiban a közélet tisztasága is megromlik. A mohácsi vészt megelőző évtizedek nemzeti hanyatlása, korrupt közéleti viszonyai, gazdasági leromlása és tekintélyrombolása elriasztó példáját adja annak, hogy mit jelent és milyen következményekkel járhat a közerkölcsök tartós megromlása. Ezért volt döntő fontosságú minden politikai célkitűzés között legelsőnek felállítani az állami jogrend, vagyon- és személybiztonság alapjának megerősítését, amikor a vesztett háborút követő forradalmak után az ország újra lélekzethez jutott. S ezért fordul vissza erőszerzésért és vigaszért minden magyar ember a háború előtti kor tisztult politikai légköréhez, mely bár telítve volt a válságban vajúdó monarchia szétrobbanással fenyegető problémáival, de melynek szereplői a közélet puritánsága tekintetében semmi hiányosságot sem mutattak. Véletlenül összetalálkozó eseményekről beszámoló újsághírek figyelmeztetnek ma ismét arra, hogy ezt a kérdést ne engedjük a napirendről levenni. Arról van ugyanis szó, hogy a fővárosi törvényhatósági bizottság egyik tagja volt polgármester és volt miniszter, lemondott mandátumáról, melynek viselése akadálya volt a Beszkárt igazgatói állásával járó, a középosztálybeliek szemében óriási összegű javadalmazás elfogadásának. Arról a Beszkártról van szó, melynek kalauzi és kocsivezetői állásait mérnökökkel, vitézségi érmes műegyetemi hallgatókkal töltik be létfenntartásukat alig biztosító fizetésért. S arról a vállalatról van szó, mely igazgatósága tagjainak több, mint felét küldi a végrehajtóbizottságba és maga állapítja meg a saját maga által delegált tagok díjazását, ami havonta, különböző egyéb járulékokon kivül, ezer pengőt tesz ki, körülbelül annyit, amennyit tiz kalauz kap össesen. A legfeltűnőbb és megdöbbentőbb azo.iban az, hogy a Kúria az alapszabályoknak azt a rendelkezését, rrely ezt a delegálást és javadalmazást lehetővé teszi, törvénytelennek és erkölcstelennek bélyegzi meg, ami azonban nem akadályozza meg a lemondott bizottsági tag számára a jutalékok felvételét. Ugyanazon napon, amikor ezt hirül adjuk, a rádió tréfás kedvében más híreket is ad, melyek oly érdekesen és tanulságosan kapcsolódnak a tantiémek furcsa játékához. Az angol alsóház üléséről számolt be ez a hir annak az esetnek kapcsán, hogy egy képviselő felvilágosítást kért a miniszterelnöktől : milyen jogon vett igénybe a rendes vasút helyett egy katonai repülőgépet ? S a miniszterelnök kénytelen volt részletesen kimutatni, hogy ez az igénybevétel kormányzati ügyek elintézése érdekében történt. Tudnivaló ugyanis, hogy a világ leghatalmasabb birodalma miniszterelnökének semmiféle hivatalos autó nem áll rendelkezésére. Ilyen kiadást az angol állami költségvetés nem tür el. Valószínűen nem tür el állami ingyenes vadászatokat, félmilliárdba kerülő szalonkocsikat és ezer pengős havi tantiémeket sem, ugyanakkor, amikor néhány millió ember a mindennapi kenyérfalat hiányában véksőkig kétségbeesve várja a talán jobb holnap kenyeret adó munkaalkalmát. Gyorsan végeztek a megyegyiiflés tárgysorozatával Meleg hangon üdvözölték Vass József dr.-t 10 éves minisztersége alkalmából (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kevés érdeklődés nyilvánult meg a megyebizottsági tagok részéről a mai megyegyülés iránt és ilyenformán érthető, hogy gyors egymásutánban végeztek a tárgyso- • rozat pontjaival. A megyegyűlésen Daimel Sándor dr. alispán elnökölt. Elnöki megnyitójában megemlékezett arról, hogy Vass József dr. népjóléti minisztert, akit az egész ország szívből ünnepel 10 éves minisztersége alkalmából, a megye nevében táviratilag üdvözölte. Az alispán bejelentését örömmel tette magáévá a megyegyülés. Ezután áttértek a tárgysorozat többi pontjainak tárgyalására és csaknem minden pontnál változatlanul elfogadták az állandó választmány javaslatát. A 9 óra után kezdődött megyegyülés ilyenformán már 10 órakor befejezést nyert. A köz alkalmazottak f Í2 Az alispán 7 község alkalmazottainak időközben utalta a fizetését ki(A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk hasábjain már többször szóvá tettük azt az elszomoritó körülményt, hogy a megyében levő egi es községek alkalmazottai augusztus elsején nem vehették fel fizetésüket, mert a megye ezt az összeget nem utalta ki részükre. Hogy mit jelent a mai szűkös anyagi viszonyok között egy tisztviselőcsaládban a hó elején esedékes fizetés visszatartása, annak megítélését rábízzuk azoknak a fantáziájára, akik ezt a szomorú helyzetet megteremtették és akik nem tartják szükségesnek kellő időben gondoskodni arról, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. A megye mindenkor megteszi a kötelességét és élén dr. Daimel Sándor alispánnal emberfeletti munkát végez, azonban meddővé válik minden küzdelmük, ha idejekorán nem kapnak hathatós segítséget. Ez ügyből kifolyólag a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésében nagy vita volt afelett, hogy mi módon kellene segíteni azon, hogy a községi alkalmazottak fizetésüket rendesen kapják meg minden hónapban és ne legyen olyan község, ahol azért, mert a községi fizetési alapba a község nem fizette be a hozzájárulást, az alkalmazottak fizetését be kellessen szüntetni. * A közigazgatási bizoftság legutóbbi ülésén előterjesztett indítványok egyike sem volt alkalmas arra, hogy ezt a nehéz kérdést megoldja. A következmények az alispánnak adtak igazat, aki kijelentette, hogy felfogása szerint az a legcélravezetőbb eljárás, ha azok a községek, amelyek az adókat immel-ámmal, vagy sehogy sem hajtják be, ne kapjanak fizetést. Augusztus hónap elsején az alispán 8 község alkalmazottainak nem utalta ki a fizetést s mivel az érdekelt községek látták, hogy komoly dologról van szó, a 8 közül 7 már teljesített olyan mérvű fizetést, amelynek alapján az alispán az illető községi alkalmazottaknak időközben folyósíthatta az eddig visszatartott fizetést. Ezidő szerint csupán egy község van, amelynek alkalmazottai nem kaptak fizetést, ennél azonban az az eset áll fenn, hogy az illető község még a tavalyi tartozásokkal is hátralékban van. Dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő beszámolója (A Közlöny eredeti tudósítása.) Dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő folyó hó 11-én, a mult vasárnap délelőtt tartotta beszámolóbeszédét Bucsatelepen, ahová dr. Berthóty Károly országgyűlési képviselő és Kiss László járási főszolgabíró kíséretében érkezeti Akasztópusztáról, ahol id. gróf Wenckheim Ferenc szívesen látott vendége volt. A programbeszéden a bucsatelepi lakosság csaknem teljes számban részt vett és állandó feszült figyelemmel hallgatta képviselőjének ugy a bel-, mint a külpolitikai, de különösen a mai köz^ gazdasági állapotokról tartott igen érdekes és igen részletes előadását. Különösen érdekes része volt a beszámolónak, amidőn a jelenlevők Temesváry kérdésére egyhangúlag kijelentették, hogy semmi körülmények között sem akarnak Békésvármegyétől elszakadni és Karcag városához csatlakozni, hanem önálló község szeretnének lenni. Erre nézve dr. Temesváry képviselő felvilágosította a bucsatelepieket, hogy az önálló községgé való átalakulás különösen pénzügyi szempontból ezidőszerint igen nagy akadályokba ütközik s csak majd idővel lesz megoldható. Ebbe a hallgatóság teljesen belenyugodott. A gyűlést Bucsai László ottani református lelkész nyitotta meg lelkes szavakkal és üdvözölte dr. Temesváry Imre és dr. Berthóty Károly országgyűlési képviselőket. Temesváry Imre után dr. Berthóty Károly beszélt és köztetszéssel fogadott beszédében a jövőben vetett hitre, erős reménységre buzdította a hallgatóságot. A népgyűlést Kiss László főszolgabíró rekesztette be, biztosítván a bucsatelepi lakosságot, hogy a fagykár folytán előálló nyomor enyhítésére a vármegye alispánjánál megfelelő munkaalkalom kieszközléséről fog gondoskodni. A programbeszéd után a községi iskolában közebéd volt, ahol több beszéd hangzott el.