Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-17 / 119. szám

Békéscsaba, 1929 julius 17. Szerda 56-ik évfolyam, 119-ik szám # f BEKESME6Y POLITSIOII LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példényonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő ; PécSiy-Horváth Rezső Telefonszám 9 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. A kalandor Nemcsak a világ kormányzásához kell kevés bölcsesség, hanem az emberek becsapásához is. Valahányszor lelepleznek egyegy nagystílű szélhámost, aki a merész fellépésével, a fölényesen biztos mozgásával, a széditő svádájával, a választékos eleganciájával és az összeköttetéseinek látszatával károsította meg a felebarátait : mindannyiszor kiderült, hogy az ártalmatlanná tett jómadár, ami a szellemi javakat illeti, jóval mögötte marad az átlagemberek utolsóinak is. Az ilyen szélhámos mindig üresfejű, műveletlen, értelmi színvonala jelentéktelen, külsejük borbélylegényesen ízléstelen, beszédjük üres, frázisos. Mégis : a biztos fellépésük, a mindig választékosan lenyalt frizurájuk, a hatásos nyakkendőjük, az élesre vasalt nadrágjuk, a nőknek bőkezűen szórt blankettaszerü bókjaik, a mindig kéznél lévő udvariasságuk, a nagyhangon kiejtett, hangoskndó beszédjük mindig csodálatot kelt és megszédíti az áldozatot. Minduntalan felbukkanik egyegy Erdélyi Béla, de az emberek sohasem tanulnak. Mert ellenállhatatlanul imponál nekik a biztos, igazában szemtelen fellépés, a döngő léptű megjelenés, a parancsoló hang, a választékos öltözködés, az előkelő összeköttetésekkel való hányiveti dicsekvés. És szivesebben érintkeznek velük, készségesebben barátkoznak össze velük, mint olyanokkal, akik becsületes munkájuknak élve nem tudják magukat művészi tökélyig kiképezni a könynyed társasági mozgásban és a társalgásban, a divatos és legújabb társasjátékok azonnali elsajátításában és akik az állandó munka miatt nem érnek rá örökösen az öltözékük és a frizurájuk kifogástalanságával törődni, a társalgásuk darabos és nehézkes, a megjelenésük kevésbé jó benyomást keltő, a hangjuk illedelmesen szerény és a fellépésük egészen hétköznapi. Az ilyen emberek nem imponálnak. Az ilyen emberek nem futnak be karriért. Nem lendülnek a magasba, mint a sziporkázó csillagok vagy mint a hullámtajték, amely csupa könnyű és tarka hulladékból áll. De nem is süllyednek le a mélybe hirtelen, a mozgás örök törvényénél fogva, amely annak számára, aki a magasba jutott, okvetlenül előirja a süllyedést is. A szélhámos, a kalandor — a becsületes dolgozók silány salakja — mindig a fellépésével és sohasem az eszével, a képességeivel éri el sikereit. Összes tudománya: ismerni a legnevetségesebb emberi gyengét, amely a „kiváló", a „magasabbrendü" ember felé való vonzódásból áll, hogy annak még áldozatok árán is hódolhasson, áldozhasson. A szerény modorú, szerény fellépésű, illedelmesen viselkedő szürke ember, aki minden csillogtatásnál és nagystilüségnél többre értékeli a becsületes munkát, ilyenkor szivből előbuzogó hahotázással kacag azokon, akik megint megszédültek a kalandor ócska sablontrükkjén : a döngő lépteken, a lenyalt frizurán, a vasalt nadrágon és a biztos fellépésen. Nevet, hogy ezt az ócska és özönvizkori színpadi trükköt még mindig nem lanulták ki az emberek, hanem a látszatért — amely mögött levegő van — még mindig ki hagyják fosztatni magukat. pénz az állami utak javítására A kereskedelmi miniszter válasza az alispánnak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága még a mult évben felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy az állami utak fentartására és hengerlésére évenként fordított hitelt emelje fel. Békésvármegyében van 165 km állami ut. Ezeknek fenntartására annyi fedanyagot engedélyezett a miniszter, hogy a 165 km-nek csak 12 és fél százalékát lehetett fenntartani, ami azt jelenti, hogy 1 — 1 km útnak a hengerlése nyolc évenként újítható meg. A megnövekedett autóforgalom mellett azonban a legkiválóbban sikerült hengerlések sem tartanak tovább öt évnél, ezek szerint az állami utak 20 százalékát kellene évenként hengerlés és fenntartás alá venni, ha pedig ez nem történik meg, akkor ezek a gazdaságilag és stratégiailag is különös fontosságú utvonalak lassú pusztulásnak lesznek kitéve. Ezért kérte tehát a közigazgatási bizottság, hogy az állami utakra a kereskedelemügyi miniszter az eddiginél jóval több fedezetet engedélyezzen és intézkedjék aziránt is, hogy amint ezt a törvényhatóság a saját útjaival már megtette, az állam is az ő útjait a fenntartási hengerlések során négy méterről öt méterre szélesítse ki. A kereskedelmi miniszter most válaszolt a feliratra és kijelenti, hogy a háború előtti időben az uthosszaknak alig 1, százalékát hengerelték, most pedig az uthoszszaknak 12 százaléka hengerelhető évenként. Ennek a továbbfejlesztését pénzügyi lehetőségek akadályozzák és igy a kérelmet nem áll módjában teljesíteni. Elismeri azonban a miniszter, hogy mivel a forgalom állandóan emelkedik, ezért megfontolja, hogy más útfenntartási rendszert vezessen be. Az erre vonatkozó számitások és tervezések folyamatban vannak. Komoly méltósággal, vita nélkül folyt le a Kereskedelmi Csarnok évi közgyűlése Záróra szabályrendelet alkotását és a vásárok leépítését kérik a kereskedők — 236.000 pengőbe került a székház berendezéssel együtt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy érdeklődés mellett vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését uj székházában a Kereskedelmi Csarnok dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. Az elnök megnyitójában a székház létesítésének jelentőségével foglalkozott. Olyan otthon lebegett az akció kezdeményezői előtt, amelyben az összetartozás érzésétől és helyes osztályöntudattól áthatott, etikai alapon álló kereskedőtársadalom alakulhasson ki. A lelkesedés mindenkit áthatott s az eszme megvalósult. Hálás köszönet illeti azokat, akik anyagi hozzájárulásukkal ezt lehetővé tették. Különösen a pénzintézeteket s elsősorban a Magyar-Olasz Bankot, amely helyi fiókjának főnöke, Strasser István elévülhetetlen érdpmeket szerzett az építkezés pénzügyi lebonyolításában. Maga a gondolat Steinberger Imre és Deutsch Vilmos kezdeményezéséből indult ki, mig a gyűjtésben főleg Szelner Antal, Kulpin Mihály és Róna Gusztáv tűntek ki. Végeredményében az épület a csabai kereskedők hitelén és becsületén alapszik. A munka azonban csak most kezdődik s ha a tagokat a haza, a város és a hivatás szeretete fogja áthatni, akkor az egyesület a társadalom méltó megbecsülését is megszerzi magának. A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Gyöngyösi János főtitkár terjesztette elő az évi jelentést, amely részletesen foglalkozik a kereskedelem válságával. Ennek a trianoni csonkaország megcsappant vásárló erején kivül három főoka van : a túladóztatás, a protekcionizmus az állam által kedvezményezett és anyagilag alátámasztott szövetkezetek versenyében és a hitelválság. A jelentés felsorakoztatta az egyesület érdekképviseleti munkásságát a kamarán, országos érdekképviseleteken és hatóságokon keresztül, továbbá a Csarnok tevekenységét a város közéletében. Majd tagforgalmi kimutatást közölt, mely a székházmegnyitás óta a tagok létszámának nagyarányú megnövekedését tünteti fel. A jelentés tudomásul vétele után elfogadták a zárszámadást és a költségvetést. Az építési elszámolás szerint az épület teljes berendezéssel 236.000 pengőbe kerüit, amelyből 13.000. pengő még fedezetlen hiány. Ennek kölcsön utján való fedezésére a közgyűlés felhatalmazást adott. Az alapszabálymódositóbizottság által kidolgozott uj alapszabálytervezetet a közgyűlés vita nélkül magáévá tette es azt kormanyhatósági jóváhagyás végett felterjeszti. Két indítvány érkezett be, melyekre vonatkozólag a közgyűlés elhatározta, hogy a város képviselőtestületét megkeresi az üzleti zárórát megfelelően szabályozó rendelet megalkotására, továbbá kérni fogják az országos kirakodóvásárok csökkentéséi. A tárgysorozat utolsó pontjaként Reisz Hermann elnöklete alatt Klein Gusztáv, Kulpin Ferenc és Werner Frigyes tagokból álló szavazatszedőküldöttséget választottak s megejtették a tisztujitást. Az uj tisztikar névsora a következő : Elnök: Dr. Tardos Dezső. Társelnökök: Csillag Ignác, Fekete Sándor, Deutsch Vilmos, Steinberger Imre, Szelner Antal. Ügyész: Dr. Biró Emil. Ügyvezető főtitkár: Dr. Gyöngyösi János. Titkár: Péterfy Károly. Háznagy: Rusz Lipót. Helyettes háznagyok: Tóth Lajos, Ádám László, Werner Endre. Pénztáros: Deutsch Jenő. Ellenőr: Ascher Alfréd. Főkönyvtáros: Kálmán Henrik. Könyvtáros: Benjámin Vilmos. Számvizsgálók: Halász Béla, Reisz Gábor, Wilhelm Ferenc. Választmányi tagok: Ádám Pál, Adler Imre, dr. Benjámin Pál, Biró Pál, Dénes Imre, Déri Ignác, Engel Jenő, Erdős Izidor, Flamm Sándor, Fonféder Mózes, Ginszler Ernő, Grünwald Ábrahám, Giessing Rezső, Gyebnár Pál, Hauer Fülöp, Klein Adám, Klein Gusztáv, Kulcsár Izidor, Kulpin Mihály, Kulpin Ferenc, Kovács Pál, Kun Jenő, Kun József, Kővári Jenő, Kolcza Miklós, Lantos Miksa, Pancrátz József, Péli Mihály, dr. Prónai Ernő, Péterfi Imre, Reisz Hermann, Reisz Sándor, Rókay Lajos, Román Pál, Róna Gusztáv, Rusz Károly, Sebestyén Lajos, Sipos Ignác, Steinberger Márton, Stern Ármin, Stern Samu, Strasser István, Susánszky János, dr. Sza-